Joghallgatóknak az évek során számos alkalommal szegezhetik – a hazai jogi oktatás rendszerével kevésbé tisztában levő személyek – a mágikus kérdést: „Na, és mire szakosodsz?” Azonban ismeretes, hogy a jogász hallgatók számára (orvostanhallgató sorstársaikhoz hasonlóan) nem adatik meg az a lehetőség, hogy az – alsó hangon – ötéves képzés elvégzése előtt hagyományos értelemben véve szakosodjanak, ahogy következik ez a képzés osztatlan voltából is.
Mindazonáltal létezik egy misztikus, viszonylag ritkán emlegetett intézmény, amely még az osztatlan képzés ideje alatt segíti elő a „szakirányú elmélyülést”. Ez pedig nem más, mint a modul, teljes nevén specializációt szolgáló modul.
Jelen írás célja a modulokkal kapcsolatos legfontosabb információk bemutatása.
Érdeklődésünknek megfelelően négy modul:
- a civilisztikai,
- a bűnügyi tudományok,
- a közjogi,
- és az európai és nemzetközi jogi modul
közül választhatunk, azonban a Hallgatói Követelményrendszer (HKR) értelmében csak egy modul teljesítésének elismerését kérhetjük az abszolutórium megszerzését követően.
A modulok teljesítésének megkezdésére jellemzően (a civilisztikai modul kivételével) a negyedik félévben nyílik meg a lehetőség, ugyanis az egyes modulokba tartozó kurzusok felvételére azt követően kerülhet sor, hogy a hallgató teljesítette az adott modulhoz tartozó kötelező tárgyat legalább közepes eredménnyel.
Ez a tárgy a civilisztikai modul esetében a Polgári jog 1, a bűnügyi tudományok modulja esetében a Büntetőjog 1, a közjogi modul esetében a Közigazgatási jog 1, az európai és nemzetközi jogi modul esetében pedig az Európai közjog és politika 1.
A differenciált szakmai ismeretek körébe sorolt kötelezően választható, alternatív kurzusok mindegyike, a fakultatív kurzusoknak pedig egy bizonyos, meghatározott köre e négy modul valamelyikébe tartozik. A fakultatív kurzusok megfelelő választékáért, a témák koordinációjának biztosításáért a dékán által megbízott oktatók felelnek.
Honnan tájékozódhatunk arról, hogy melyik alternatív és fakultatív kurzusok tartoznak az egyes modulokba?
A Kar honlapján minden félév elején (vagy még korábban) közzétételre kerül az adott félévben meghirdetett kurzusok táblázata, ahol érdemes a kurzusok kódjait nézni. Viszonylag könnyen kikövetkeztethető, hogy mi mit jelent, de itt egy kis segítség a dekódoláshoz: a modulokba tartozó kurzus kódjának legelső betűje egy „m”, a középső betű „f” vagy „a” azt határozza meg, hogy fakultatív vagy alternatív kurzus, az utolsó betű pedig „K”, „N”, „B” vagy pedig „C” lesz.
Például az „EU human rights and criminal justice” kurzus kódja „mfB”. Így már tudhatjuk is, hogy egy bűnügyi tudományok modulba tartozó fakultatív tárgyról van szó.
Mik is pontosan a teljesítés feltételei?
Aki valamelyik modul teljesítésére adja fejét, egy első ránézésre nem is annyira, a valóságban viszont meglehetősen komplex feltételrendszerrel szembesül. Azon túl, hogy teljesítenie kell a modulba tartozó meghatározott számú kurzust, továbbá az egyik évfolyamdolgozatát és a szakdolgozatát is a modulnak megfelelő témából kell írnia, egyáltalán nem mindegy, hogy mindezt milyen eredménnyel teszi.
Az évfolyamdolgozatra és a szakdolgozatra vonatkozó elvárás mindössze annyi, hogy azokra a hallgató jó vagy jeles minősítést kapjon. Ami a kurzusokat illeti, a modul teljesítésének előfeltétele legalább hat, a modulba tartozó (differenciált) alternatív kurzus, valamint legalább négy, a modulba tartozó fakultatív kurzus teljesítése.
A kissé komplexebb része a dolognak itt kezdődik.
A HKR alapján az egyes modulba tartozó kötelező és alternatív kurzusokból, továbbá külön a fakultatív kurzusokból szerzett érdemjegyek számtani átlagának a 3,51-et el kell érnie. Ez azt jelenti, hogy a kötelező tárgyak esetében a kollokviumra kapott érdemjegyen túl a szemináriumokra kapott jegy is számít.
Mivel a számtani átlag a lényeg, abban sem bízhatunk, hogy az esetleges gyengébb eredményeket majd a jellemzően négy kreditértékkel rendelkező alternatív kurzusaink (súlyozott) érdemjegyeivel korrigáljuk, vagy a tipikusan könnyebben jó eredménnyel teljesíthető fakultatív tárgyakkal ellensúlyozzuk, hiszen azok teljesen külön kerülnek számításra.
Ez azért okozhat nehézségeket, mert például a civilisztikai modul tantárgycsoportjába a hét félévnyi polgári jogi tárgyak jegyein túl beletartoznak a római jogtól kezdve a polgári perjogon át a polgári nemperes eljárások joga, a munkajog, a szövetkezeti jog és az agrárjog tárgyak szemináriumi és kollokviumi vagy szigorlati érdemjegyei is.
Mindezek persze egyáltalán nem teljesíthetetlen feltételek, annyi azonban bizonyos, hogy elszántságot és kitartást igényelnek, ugyanis mindannyian tudjuk, hogy nem kifejezetten sétagalopp a zömében jó és jeles érdemjegyek megszerzése ezen a karon.
Természetesen ennek a cikknek nem az elrettentés a célja, viszont fontos, hogy aki elszánja magát egy modul teljesítésére, tudja, mibe is vágja pontosan a fejszéjét.
Forrás: 1
