Ruth Bader Ginsburg, az amerikai legfelsőbb bíróság történelmének második női bírája pénteken hosszas küzdelem után elhunyt. Hogy miért küzdött? Azért, hogy életben maradjon, míg az USA új elnököt választ, ezzel biztosítva a bíróság konzervatív és liberális tagjai közötti egyensúly eltávozása utáni fennmaradását. Ez a cikk egy „hírhedt”, úttörő jogásznak kísérel meg emléket állítani.
Joan Ruth Bader 1933-ban született New Yorkban, tanulmányait pedig a Cornellen és a Columbián folytatta, ahol évfolyamelsőként végzett. Életét a nemek közötti egyenlőség kivívásának és a nők jogainak szentelte, ügyvédi és bírói munkája során egyaránt. Bill Clinton nevezte ki a legfelsőbb bíróság bírájává 1993-ban, ahol több évet töltött egyedüli nőként is. Olyan, az amerikai joggyakorlatot meghatározó döntések megszövegezése köthető a nevéhez, mint az Egyesült Államok v. Virginia is (mely a Virginia Katonai Akadémia kizárólag férfiakat oktató gyakorlatának eltörlésével teremtett precedenst a nők azonos oktatáshoz való jogára nézve), ám idevezető útja koránt sem volt rögöktől mentes.
Karrierje hajnalán saját bőrén tapasztalhatta meg azt, ami ellen később egész életében küzdött. 1960-ban hiába jelentkezett kiváló, elit egyetemi diplomával egy legfelsőbb bírósági hivatalnoki állásba, azt csupán nővolta miatt nem nyerte el, neme úgy tűnik, nagyobb negatívum volt, mint amekkora pluszt a Harvard dékánjának ajánlása jelentett.
Első tanári pozícióját a Rutgers Egyetemen kapta, ezzel belépést nyert abba a szűkkörű klubba, amit az Egyesült Államokban akkoriban egyetemen jogot tanító kevesebb mint húsz nő jelentett. Itt arról tájékoztatták, hogy azért keres kevesebbet, mint férfi kollégái, mert a férje jólfizető állással rendelkezik.
Az American Civil Liberties Union jogvédő szervezet nőjogi projektjének társalapítójaként már jóval azelőtt a nemek közötti egyenlőségen dolgozott, hogy a híres legfelsőbb bírósági döntéseket megszövegezte volna.
Ginsburg halálával nemcsak egy kiváló jogásszal és aktivistával lettünk szegényebbek, hanem az amerikai legfelsőbb bíróságban uralkodó jelenlegi viszonylagos egyensúly is felborulni látszik.Míg eddig az összesen kilenc tagot számláló bíróság négy tagja volt liberális és öt konzervatív, most Donald Trumpnak alkalma nyílhat új bírát jelölni, mely – bár elnökként az ő hatáskörébe tartozik – négy évvel ezelőtt a jelenlegi helyzet fordítottja, vagyis a leköszönő demokrata elnök kinevezési szándéka komoly ellenkezést váltott ki a republikánus oldalból.
A kialakuló politikai játszma eredményét sokan biztosan tudni vélik, mások – mint Barack Obama is – arra intenek, hogy a jog lényege a következetes alkalmazás, nem a szabályok aszerinti döntése, hogy éppen mi válik előnyünkre.
Annyi azonban biztos, hogy a mi feladatunk kívülállóként egyértelmű. Emlékezzünk úgy az időközben popkulturális ikonná is vált Ruth Bader Ginsburg legfelsőbb bíróra, ahogy ő kérte: olyan emberként, aki minden tehetségét arra használta, hogy munkáját képességeihez mérten a legjobban végezze.
