Magánélethez való jog, információs önrendelkezési szabadság, információszabadság, személyes adatok védelme. Néhány alapjog, amelyek földrajzi egységenként nagymértékben eltérő védelmet élveznek. Míg a posztszovjet államokban az átlátható állam-átláthatatlan egyén alaptézist követi a jogalkotó, a világ más részein – Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország – a történelmi hagyományok folytán nem alakult ki ez a fajta tendencia, sőt, teljesen fordított a helyzet e tekintetben. Felmerül a kérdés, hol húzza meg a jogállamiság eszméje a határokat, illetve mi történik akkor, ha egy ország szervei túllépve joghatóságukon más nemzetek állampolgárainak alapjogait sértik meg – az ő jogrendszerük szerint legitim – joggyakorlattal.
Ezen kérdéskör tankönyvi példája az elmúlt években nagy média-nyilvánosságnak örvendő Snowden-ügy.
Edward Joseph Snowden amerikai informatikai zseni, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt vezető tanácsadója, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt műveleti tisztviselője és az Egyesült Államok Védelmi Hírszerzési Ügynökségének (DIA) volt oktatója. 2013-ban szivárogtatott ki titkos adatokat az NSA illegitim adatgyűjtési gyakorlatáról. A lehallgatási botrányok kardinális pontja volt a szervezet azon bevett szokása, miszerint amerikai, illetve nem amerikai polgárok személyes adatait – legitimálható indok és cél nélkül – halmozza fel.
Nyilvánosságra hozta többek között a PRISM programot, amely lehetővé teszi, hogy egyes amerikai piaci hatalmasságok (Google, Yahoo, Twitter, Facebook, stb.) szervein tárolt adatokhoz az NSA bármikor hozzáférhessen. Ez a gyakorlatban e-maileket, Facebook üzeneteket, videókat, fájlokat jelent. Emellett beigazolódott az ősi gyanú, miszerint a polgárok telefonhívásait, FaceTime beszélgetéseit név szerint rögzítik az NSA telefonhívás adatbázisában. Mindezeken felül kiderült az is, hogy a számítógépek, telefonok, tabletek, videójátékok kameráit bármikor – kikapcsolt állapotban is – hozzáférhetővé képesek tenni a „mindent látó szem” munkatársai. Az ex-kém felfedte a Tempra, a brit titkosszolgálat hasonló programját is.
Snowden mindezek után menekülni kényszerült. Megjárta Hongkongot, jelenleg menedékjoggal Oroszországban tartózkodik, amelyet idén januárban meghosszabbítottak 2020-ig.
Patriot Act 215. cikkelye, nemzetközi egyezmények sora, a jogállamiság generálklauzulái – a teljesség igénye nélkül pár jogintézmény, amelyet az USA a fentebb vázolt gyakorlatával súlyosan megszegett.
Az igazi társadalmi rosszallás elmaradt, azonban retorzióként megemlítendő, hogy jelen állás szerint az NSA a külföldi hírszerzést felügyelő titkos szövetségi bíróság felhatalmazásával folytathat csak megfigyelést, az adatokat pedig a kormányzat helyett a kommunikációs cégeknek kell tárolniuk. Az, hogy a valós életben ez hogyan és milyen mértékben fog teljesülni, az átlagember által továbbra sem lesz megismerhető. A kontrollt persze megpróbálhatjuk kézben tartani, például a laptop kamerájának leragasztása klasszikus és egyben célravezető prevencióként szolgálhat.
