A nemek közötti egyenlőség gyakran tárgyalt témakörét egyre nehezebb újszerűen megragadni, mégis ezt kísérelte meg a Corvinus Egyetemen működő Hallgatói Kezdeményezések Hálózata az első nyilvános előadása alkalmával, melyet Anna Boda, Svédország magyarországi nagykövethelyettese tartott. Az ifjúsági kör elnöke, Simon Bálint bevezetőjében nagy hangsúlyt fektetett a „Women’s rights are human rights” („A nők jogai emberi jogok”) mondásra, utalva ezzel a Women’s March (Nők felvonulása) mozgalom idei jelszavára, hozzátéve, hogy a társadalom 51%-át képező nők jogait nem hagyhatjuk figyelmen kívül.
A köszöntő után a nagykövethelyettes asszony vette át a szót, aki elöljáróban leszögezte, hogy a feminizmus kérdése a szívügyét képezi, majd közel egy órás előadásában beszélt a nemek közötti egyenlőség problémaköréről és megoldása lehetőségeiről, amely egyaránt fontos a (svéd) társadalomban és politikában.
A közönség álláspontját felmérendő három kérdést tett fel. Az egyenlő esélyekhez mindenki, míg a nemek közötti egyenlőséghez a többség pozitív asszociációkat társított, a feminizmus kifejezés azonban néhányakban negatív gondolatokat ébresztett. Ugyan az eredmények nem lepték meg, az ő nézete szerint a három kifejezés igencsak összefügg, szerinte közel azonos fogalmakról beszélünk.
Az előadó elmondta, hogy az esemény előtt felmérést tartott a nagykövetség dolgozói bevonásával, akik szerint a svéd egyenlőség megteremtését célzó politika legpozitívabb hozadéka az, hogy az apák több időt tölthetnek a gyerekeikkel, családjukkal. Anna Boda számára érdekes módon a magyar ismerősei szerint negatív eredmény azonban, hogy a svéd férfiak látszatra bunkóbbak, mint a magyarok, mert olyan – nálunk alapvető társadalmi normának számító – előzékenységi viselkedéseket sem gyakorolnak, mint például a hölgyek előre engedése vagy az ajtó kinyitása számukra. Felvetődik tehát, hogyha a két nem képviselői egyenlők, akkor bizony mindenben egyenlők, nincs előzékenység.
Az előadó megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy egy társadalomban megvalósuljon az egyenlő esélyek és lehetőségek világa, politikai akaratra és bátorságra van szükség,
így az előadás első felében egy rövid történelmi áttekintést kapott a hallgatóság az egyenlőség felé vezető utat bemutatva, melynek kezdeteként a nők számára is nyitott oktatási rendszert vette. A svéd nők 1842 óta járhatnak elemi iskolába, 1873 óta pedig a felsőfokú oktatásban is részt vehetnek. Számomra érdekes volt, hogy ezt milyen büszkén mondta, hiszen Magyarországon a Ratio Educationis szerint már 1806 után elemi iskolákba, 1870 óta pedig a felsőoktatásba is felvettek nőket. Fontosnak tartotta még a nőkre 1919-ben kiterjesztett választójogot, ami, mint tudjuk, Magyarországon is ugyanabban az évben valósult meg. Boda asszony az egyenjogúság megvalósításának folyamatába sorolta az abortusz legalizálásának kérdését is, amely sokak véleménye szerint nem ebbe a témakörbe sorolandó.
Őexcellenciája két részre osztotta az egyenlőség megvalósulásának módját: a nők jogaira a munka világában és a férfiak jogaira otthon a családban. Álláspontja szerint a cél, az úgynevezett „puzzle lifestyle” megvalósítása, tehát az, hogy mindként nem képviselői tölthessenek időt gyermekeikkel, ugyanakkor a karrierteremtés lehetősége is nyitva álljon előttük. Ezért fontos, hogy
Svédországban elsőként vezették be a nemtől független szülői támogatást, melynek keretében 90-90 napot az apuka és az anyuka is otthon kell, hogy töltsön az újszülöttel.
Ezzel a rendszerrel elérik, hogy többet ne legyen releváns a leggyakoribb ok a férfiak preferálására az állások betöltésénél, hiszen ha jön a gyerek, akkor nem csak a nő, hanem a férfi is elmegy szabadságra. Ennek a családpolitikának a pozitív következménye lehet, hogy növekvő, 1,9-es születési ráta jellemezi a svéd társadalmat.
Fontos mintát ad az ország vezetése is, hiszen a deklaráltan feminista kormányban 50-50%-os a nők és a férfiak aránya, a parlament tagjainak pedig 44%-a nő. Programjuk a „3R” (rights, representation, resources) programja, melynek célja, hogy a nők egyenlő jogokkal rendelkezzenek, legyen képviseletük a parlamentben, és a forrásokból is arányosan kapjanak juttatásokat. A gazdasági döntéseket a „gender budget” elve vezeti, minden döntést igyekeznek ennek alárendelni. A gazdasági miniszter szerint az egyenlőség „okos politika”,
egyes számítások szerint csak az EU GDP-je 15-25%-kal növekedne, ha nők férfi társaikhoz hasonló feltételek mellett dolgozhatnának.
Ehhez képest ellentmondásos, hogy a svéd cégek vezetőségében a magyarországinál is alacsonyabb a nők száma, és az egyenlő lehetőségek dacára Svédországban is megmaradtak az úgynevezett tipikus férfi és női szakmák.
Az előadáshoz illusztrációnak gyerekekkel játszó apukákat láttunk fényképeken és videón, ahelyett, hogy kosztümös menedzsernőket mutogattak volna, ami szokatlan megközelítése volt a témának. Mint hallhattuk, ha az apukák otthon vannak, az egy win-win helyzet, hiszen az anyukák dolgozhatnak, a férfiak pedig bizonyítottan kevesebbet isznak, egészségesebbek, ha huzamosabb időt otthon töltenek gyermekeikkel.
Az előadó a felmerült kérdésekre nagyon diplomatikusan válaszolt, például Donald Trump elnökségét „újfajta kihívásnak” nevezte a nőjogi mozgalmakra tekintve. Mint elmondta, Svédországban soha sem volt kötelező kvóta a női alkalmazottakra, politikusokra, vezetőkre nézve, ezt az eszközt nem tartja célravezetőnek.
Ha sok új információval egy a témában jártas hallgató nem is gazdagodhatott, a gyesen levő apukák propagálása meglehetősen figyelemfelkeltő volt, a több mint száz résztvevő pedig garantáltan élvezte az estét. Később, látva a többnyire férfiakból álló szervezők csoportképét, déjà vû érzés fogott el, eszembe juttatva, amikor végzős gimnazistaként négy fiúval szerveztem iskolai programokat az egyenjogúság témakörét bejárva. Vajon ez azt mutatja, hogy a nők buták, passzívak Magyarországon vagy azt, hogy nem jutnak szerephez, mert a férfiak elnyomják őket? Esetleg már hidegen hagy minket a téma, mert eljutottunk a nyugaton még csak álmodott egyenlőséghez? Én igazán nem tudom…
Gratulálunk a Hallgatói Kezdeményezések Hálózatának, és munkájukhoz további sok sikert kívánunk, és köszönjük a képeket!
