2018. november 9-én rendezték meg Karunkon az OTDK kari fordulóját, melynek tétje a versenyzők számára az volt, hogy megszerzik-e az Állam- és Jogtudományi Szekcióban Karunk számára biztosított 40 kvóta egyikét.
„Annak a csapatnak pattan a labda a kapufáról befelé, aki többet gyakorol” – nyitotta meg a napot Menyhárd Attila dékán úr, célozva ezzel arra, hogy a sok munka meghozza gyümölcsét, és annak sikerülhet könnyebben helyezést elérni, aki többet készült a versenyre. A dékán úr után Nagy Marianna tanárnő, a TDT elnöke beszélt, majd megkezdődtek a tagozatok ülései.
Én a Polgári Jogi Tagozat előadásainak megtekintésével indítottam. Az első hallgató, Bangó Henrietta a magáncsőd intézményéről írt dolgozatában azt a kérdést boncolgatta, hogy
gyógyír lehet-e a magáncsőd a végrehajtás ellen.
Bennem nem hagyott maradandó nyomot az előadás, ám egy ilyen száraz témát feldolgozni valószínűleg nem is lehetett volna ennél érdekesebben.
Bihary Dániel Tamás Pénzfeldobás és játékelmélet – a szindikátusi szerződés napjainkban című előadása már egy sokkal aktuálisabb és gyakorlatiasabb témával foglalkozott. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy saját bevallása szerint témaválasztásának egyik fő oka az volt, hogy a közelmúltban egy start-up cég elindításában vehetett részt – a szindikátusi szerződés pedig az ilyen induló vállalatok egyik szokásos kelléke.
Szó volt arról, hogy mennyiben van egy ilyen szerződésnek társasági jogi tartalma, és hogy miről lehet egy ilyen szerződésben szabályosan rendelkezni. Megtudhattuk, hogy
az sem kizárt, hogy a különböző döntésképtelen helyzetekben, amik egy társaságban kialakulhatnak, végül pénzfeldobás döntsön – azzal, hogy aki nyert, annak a szavazata ér többet.
A nap további része az alkotmányjog jegyében telt. Bukor Liza egy igazán XXI. századi témáról adott elő Az online gyűlöletbeszéd a közösségi média világában címmel. Kifejtette, hogy az amerikai és az európai szabályozások eltérésének fő oka az, hogy Amerikában az egyén autonómiája a legfontosabb érték, míg az Európai Unió a jogállamiságot felértékelve erőteljesebb korlátozásokat vezet be, illetve megismerhettük a notice and takedown system lényegét is.
Az utolsó előadás során, amelyet lehetőségem volt meghallgatni, Váradi Zsanett beszélt Demokrácia 2.0? – A Big Data alapú adatkezelés demokratikus hatalomgyakorlást érintő kihívásai című dolgozatáról.
Ez megmutatta, hogy valójában milyennek kell lennie egy magas színvonalú tudományos előadásnak. Egy szerintem rendkívül nehéz, de teljes mértékben jövőbelátó témát dolgozott fel, a mondanivaló tele volt új információkkal, ám mégis követhető maradt. Ezt nem is tudnám röviden összefoglalni, annyira komplex a téma, nem véletlen, hogy az előadó I. helyezést ért el az Alkotmányjogi Tagozatban, és egyben kvótát szerzett az OTDK-ra. Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, hogy hallgassa meg Zsanettet az országos fordulóban.
A kvótát szerző hallgatók teljes listája elérhető a kari honlapon, nekik gratulálunk!
Képgalériánk az konferenciáról itt, az eredményhirdetésről pedig itt érhető el.