Nyáron szeretnél elkezdeni dolgozni, de nem tudod, hol és mit érdemes vállalnod?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre megfelelő választ lehessen adni, pár előzetes kérdést is fontos megvizsgálni. Érdemes-e egyáltalán a kötelező gyakorlaton túl gyakornokoskodni? Ha igen, milyen hosszú ideig és hol?
Ezekre a kérdésekre számos válasz van, elég eltérőek a vélemények, továbbá személyiségfüggő is, hogy kinek mi jó. Talán többségben van az a vélemény, hogy érdemes a kötelezőnél hosszabb ideig gyakornoki munkát végezni, mert figyelembe veszik a későbbi interjúk alkalmával, ha valakinek már van akár egy egész éves tapasztalata: feltehetőleg ügyesebben, gyorsabban fog dolgozni, mint aki csak a hat hét kötelező szakmai gyakorlatot teljesítette.
Ez természetesen később is hasznos, hiszen sokkal több sikerélménye van az embernek az első időszakban, ami nagyon fontos. Sokan azért ellenzik a munkavállalást, mert az egyetem alatt hivatalosan az elméleti szakmai tudást kell elsajátítani, és nem a gyakorlatit – hiszen végzés után viszonylag rövid időn belül lehet tapasztalatot szerezni.
Másik előnye a gyakornokoskodásnak, hogy a hallgató betekintést nyerhet abba a világba, ahol majd később el szeretne helyezkedni. Mindenkinek érdemes olyan területre menni (bíróság, ügyészség, ügyvédi iroda stb.), ahol később dolgozni szeretne. Ez főleg azért ajánlatos, mert még időben kiderül, ha esetleg mégsem tetszik az adott pálya.
Érdeklődéstől függetlenül hasznos több helyet kipróbálni, mert minél több helyen gyakornok valaki, annál több és különbözőbb tapasztalatot szerez.
Azonban sok ügyvédi irodánál már az a gyakorlat, hogy a korábban bevált gyakornokokat veszik fel jelöltnek is, így célszerű lehet egy helynél elköteleződni, ha az tetszik: nagyobb az esély, hogy később a diploma után tovább alkalmazzanak.
Az érdeklődési körön túl fontos szempont, hogy pontosan mit is kell csinálni. Ez lényeges abból a szempontból is, hogy a gyakornok hasznosnak érezze magát, akár tanuljon is abból, amit csinál. Ügyvédi irodáknál könnyű ilyen jellegű csapdába esni, hiszen sokszor a gyakornok feladata – ha nem is a kávéfőzés – postára, közjegyzőhöz, különböző hatóságokhoz járni. Ez persze lehet érdekes is valaki számára, tehát ez újfent személyiségfüggő. Annak azonban, aki szeretné ezt elkerülni, célszerű nagy létszámú irodát választania, mert ott a nagy számok törvénye alapján kisebb az esélye, hogy ilyen feladatokat kapjon, hiszen az iroda rendelkezik megfelelő kiszolgáló apparátussal.
Természetesen, ha határidős dolog van, akkor még nagy irodáknál is előfordulhat, hogy a gyakornokot küldik el ügyet intézni. Emellett, ha érdemi munkát végez a gyakornok, abból tényleg sokat tud tanulni. Általában a munkaadók igyekeznek figyelemmel lenni arra, hogy mi érdekli a hallgatót, vagy hogy épp miket tanul az egyetemen, és olyan jellegű munkákat bíznak rá. Mivel így gyakorlatban lehet látni a problémát, úgy, hogy az elmélet részben vagy egészben már mögötte van, sokkal könnyebb megérteni és ezáltal megjegyezni is.
Másik lényeges szempont a bérezés. Ez megint sok mindentől függ, és akad olyan is, akinek ez nem a legfontosabb szempont, hiszen vagy csak a kötelező gyakorlatot szeretné letudni, vagy megelégszik azzal, hogy egy jó nevű helyen dolgozhat, és elismert szakemberektől tanulhat. Jellemzően az államigazgatásban, illetve az ügyészségeken, bíróságokon nem jár fizetés a gyakornokoknak. Meglepő módon még a nagy nemzetközi irodáknál is előfordulhat ez.
A hat hetes gyakorlati időre jogszabály alapján nem kötelesek fizetni a gyakornoknak.
Sajnos akadnak olyan helyek, ahol ugyan fizetnek, de nem jelentik be a dolgozót. Persze huszonévesen nem az a legégetőbb problémánk, hogy hány év biztosítotti időnk keletkezik, de azért ezt is figyelembe kell venni. A bér összege és a társadalombiztosítás egyébként függhet attól is, hogy milyen jogviszonyban dolgozik a hallgató. Ha iskolaszövetkezeten keresztül, akkor például alig van közteher. Ha megbízási jogviszonyban, akkor már többet kell adózni, de még mindig kevesebbet, mint munkavállalóként. Emellett a megbízásnál szabadabbak vagyunk, továbbá órabérben fizetnek.
Látszik tehát, hogy ha valaki szeretne elmenni gyakornoknak, sok szempontot figyelembe kell vennie. Nem kell azonban túlgondolni, hiszen előre úgysem lehet, vagy nagyon nehéz tudni, hogy pontosan mit is várunk egy munkahelytől, vagy ha tudjuk is, nem biztos, hogy az a realitásokkal, a valósággal összhangban van.
