2017. november 24-én az Aula Magnában kerül megrendezésre a Concours de plaidoirie francophone, amely egy francia nyelven zajló perbeszédverseny. A versenyen francia, magyar, román és szlovén joghallgatók mérik össze tudásukat. Erről a színvonalas eseményről beszélgettünk Karunk dékánhelyettesével, Dr. Somssich Réka habilitált egyetemi docenssel.
Jurátus: Mi volt a verseny szervezésének alapötlete?
Dr. Somssich Réka: A legtöbb idegen nyelvű perbeszédmondó verseny angolul zajlik. Mivel a Karon folyik egy francia nyelvű részképzés [Panthéon-Assas (Paris II) ], így van egy hallgatói réteg, amely különösen fogékony a francia nyelv iránt. Az ő jogi nyelvi érvelési készségeik fejlesztése volt a fő cél, illetve általánosságban a francia nyelvű jogi érvelésnek a gyakorlása nem francia joghallgatók általi elsajátítása.
Hányadik alkalommal kerül megrendezésre a verseny?
Második alkalommal, az előző egy „próba” év volt. A sikerre való tekintettel a Francia Nagykövetség és a Kar is mindenképpen szerette volna a verseny folytatását.
Hogyan zajlik maga a versenynap?
A verseny során nem francia anyanyelvű joghallgatók versenyeznek francia joghallgatókkal. Az anyanyelvű diákkal való megmérettetés rendkívül ösztönző hatással van a nyelvtanuló hallgatók beszédkultúrájára és fogékonyságára. Idén összesen több mint száz joghallgató jelentkezett Franciaországból, Magyarországról, Romániából és Szlovéniából. A francia hallgatók természetesen külön kategóriában indulnak és versenyeznek, függetlenül attól, hogy a szóbeli szakaszban összekerülnek a többi versenyzővel. Ez egy igen széles körben hirdetett verseny. A tavalyi évben csak Magyarországon hirdettük meg az eseményt, de idén már kifejezetten közép-európai regionális versennyé akartuk fejleszteni azt. Ez – véleményem szerint – részben sikerült is.
A Francia Intézet a régió valamennyi országában meghirdette a versenyt, és mi magunk is kerestünk meg partneregyetemeket. Így idén már román és szlovén versenyzők is vannak a mezőnyben. Ők és a magyar indulók is a budapesti Francia Intézet honlapján jelentkeztek.
Az idei verseny alkalmával az írásbeli forduló után kilenc nem francia és nyolc francia joghallgató került kiválasztásra. Az első kör egy írásbeli forduló, amelyben egy olyan fiktív alapjogi eset kerül meghatározásra, amely a strasbourgi bíróság előtt folyamatban lévő vagy lezárt ügy módosított változata. A diákok a kérelmező, valamint az állam oldaláról készítenek egy beadványt, és ez alapján kerülnek kiválasztásra. Ezt a szerepet kell nekik a zsűri előtt a szóbeli szakaszban előadni, azzal kiegészítve, hogy minden versenyző kap egy jogi vonatkozású, de alapvetően közéleti témát is, amiben egy meggyőző, saját álláspontot kifejtő beszéddel kell készülniük. Ez a francia érvelési versenyek sajátossága, ahol nem kizárólag a jogi, érvelési szempontok, készségek játszanak szerepet. A szóbeli forduló legjobb három versenyzője ezekkel a beszédekkel versenyez egymással a döntőben.
Kik a zsűri tagjai?
Ez változó. Ahogyan tavaly, az idei alkalommal is a strasbourgi René Cassen Intézet egyik képviselője lesz a zsűri elnöke (M. Frédéric Edel). A többi tag pedig főként alapjogokkal foglalkozó, franciául tudó magyar, illetve francia és belga jogászokból áll.
A további tagok: Cech András (Cech Ügyvédi Iroda), Christine Simonart (Igazságügyi Minisztérium), Párkányi Rita (KCG Partners) és Szabados Tamás (ELTE).
Milyen nyeremények érhetők el a versenyen?
Aki nem franciaként az első helyen végez, egyhónapos gyakornoki ösztöndíjat kap egy párizsi ügyvédi irodában. A második helyezett gyakornok lehet egy francia kötődésű budapesti irodában, emellett könyvjutalmakat, folyóirat-előfizetéseket kapnak a helyezettek.
Mi motiválja a francia jelentkezőket?
A tavalyi verseny nagy tanulsága volt, hogy nem csupán a nyeremény a motivációjuk. Ha kiválasztásra kerülnek, eljöhetnek Magyarországra, megismerkedhetnek nem francia, de franciául magas szinten beszélő joghallgatókkal. Alapvetően egy olyan próbatételnek tartják, amely élményszinten is jelentős a számukra.
Hogy szerepelnek az ÁJK-s diákok?
A tavalyi évben nyolc hallgatónk versenyzett francia hallgatókkal.
Megdöbbentően magas volt a verseny színvonala, nagyon büszke voltam rájuk.
