A veszélyes állattartás problémájával ki ne találkozott volna már a hírekben vagy saját tapasztalatai révén? Megfordítva a kérdést: kinek jutott már eszébe egy-egy egzotikus állatfaj egyedeinek tartása házi kedvencként vagy éppen házőrzőként?
Az emberek véleménye megoszlik a veszélyes állattartásról, míg az állattartók egyik fele elfogadhatónak gondolja ezen állatok tartását ingatlanjaiban, addig a másik fele szürreálisnak, vagy helytelennek véli az emberre veszélyesnek ítélt egyedek tartását. A kérdés csupán az, hogy az emberek félelme megalapozott-e, vagy sem.
Mit jelent a “veszélyes állat”?
A magyar jogrendszer szabályozása a veszélyes állattartás tekintetében komplexnek és részletgazdagnak tekinthető. Elsősorban törvényi szinten határozza meg a jogalkotó, hogy hogyan definiálhatjuk a veszélyes állatot.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban: állatvédelmi törvény) értelmében veszélyes állatnak a veszélyes állatfajok egyedei tekinthetőek.
Ezen meghatározás nem visz közelebb a “veszélyes állat” kifejezés megértéséhez, így az állatvédelmi törvény a veszélyes állatfajok körének konkrétabb meghatározását alacsonyabb jogforrási szintre utalja, kormányrendelet kiadását írja elő. A kormányrendelet alapján veszélyes állatoknak minősülnek a veszélyes állatfajok élő egyedei, más, nem háziasított állatfajjal alkotott hibrid egyedei és háziasított alfajjal alkotott hibridegyedei valamennyi fejlődési szakaszukban, alakjukban és állapotukban. Utóbbi esetben a rokoni kapcsolatok bírnak jelentőséggel: akkor minősül háziasított alfajjal alkotott hibridegyednek egy állat, ha négy generációra visszamenőlegesen van olyan felmenője, amelyet a kormányrendelet 1-3. melléklete veszélyes állatfajnak minősít.
A veszélyes állatok kategorizálása
Az állatvédelmi törvény megteremti a veszélyes állatok tipológiáját. Így a veszélyes állatoknak három kategóriája különböztethető meg: a különösen veszélyes állatok, a közepesen veszélyes állatok és az elővigyázatosságot igénylő állatfajok.
A különösen veszélyes állatok szigorúan csak állatkertben vagy cirkuszi menazsériában tarthatóak.
Mindkét esetben kritérium, hogy a tulajdonosoknak rendelkezniük kell az állat ártalmatlanítására alkalmas eszközzel. Érdekességképp: amíg a cirkuszi menazsériában méreggel rendelkező veszélyes állat nem tartható, addig az állatkertben ez lehetséges, abban az esetben, ha az állatkertnek van hozzáférése antidótumhoz, vagyis a méreg semlegesítéséhez szükséges ellenszerhez.
A különösen veszélyes állatfajjal ellentétben a közepesen veszélyes állatfaj és az elővigyázatosságot igénylő állatfaj tartása csak olyan veszélyes állat tartására szolgáló ingatlanban vagy ingatlanrészben engedélyezett, amelyen a veszélyre felhívó, jól látható tartós jelzés az adott faj megnevezésével feltüntetésre kerül.
1.Feladvány
Veszélyes állat vásárlásakor mire érdemes odafigyelni?
A kisállat-kereskedésekben vagy állatvásárokon könnyen előfordulhat az a szituáció, hogy a vevő a vásárolni kívánt veszélyes állat megvételénél bizonytalanná válik, mivel az az érzése, hogy nem áll számára rendelkezésre megfelelő mennyiségű információ.
Veszélyes állat vásárlásánál az eladónak írásban elérhetővé kell tennie a vevő számára a forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését és az eladási árat. Emellett az eladónak információt szükséges biztosítania az egyed neméről és koráról, ha ismert vagy megállapítható, ez alól a gerinctelen állatok és a halak képeznek kivételt. További fontos követelmény, hogy a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról is tájékoztatásban részesüljön a leendő állattartó.
Az adásvétel lebonyolítása előtt a vevőnek az állat tartására vonatkozó, névre szóló engedéllyel kell rendelkeznie, melynek másolatát köteles átadni a forgalmazónak, mivel e nélkül a veszélyes állat nem ruházható át a vevőre. A veszélyes állat forgalmazójának kötelessége az új tulajdonos nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély másolatát, valamint a forgalmazást, illetve átruházást rögzítő dokumentum másolatát a forgalmazást követő 15 napon belül a forgalmazó, valamint átruházó tartási engedélyét kiállító hatóság részére megküldeni.
Az állategészségügyi hatóság szerepe a veszélyes állattartásban
Különösen veszélyes és közepesen veszélyes állatfaj csak az állategészségügyi hatóság engedélyével tartható, míg az elővigyázatosságot igénylő állatfaj esetén nincs szükség erre az engedélyre, az állattartóknak csupán bejelentési kötelezettsége van az állategészségügyi hatóság felé.
Az állategészségügyi hatósági engedély kritériuma, hogy az állattartó a tartáshoz, illetve szaporításához szükséges szakismeretek birtokában legyen, emellett az egyed tartási feltételeit biztosítsa.
