A Magyar Olimpiai Bizottság Jogi Bizottságának elnökével, Dr. Mészáros Jánossal, Dr. Vaska Ottilia jogi főmunkatárssal és Dósa Viktória nemzetközi főmunkatárssal, a tokiói Magyar Csapat csapatvezetőjével beszélgettünk – II. rész
Az előző rész során a szervezet strukturális kérdéseit tárgyaltuk meg. Alábbiakban pedig a Magyar Olimpiai Bizottság és a sportolók közötti kapcsolattal foglalkozunk. A MOB célja egyértelműen a sportolók teljeskörű támogatása legjobb teljesítményük elérésében és ezzel országuk jóhírnevének öregbítésében. Az azóta már hivatalosan is 2021-re halasztott tokiói XXXII. Nyári Olimpiai Játékokra való előkészület példáján keresztül pedig bemutatjuk a mottóként is felfogható „Athletes first” eszmét.
Az olimpia előtt milyen kapcsolata van a MOB-bal egy sportolónak, aki potenciálisan kvalifikálhatja magát a Játékokra?
Mészáros János: Tulajdonképpen mindenkinek, akinek halvány esélye is van arra, hogy kijut, azzal már megtörtént a kapcsolatfelvétel. A „hosszú lista” már hónapokkal korábban elkészül, így aki ezen nem szerepel, az már biztos nem lesz ott Tokióban. A kvalifikáció előrehaladtával egyre beljebb kerülnek a szereplők az adminisztratív rendszerünkben. Sportágspecifikus, hogy kinek meddig tart a kvalifikációs versenyek időszaka, illetve hogy az egyes sportágakban névre szóló, vagy nemzeteknek kiosztott kvótákat lehet szerezni. Magyarország esetén nem jellemző, de létezik egy harmadik fajta kvótaszerzés is. Ez utóbbi intézmény egyfajta szervezői, az olimpiánál a NOB döntési jogkörébe tartozó kvótakiosztást jelent, ami által a sportoló nem a versenyrendszeren keresztül, hanem ez alapján a sportszakmai döntés – ami általában az összes kontinens és a lehető legtöbb ország szerepeltetése – alapján jut ki a versenyre. A nagy esemény előtt pár héttel, júliusban – kivételes esetben a Játékok megkezdése után – alakul ki a teljes Magyar Olimpiai Csapat.
Mekkora ez a bővített, hosszú lista?
Vaska Ottilia: Ezen a listán körülbelül 800 potenciális olimpikon szerepel, amelyből reményeink szerint 150-160 fő fog kvótát szerezni. A kvalifikált sportolók száma határozza meg az őket kísérő szakemberek számát. E két csoport együtt alkotja a teljes Olimpiai Csapatot. Amit még nagyon lényeges kiemelni, az az olimpiai sportolói szerződés. Ebben rögzítjük, hogy milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak a leendő olimpikonokra. A Közgyűlés által tavaly novemberben elfogadott minimumkövetelményekben meg van határozva, hogy a kvalifikáción túl milyen egyéb feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy ténylegesen szerepelhessenek az olimpián. A Játékok szellemiségének megfelelő magatartást kell tanúsítaniuk minden élethelyzetben, amire jó példa a doppingtesztek megfelelő száma és eredménye: az olimpiát megelőző 365 nap alatt négyet kell teljesíteni, amiből pedig kettőnek a Játékok évére kell esnie.
Mondhatjuk, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság intéz mindent az Olimpiai Csapatnak kinn, a Játékok ideje alatt?
Dósa Viktória: Minden olyan dolog, ami a Magyar Csapat részvételével összefügg, az a MOB hatásköre. Ilyenek a különböző szerződések, biztosítások megkötése, a ki- és visszautazás előkészítésétől és megszervezésétől egészen a szállások lefoglalásáig. Ezek a szerződések a részvétel előkészítésének időszakában születnek nagyrészt, a helyszínen az előzetesen megrendelt szolgáltatások zökkenőmentes felhasználását biztosítjuk a csapattagok számára.
Összegzésképpen kijelenthetjük, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság a lehető legjobban előkészíti és megvalósítja a kint eltöltött napokat, heteket olimpikonjaink számára, amíg ők teljesítményük maximalizálására, formájuk legjobb időzítésére tudnak koncentrálni. Alábbiakban még essen szó néhány érdekes információról, ami már specifikusan a 2021-es tokiói Játékok előkészületeihez tartozik.
