Az államnak közbe kell avatkoznia, ha valakinek a megélhetése bizonytalanná válik – szól a szociális jog alaptétele. Ma már azonban a politikai gondolkodás meghaladta a szociális állam és a jóléti társadalom koncepcióját, és megjelentek az alapjövedelem támogatói. Cikkemben azt fogom elemezni, hogy napjainkban hogyan gondoskodik a magyar állam a rászorulókról, és milyen változásokat jelentene, ha bevezetnék az alapjövedelmet.
A szociális támogatások két modellje
A szociális jog jellemzően két nagy csoportba szokta sorolni azokat a támogatásokat, amiket a jóléti államok polgárai kapnak. A megkülönböztetés alapja az, hogy honnan származik a kiosztott pénz, illetve milyen esetekben jár a segítségnyújtás. Amennyiben a folyósítások forrása az állami költségvetés (vagyis a különböző adóbevételek), a támogatást szociális típusú ellátásnak nevezzük. Köznapi néven ez a segély, bár a jogalkotó az elmúlt években kínosan ügyel arra, hogy elkerülje ezt a szóhasználatot. Így lett például a munkanélküli segélyből álláskeresési járadék. Fontos, hogy ezeket a járadékokat csak azok számára biztosítja az állam, akik megfelelnek a jogosultsághoz szükséges törvényi feltételeknek.
A szociális juttatások másik fajtája a biztosítási típusú ellátás, ennek klasszikus és legelterjedtebb példája a társadalombiztosítás. A tb-t elsősorban nem az állam, hanem maguk az állampolgárok finanszírozzák, a saját befizetéseiken (járadékaikon) keresztül. Ez a rendszer lényegében a magánbiztosítások logikáját követi, valójában ezek mintájára jött létre. Mint minden biztosítás, a tb is akkor fizet, ha a biztosítási esemény bekövetkezik. Magyarországon a tb szerepe a meghatározó, de ahogy a fentiekben láthattuk, a szociális típusú ellátások modellje is érvényesül.
A harmadik út: a feltétel nélküli alapjövedelem
Az alapjövedelem legradikálisabb és legtisztább formája a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA), ami lényegesen különbözik az előbb ismertetett két modelltől. Az FNA legfontosabb tulajdonsága az, hogy a nevének megfelelően rászorultságtól és egyéb kikötésektől függetlenül mindenkinek jár. A közgazdászok további három definíciós kritériumot szoktak megállapítani az FNA-val kapcsolatban. Eszerint feltétel nélküli alapjövedelemnek hívhatjuk a szociális juttatást, ha pénzbeli, rendszeresen folyósítják, és biztosítja a létfenntartáshoz szükséges minimális összeget.
Az FNA annyiban hasonlít a szociális típusú ellátásokhoz, hogy az állam által beszedett adók fedeznék a költségeit. Ugyanakkor van egy hatalmas különbség is: folyósításának egyetlen jogalapja az állampolgárság lenne, semmi mást nem kellene bizonyítani ahhoz, hogy valaki jogosult legyen rá.
Az FNA támogatói úgy szoktak számolni, hogy bevezetésével a teljes szociális ellátórendszer felszámolható lenne. Abban azonban nincs egyetértés, hogy ez csak a segélyekre vonatkozik, vagy a tb alapvető átalakítása, akár kivezetése is együtt járna vele.
A Párbeszéd alapjövedelem-javaslata
Az elmúlt hónapokban a magyar közéletben is sok szó esett az alapjövedelem kérdéséről. Ennek oka egyrészt az, hogy a téma a koronavírus-járvány által előidézett gazdasági válság miatt minden korábbinál aktuálisabbá vált, másrészt pedig az, hogy a Párbeszéd októberben elkészítette az alapjövedelem bevezetéséről szóló javaslatcsomagját. A párt már öt éve kampányol ennek érdekében, most viszont újabb részletes programot dolgoztak ki, amiben konkretizálták az elképzeléseiket. Ebből kiderül, hogy egészen pontosan mit is jelent az a rendszer, amit a Párbeszéd alapjövedelem elnevezéssel illet.
Valójában a párt szakértői az FNA-nál sokkal kevésbé radikális intézkedések bevezetése mellett foglalnak állást ebben az anyagban. A program legfőbb célja, hogy az állandó jövedelem nélkül élők semmilyen körülmények között ne kaphassanak az államtól 100 ezer forintnál kevesebb juttatást. Emellett alapjövedelmet akar biztosítani a munkavállalóknak is, azonban ez sem feltétel nélküli, hiszen az 510 ezer forint felett keresők nem kapnának belőle. Végül azt is lényeges megemlíteni, hogy a jelenlegi ellátórendszer mindkét pillérét meghagyná bizonyos átalakítások mellett.
Összességében tehát a párbeszédes alapjövedelem nem a tankönyvi értelemben vett feltétel nélküli alapjövedelem, de több, mint segély. Valahol az FNA és a mai szociális típusú ellátás között helyezkedik el félúton. A kidolgozói szerint azért helytálló rá az alapjövedelem kifejezés használata, mert a rendszer igénylés nélkül biztosítana minden hónapban pénzjuttatást majdnem minden állampolgárnak. Talán a legpontosabb megnevezés a feltételekhez kötött alapjövedelem lenne, bár ez nyilván kevésbé hangzatos.
Alapjövedelem Európában
A magyar tervezet annyiban realista, hogy ehhez hasonló program Európa több országában is üzemel, és egyes helyeken – a párbeszédes javaslathoz hasonlóan – alapjövedelem néven került bevezetésre, legújabban tavaly Olaszországban, idén pedig Spanyolországban. Vannak, akik szerint a német ellátórendszer is lényegében az alapjövedelem elve alapján működik, bár ott nem szokták így emlegetni.
Nem lehet azonban elégszer hangsúlyozni, hogy ezek a koncepciók mind meglehetősen távol állnak a feltétel nélküli alapjövedelemtől. Az FNA megvalósítását már sokszor modellezték, és napjainkban is aktívan tesztelik: Németországban több – nem állami finanszírozású – kísérlet zajlik, ami társadalmi hatásait kutatja. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is gyakran érvel az FNA bevezetése mellett, néhány hónappal ezelőtt pedig európai polgári kezdeményezés indult annak érdekében, hogy uniós szinten biztosítson mindenkinek a jogalkotó alapjövedelmet.
Mindezzel együtt az FNA pillanatnyilag nem több távoli álomnál. Még sehol sem vezették be a világon, és a közeljövőben sem tűnik túl valószínűnek, hogy erre sor kerülne. Amíg pedig az alapjövedelem nem lesz feltételek nélküli, addig velünk marad a jóléti állam és a szociális jog jól ismert keretrendszere – összes előnyével és hátrányával együtt.
Alapjövedelem 2021: Út a biztonságba – Alapjövedelem-program Magyarországnak
Hoffmann István: Bevezetés a szociális jogba