A veszélyes állat tartását, szaporítását, elidegenítését és az országba történő behozatalát mindhárom kategória esetén az állategészségügyi hatóság felügyeli, azonban az egyes veszélyes állat típusokra vonatkozóan eltérő hatósági hatáskörrel rendelkezik. A különösen veszélyes állatfajok másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezése külön engedélyhez kötött, míg a közepesen veszélyes állatfajok megvétele, felügyeletének átengedése és eladásra való felkínálása is speciális szabályozás alatt áll. Végezetül az az állattulajdonos, aki elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének tartását más személy részére szándékozik átengedni, szintén állategészségügyi hatósági engedélyre szorul.
2.Feladvány
Mely kötelezettségek terhelik az állattartókat a közepesen veszélyes és az elővigyázatosságot igénylő állatfajok esetén?
A közepesen veszélyes és az elővigyázatosságot igénylő állatfajok állattartóinak egyedi azonosítóval szükséges madaraikat, hüllőiket és emlőseiket ellátni. Fontos ismételten hangsúlyozni, hogy a veszélyes állattartás helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen jól látható módon el kell helyezni azt a jelzést, amin a tulajdonos feltünteti az állat faját, és ami a járókelők tudtára adja, hogy az ingatlan, vagy ingatlanrész lakói veszélyes minősítésűek.
Az egyik legfontosabb tulajdonosi feladat az, hogy az állat tartási helyéül szolgáló ingatlant, ingatlanrészt úgy kell kialakítani, hogy lakója szökését megakadályozza. Ezzel párhuzamosan felmerülhet a kérdés, hogy az állattartó a szökéssel kapcsolatos szigorú szabályozás mellett közterületre engedheti-e veszélyes állatfajként nyilvántartott házi kedvencét. A válasz az, hogy az állandó jelleggel nem, hanem csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel eresztheti ki kedvencét közterületre, ügyelve az emberek és más állatok testi épségére.
Sajnálatos módon egy állattartónak azzal a ténnyel is szembesülnie kell alkalomadtán, hogy kedvencét sehol sem leli, ekkor az állat eltűnése okozta aggodalom, frusztráció mellett veszélyes állat tulajdonosaként többletkötelezettséget is kell teljesítenie oly módon, hogy haladéktalanul bejelenti az állat eltűnését az állategészségügyi hatóságnak, közepesen veszélyes állat eltűnése esetén a rendőrségnek is. Ha az előbbi esetnél még szörnyűbb körülmény következik be, vagyis, ha egy állattartó kedvence elhullik, akkor a gazdát harminc napon belül bejelentési kötelezettség terheli az állategészségügyi hatóság felé.
3.Feladvány
Mi a következmény, ha az állattartó nem tesz eleget kötelezettségeinek?
Az állategészségügyi hatóság abban az esetben, ha az állattartó nem tesz eleget a jogszabályokból fakadó kötelezettségeinek, a tulajdonos költségére a veszélyes állatot állatkertbe vagy más megfelelő helyre szállíttatja.
A gazda elszállításból fakadó “rémálma” happy enddel is végződhet, ennek az a feltétele, hogy a jogszabályban, vagy az engedélyben megfogalmazott kötelezettségeinek eleget tegyen. A kötelezettségek teljesítésének pozitív következménye, hogy a házi kedvencet az állategészségügyi hatóság visszaszolgáltatja.
Azonban nem minden esetben végződik boldog véggel a veszélyes állat ideiglenes elszállítása. Amennyiben a tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségeinek, az állategészségügyi hatóság a veszélyes állat végleges elkobzását rendelheti el és végleges elhelyezéséről dönthet. A hatóság utóbbi intézkedésének költsége is lehet, ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres anyagi ráfordítással biztosítható. Az állattartót legfeljebb tizenkét hónapra jutó költség megfizetésére lehet kötelezni, a pontos összeg mérlegelésen alapul, a jogsértés súlyát és ismétlődését figyelembe véve. A legrosszabb helyzet, ha a veszélyes állat elhelyezése eredménytelenül zárul le, ebben az esetben az állategészségügyi hatóság az állat életének kioltását is engedélyezheti.
Összességében megállapítható, hogy a tulajdonosoknak több jogszabály komplex rendelkezéseinek kell párhuzamosan eleget tenniük ahhoz, hogy kedvenceik ne kerüljenek az állategészségügyi hatóság látókörébe, valamint ne szabjanak ki rájuk szankciókat. Az említett jogszabályok azt a célt szolgálják, hogy a veszélyes állatok és a veszélyes állattartók közvetlen környezetében kiegyensúlyozott maradhasson az élet.
Végezetül a cikkben elhelyezett képi feladványok megoldásai:
1. Feladvány (“Különösen veszélyes állat vagy sem?”):
1 – N, 2 – I, 3 – I, 4 – I, 5 – N, 6 – N
2.Feladvány (“Közepesen veszélyes állat vagy sem?”):
1 – I, 2 – N, 3 – I, 4 – I, 5 – I, 6 – I
3.Feladvány (“Elővigyázatosságot igénylő állat vagy sem?”):
1 – I, 2 – I, 3 – N, 4 – I, 5 – I, 6 – I