Dósa Viktória: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Szervezőbizottság már évekkel az olimpia előtt megkezdi a nemzeti bizottságokkal a kétoldalú információcserét, adatszolgáltatást, illetve megküldi azokat a kézikönyveket és menetrendeket, amelyek alapján a tervezés és szervezés lehetővé válik. Egyfelől ilyenek a sportszakmai információk, sportági kvalifikációs szabályzatok, az edzés- és versenyprogram. Másik ilyen az operatív területenként (pl. logisztika, akkreditáció és nevezés, utazás, hivatalos helyszínek közti személyszállítás, egészségügyi ellátás, jegyértékesítés stb.) meghatározott pontos határidők, feladatok, igénybevehető szolgáltatások közzététele. Ezek a határidők a legtöbb esetben jogvesztő hatállyal bírnak, ezért betartásuk alapvető fontosságú. Mi 2017 óta, azaz immár több mint 3 éve dolgozunk az eredetileg 2020-ra tervezett olimpia előkészítésén.
Mit tudhatunk az olimpiai faluról?
Dósa Viktória: Az olimpiai falu inkább egy külvilágtól hermetikusan elzárt külön város rengeteg szolgáltatással. A faluban lakó- és szolgáltató épületek biztosítják a mintegy tizenegyezer sportoló és az őket kísérő szakemberek ellátását a Játékok idején. Japánban az a különleges helyzet állt elő, hogy a versenyhelyszínek és a hőmérsékleti adottságok miatt az átlagnál több sportág kerül „vidéki” elhelyezésre. Így a kerékpárosok, a vitorlások, a szörfösök, a maratonfutók és gyaloglók, valamint a futball és rugby résztvevői számára más-más városok nyújtanak majd otthont. A faluba, csakúgy mint az olimpia minden hivatalos helyszínére és a hivatalos közlekedési eszközökre is, kizárólag az akkreditációs kártya által megtestesített jogosultságok alapján lehet belépni/felszállni. Az akkreditációs rendszer rendkívül bonyolult, sokféle kategóriával és jogosultsággal.
A mi feladatunk, hogy a Csapat minden tagja számára biztosítsuk a rendelkezésünkre álló kereteken belül a munkavégzéséhez legmegfelelőbb jogosultságokat és eszközöket. Azt tehát már tudjuk, hogy hol fognak aludni az olimpikonjaink a japán fővárosban, már csak az a kérdés, hogy személy szerint kik lesznek ezek.
Általában elmondható, hogy a részvétellel kapcsolatosan minden szigorú szabályozások alapján működik. Szabályzatok egész sorát kell szem előtt tartanunk a kvalifikáció, jegyértékesítések, akkreditációk és nevezések, szállásfoglalások, helyszíni eszközbérlet, de a csapatok által viselt versenyruházatok és nemzeti, illetve szabadidős csapategyenruhák, vagy akár a doppingellenőrzések terén is.
Mindezen szabályozások célja a NOB részéről, hogy a világ legnagyobb sporteseménye az adott szervezésben a lehető legtökéletesebben megvalósuljon a nemzeti olimpiai bizottságok együttműködésével. A szabályzatok lehetővé teszik az ellenőrizhetőséget, uniformitást, a résztvevők számára egyenlő feltételek biztosítását. Esetünkben a Magyar Olimpiai Bizottság munkája arra hívja fel a figyelmünket, hogy a sportolók, edzők, szövetségek, szakemberek munkáján túl a nagy teljesítmények eléréséhez mekkora energiabefektetés, tudatos szervezés és háttérmunka szükségeltetik szervezési oldalon is. A bemutatott munka által válhat sportolóink és egy ország álma valósággá, olimpiai aranyak, érmek, értékes helyezések és más, számtalan sportemlék formájában, amelyek egytől egyig egyenesen beleíródnak a magyar sport nagykönyvébe.
Köszönjük a lehetőséget, a segítséget és az együttműködést a Magyar Olimpiai Bizottságnak, dr. Mészáros Jánosnak, a Jogi Bizottság elnökének, dr. Vaska Ottilia jogi főmunkatársnak, Dósa Viktória nemzetközi főmunkatársnak és Szabó András kommunikációs vezetőnek.
Nem utolsó sorban pedig sok sikert a Magyar Olimpiai Csapatnak jövőre Tokióban! Hajrá, magyarok!
