Államok közötti jogviták, időnként elbóbiskoló bírák, és angol nyelv szinte minden szinten: Peter Tzeng, az amerikai Foley Hoag LLP ügyvédi iroda vezető ügyvédjének Litigation before the International Court of Justice című, a hágai Nemzetközi Bíróságról tartott előadásán jártunk.
Április 25-én délután, az ÁJK Kari Tanácstermében megtartott előadásra oktatók és diákok egyaránt kíváncsiak voltak, néhányan online is bekapcsolódtak. Az érdeklődés nem volt véletlen: az esemény amerikai előadója, Peter Tzeng neves szakember, szakterülete a szuverén államok nemzetközi jogvitákban való peres képviselete. Hivatását többek között olyan fórumok előtt gyakorolja, mint a Nemzetközi Bíróság (ICJ), az Állandó Választottbíróság (PCA) vagy a beruházásvédelmi ügyekben eljáró, Washingtoni Egyezmény által létrehozott ICSID. Mindemellett pedig a Jessup International Moot Court Competition 2018-as és 2021-es jogesetének is ő a szerzője.
Sonnevend dékán úr köszöntése után az előadó személyes gyakorlati tapasztalatai alapján beszélt bő fél órában a Nemzetközi Bíróságnak az intézményéről, az ottani eljárások folyamatáról, végül az ott dolgozó jogászokról. Megosztható személyes tapasztalatokból pedig nem volt hiány, mivel Tzeng a diplomájának megszerzése után az ICJ-n dolgozott gyakornokként a testület egyik bírája mellett, azóta pedig mintegy tíz ügyben járt el egy-egy állam képviselőjeként. Az általa képviselt országok között találunk ázsiai vagy épp afrikai államokat is.
Előadásából megtudhattuk, hogy bár a nemzetközi kapcsolatokban az angol nyelv a domináns, az ICJ mégis egy kétnyelvű intézmény, mivel az angol mellett a francia is hivatalos nyelveként funkcionál, ráadásul napjainkban a hágai Békepalota falai között nagyon erősek a francia nyelvi hagyományok és a franciát preferáló attitűd: a jelenlegi 15 bíróból három is a francia nyelvet részesíti előnyben, emellett a jegyzői hivatal munkatársai is többségében frankofónok.
Az előadásra ellátogató hallgatóság azt is megismerhette, hogy milyen egy ügy lefolyása a Nemzetközi Bíróság előtt. Amint kiderült, általában 4-5 évbe telik, mire ítélet születik, ennek legfőbb oka pedig az írásbeli beadványok, több száz oldalas memorandumok elkészítésének az időigényessége. Emellett Tzeng szerint azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az ICJ egyszerre egy elsőfokú, és egyben a végső fórum is ahhoz, hogy a szuverének jogvitáikat rendezni tudják, ezért is speciális ez az eljárás. Továbbá manapság ambivalensnek tűnhet a meghallgatások szerepe a Nemzetközi Bíróság eljárásában, mivel egyrészt már mindent élőben közvetítenek, másrészt a bírák előre megkapják írásban, hogy az államok képviselői mit fognak perbeszédükben elmondani, harmadrészt a bírák közbekérdezni sem szoktak.
Ennek az oka elsősorban az, hogy ezen a magas szintű fórumon már nem feltétlenül szükséges a megjelentek tárgyi tudásának ellenőrzése, másodsorban pedig a jogi képviselők itt a szuverének nevében szólalnak meg, ezáltal azt mondhatják csak el, amire felhatalmazást kaptak az adott államtól. Más információ közléséhez, más nyilatkozat tételéhez újabb engedélyre van szükségük, amit egyszerűen képtelenség a tárgyalás közben megkapniuk. Az előadó itt arra is rámutatott, hogy a nemzetközi bírák is ugyanolyan emberek, mint a nemzeti bíróságokon dolgozó kollégáik; a hágai bírák például hajlamosak arra, hogy unatkozzanak egy-egy meghallgatás során. Nem egyszer arra is volt példa, hogy a bíró tárgyalás közben elaludt. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy minden meghallgatásról készül egy írásbeli összefoglaló, a gyakorlatban pedig legtöbbször inkább annak alapján döntenek a bírák, személyes emlékeik helyett. Ezáltal azt is mondhatjuk Tzeng szavaival élve, hogy „a tárgyalás igazából csak egy show.”
Végül, a jogászokra rátérve az előadó kihangsúlyozta hogy a nemzetközi jogviták területén dolgozó jogi képviselők között az utóbbi időben a jogtudósok mellett megjelentek azok ügyvédi irodák, akik már arra specializálódtak, hogy államokat képviseljenek. Épp Tzeng munkahelye, a Foley Hoag LLP volt az első ilyen iroda a Földön.
Az előadás után a hallgatóságnak lehetősége volt az előadótól kérdezni, amivel többen éltek is. Tzeng válaszaiból megtudhattuk, hogy az ICJ ritkán alapozza döntését más, emberi jogi fórumok ítéleteire, továbbá azt is, hogy a Nemzetközi Bíróság eljárásában a bíróknak nincs olyan pervezető szerepe, mint ami a kontinentális polgári perekben megszokott, és nem funkcionál „játékvezetőként” sem, ami az angolszász büntetőperek bíráit jellemzi. Ezentúl szóba került a nyelvtudás is. Peter Tzeng az ENSZ mind a hat hivatalos nyelvén beszél, azonban elmondása szerint a nemzetközi jogban nyelvtudás szempontjából három dolgot kell megtanulni:
„egyrészt az angol nyelvet, másrészt az angol nyelvet egy magas szinten, harmadrészt pedig az angol nyelvet egy kiváló színvonalon.”
Mondandóját azzal zárta, hogy bár egy praktizáló jogász, a szíve mélyén mégis akadémikusként definiálja magát, és ekként gondolkodik a munkája során is. Emellett megköszönte a meghívást és a színvonalas kérdéseket, valamint sok sikert kívánt az egyetemista diákoknak tanulmányaikhoz és munkájukhoz.
A kérdések órája után szellemileg feltöltődve és egy inspiráló beszélgetés tapasztalataival távozhattak a hallgatók az előadásról, Peter Tzeng előadásával ismét egy izgalmas eseményen vehettek részt az érdeklődők. Köszönjük szépen Kajtár Gábor docens úrnak a szervezést!
