Ha megfázunk, egyből a mézhez nyúlunk, de lehet, nem is tudjuk pontosan, miért olyan jó nekünk ez az aranyló folyadék. Az emberiség már évezredek óta használja a legkülönfélébb betegségek gyógyítására és egészségügyi problémák kezelésére, így nem csoda, ha a köztudatba olyan mélyen beleivódott, hogy automatikusan nyúlunk a csuporért, ha valamilyen tünetet észlelünk magunkon. Most leleplezzük ezt a ragacsos csodaszert – tudd meg te is, mitől olyan jó!
A méz, amilyen egyszerűnek és hétköznapinak tűnik első látásra, olyan bonyolult valójában. Pontos alkotóelemeit a mai napig nem sikerült a tudománynak beazonosítania, amihez hozzájárul az a csavar is, hogy összetétele bizonyos mértékben kaptárról kaptárra változik, ezen kívül múlik még a mézfajtáján és begyűjtési szakaszon is. Annyi azonban biztos, hogy tartalmaz cukrot, vitaminokat, fehérjéket, nyomelemeket és káliumot (ez utóbbi erős antibakteriális hatása miatt érdekes).
Tápláló tulajdonsága miatt sportolók és alultáplált személyek kezelése során is használatos, hiszen 100 grammonként 300 kalóriát tartalmaz. Hegképző és antiszeptikus hatása miatt égési és kisebb sérülések esetén is megfontolandó használata. Áldásos tulajdonsága még, hogy a méz mint hordozó megőrzi azoknak a gyógynövényeknek a jótékony hatásait, amelyekből gyűjtötték a méhek a virágport, ezért olyan közkedvelt termék a kamillanektárméz és a hársfavirágméz. Tartalmaz B1-6, C, A és E vitaminokat, sőt fruktóz tartalmának köszönhetően lebontja az alkoholt, ezért egy-két kanállal másnaposság esetén is érdemes belőle fogyasztani.
Hatásait a szépségápolás terén is bevethetjük: használható kiszáradt bőr ápolására olyan területek esetén is, mint a könyök vagy a térd, emellett töredezett, igénybe vett haj ápolására is kiváló.
A méz fenomenális hatásai méltóak ahhoz az aprólékos, kitartó munkához, mellyel a méhek elkészítik. Egy méhnek akár százezer kirepülést is el kell végeznie az időjárástól függően ahhoz, hogy egy kilogramm mézhez elegendő nektárt gyűjtsön, és egy csupor mézhez akár másfél millió virág nektárja is kellhet. Valóban hálásak lehetünk ezeknek a kis állatoknak, akik bár egy tanteremben való megjelenésük alkalmával nagy riadalmat váltanak ki, mégis a leghasznosabb rovarok közé tartoznak.
Magyarországon több, mint nyolcszáz fajta növény alkalmas arra, hogy a méhek nektár és virágporgyűjtés céljából látogassák, ám ezek közül nem lesz mindegyik növényből fajtaméz.
A fajtaméz azt jelenti, hogy a mézhez használt nektár túlnyomó része a névadó növénytől származik, így egységes a méz tartalma; ha azonban ez feltétel nem teljesül, vegyes virágmézről beszélünk. Hazánkban termő fajtamézek az akácméz, hársméz, napraforgóméz, repceméz, selyemfűméz, facéliaméz, gyümölcsméz, gesztenyeméz, pohánkaméz, levendulaméz, somkóróméz, szolidágóméz, őszirózsaméz, édesköményméz és édesharmatméz. Ezeknek a növényeknek a neve legtöbbünknek nem sokat mond, ám bármily hihetetlen is, mindegyik más mézet eredményez, amit egy igazi szakértő kinézete, illata és íze alapján meg is tud állapítani.
Bár számunkra a méz nem tűnik olyan állati terméknek, mint mondjuk a sajt, attól még az; még akkor is, ha nem olyan népszerű állatoktól származik, amelyeknek védelméért mindenki egy emberként kiáll.
A vegán társadalom gyakran vitatja a méz fogyasztásának etikus voltát az ipar különböző gyakorlatai miatt, amilyen például a királynő szárnyának a levágása, hogy a raj ne tudjon új lakhelyet keresni, vagy egy, a méheket fenyegető járvány esetén az egész kaptár felégetése a terjedés megakadályozásának érdekében.
Nagyüzemi méhészetekben gyakran ahelyett, hogy télen is életben tartanák a méheket, inkább az utolsó őszi szüret után megölik a kolóniát. Akinek esetleg ilyen aggályai vannak a mézfogyasztással kapcsolatban, fontolóra veheti a kisüzemi vagy házi méhészetektől való vásárlást és a nyers méz fogyasztását, mely pasztörizálatlansága miatt több tápanyagot is tartalmaz.
A népi gyógyászati felhasználásnak olyan mély gyökerei vannak, hogy már Hippokratész és más ókori gyógyítók is alkalmazták, s amennyiben még időben elkapjuk a bajt, mi is jól tesszük, ha a nyomdokaikba lépünk (természetesen van az a pont, amikor a mézes csodaszerek kikeverése helyett jobban járunk, ha orvoshoz fordulunk, vagy lesétálunk a sarki gyógyszertárba). Ilyen esetekre tehát, mikor kapar a torkunk, vagy megfázásunk még gyermekcipőben jár, ajánlott az alábbi receptet kipróbálnunk.
Figyelem: szokatlan és intenzív ízélmény várható!
Megfázás elleni csodaszer
Hozzávalók:
• 2 gerezd zúzott fokhagyma
• 1 teáskanál reszelt gyömbér
• ½ citrom leve
• 2 evőkanál méz
Keverjük össze a hozzávalókat és hagyjuk őket állni pár percig. A nap folyamán fogyasszunk belőle alkalmanként egy teáskanállal, amíg el nem fogy. Megszünteti a kezdeti torokfájást, és immunerősítő hatása is van.