Fel tudták venni a ritmust a jogi érvelésük szintjén is az anyanyelvűekkel szemben, és a nyelvi különbségek sem voltak kirívóak. Nagyon élvezetes volt az egész nap programja. A magyar hallgatók felkészítését egyébként Kovács Zsuzsanna tanárnő és Merkel Csenge PhD-hallgató segíti.
Van valamilyen jellemző különbség a francia és nem francia versenyzők között?
A miénkhez képest teátrálisabb az előadásuk, ez nyilván a francia attitűdből is következik. Sok a hatáselem a beszédjeikben. Ez nálunk nem szokás, nem is kell erre törekednünk, de mindenképpen érdekes élmény látni ezt a különbséget.
A francia nyelvben is több dialektus fedezhető fel, esetleg akadt probléma ezek miatt a tavalyi évben?
Nem, hiszen mindenki az irodalmi franciát beszéli. Nyilván nehéz egy anyanyelvűvel szemben állni, de szerencsére a francia hallgatók nyelvi szinten húzták a magyar diákokat. A jogi érvelés tekintetében pedig rendkívül felkészültek voltak az ÁJK-s hallgatók. Egyáltalán nem volt disszonáns a szóbeli forduló.
Ön szerint milyen képességek fejlesztésében tud segíteni ez a verseny egy ÁJK-s hallgató számára?
A perbeszédversenyeknek számos hozadéka van. Egyrészről egy olyan jogeseten keresztül, amivel az ember akár heteken, hónapokon keresztül foglalkozik, nagyon sokat lehet tanulni. Ez a fajta tanulás rettentő mélyen beleég az emberbe, mivel át kell gondolnia az összes felmerülő kérdést, amit a szóbeli forduló során neki szegezhetnek. Ezen felül végig kell vennie, hogy a felépített jogi érvelése megállja-e a helyét, hol vannak a gyenge pontjai, milyen típusú kérdésekre milyen típusú válaszokat fog adni.
Nagyon mélyen át kell gondolnia a jogi problémát. Nyilvánvaló, hogy az általános képzés keretein belül még a jogesetmegoldásokkal foglalkozva sincs ilyesfajta elmerülésre lehetőség. Azt gondolom, hogy az ilyen versenyek legnagyobb hozadéka az, hogy lehetőséget adnak arra, hogy egy adott területet rettentően átfogóan feltérképezzen egy hallgató, megtanuljon logikusan felépíteni egy érvelést, ő maga is tudja saját magát kontrollálni, és érezze, hol döcöghet a felépített érvlánc. Ez a hónapokon át megszerzett tudás és képesség jelentős fogódzót jelenthet a későbbi jogászi munkájuk elején.
Ezek mellett e verseny tekintetében nagyon nagy előny, hogy a hallgatóknak nem az anyanyelvükön, sőt általában nem is az első idegen nyelvükön kell felépíteniük egy beszédet, és így a megmérettetés nagymértékben fejleszti a nyelvi képességeket.
A tavalyi verseny hasznos hozadéka volt, hogy láthattuk, a francia joghallgatóknál hogyan néz ki egy ilyen verseny, illetve megismerkedhettünk az érvelés egy számunkra új elemével.
Emberi oldalról is előnyös a versenyen való részvétel, hiszen országhatárokon átnyúló barátságok, kapcsolatok kötődnek.
A nap végén a francia nagykövet a rezidenciáján fogadást ad a hallgatóknak, ahol jelen van több frankofón nagykövet, francia kötődésű ügyvédi iroda. A versenyzők belekerülnek a magyarországi frankofón világba.
Jövőre is tervezik a verseny megszervezését?
Igen, de ez a Francia Nagykövetségtől is függ, hiszen elsősorban ők finanszírozzák a versenyt. A felkészítést pedig az Igazságügyi Minisztérium oktatásfejlesztési projektje támogatja.
Nagyon örülünk, hogy idén ilyen sokan találták szimpatikusnak a versenyt, illetve hogy már külföldről is vannak versenyzőink. Szeretnénk, ha a későbbiekben más hazai egyetemekről is jelentkeznének hallgatók.
Ön mit tudna tanácsolni azoknak, akik beszélnek franciául, és fontolgatják a jövő évi nevezést?
Aki felveszi a szakmai nyelvű kurzusokat, már mindenképpen van olyan szinten, hogy elgondolkozhat a nevezésen. Emellett olvasson francia nyelvű szakirodalmat, nézzen az interneten strasbourgi bírósági tárgyalásokról, illetve francia perbeszédversenyekről készült videófelvételeket. Ezek mindenképpen a hasznára lehetnek.
Amennyiben felkeltette valakinek az érdeklődését a verseny, nyugodtan ugorjon be az Aula Magnába ma délután, és nézze meg a saját szemével, hogyan is zajlik egy ilyen esemény. A jövő évi jelentkezésre pedig biztatok minden franciául beszélő joghallgatót!
képek:
Szabó Lilla, Jurátus
Szép Vanessza, archív
