Edward Lorenz a káoszelmélet egyik megalkotója 1972-ben a következő kérdést szegezte a hallgatóságnak: „ha egy pillangó megrebbenti a szárnyát Brazíliában, gerjeszthet tornádót ezáltal Texasban?” Első hallásra abszurd kérdésével a pillangóhatást vázolta fel, amelynek alapján a kezdeti feltételek apró változásai akár beláthatatlan és jelentős következményeket vonnak maguk után a rendszerben. Hasonló mondható el a multiplikátor-hatásról is.
A multiplikátor-hatás a makróökonómia egy jelensége, melynek értelmében az egyensúlyban lévő árupiacon egy exogén, külső tényező változása a saját értékénél nagyobb változást eredményez a GDP-ben. Példának okáért, ha magas infláció mellett az állam nagyberuházásokba – útépítésbe, árvízvédelmi intézkedésekbe – kezd, rövidtávon a befektetett összeg sokszorosával nőhet az ország GDP-je. De hogyan is lehetséges ez?
Multiplikátor a gyakorlatban
Vegyünk egy egyszerű példát, amelynek során figyelmen kívül hagyjuk az adózásból eredő jövedelem-csökkenéseket. Egy közmunkaprogram keretében megvalósuló autópálya-építésre az állam kétezer egységnyi pénzt allokál. A projekt elvégzését egy nyilvános pályázat útján egy vállalkozó nyeri meg, aki így megkapja a kétezer egységnyi pénzt. Tegyük fel, hogy a vállalkozó fizetési hajlandósága, vagyis a jövedelmének a fogyasztásra irányzott hányada (a továbbiakban: „MPC”) hatvan százalék. A kétezer egységnyi pénz hatvan százalékát, tehát 1200 egységet így fogyasztásra fordít. Tekintettel arra az axiómára, hogy minden személy kiadása egy másik személy bevétele, jelen esetben a vállalkozás az 1200 egységet új gépekre költi, amelyeket egy másik vállalkozástól szerez be. Feltéve, hogy a vállalkozás MPC értéke is hatvan százalék, az már csak 720 egységet fog fogyasztásra költeni és a sorminta így halad tovább csökkenve. Ha a mértani sorozat minden elemét összeadjuk, ötezret kapunk. Vagyis, az elsődleges beruházás (a kétezer egység) a két és félszeresére nőtt a másodlagos fogyasztási kiadások által. Ez adja a multiplikátor értékét.
(Az első húsz művelet értéke és összege hatvan százalékos MPC tekintetében)
A média hatalma
Azonban a multiplikátor-hatás működése nem kizárólag külső pénzbeli tényezők esetén figyelhető meg. Ugyancsak alkalmasak a gazdaság befolyásolására a sajtó által publikált negatív hangvételű cikkek, vagy a média hírműsorai. Egy kutatás során a vizsgált országokban a turisták bankkártyás fizetéseinek összegét vizsgálták a terrorista támadások, valamint más negatív híresemények és azok médiamegjelenéseinek összefüggésében. Megállapítást nyert többek között, hogy azokban a turistacélpont országokban, amelyek ritkán kerülnek a hírek középpontjába, akár kisebb mennyiségű negatív hír is hatalmas gazdasági visszaesést jelenthet. A jelenség egyik lehetséges magyarázataként a szerzők a hozzáférhetőségi heurisztikára hivatkoznak, mely fogalom értelmében a sűrűn hallott, vagy éppen ritkábban, de extrém jellegű események bekövetkezésének gyakoriságát valószínűbbnek tartjuk azért, mert könnyebben jutnak eszünkbe az azokkal való tapasztalataink. (Thiemo)
A gazdasági visszaesést gyakran a vállalatok kénytelenek megfizetni, akik a megnövekedett költségeiket a fogyasztókra terhelik. Azonban a média multiplikátor csökkenthető, ha semleges hírekkel árasztják el a nyilvánosságot.
Egy gramm pusztítás
A kábítószer-kereskedelem bár rövid távon járhat gazdasági konjunktúrával, különösen fejlődő országokban, hiszen „munkahelyeket” teremt a mezőgazdasági, szolgáltatási szektorokban, valamint jövedelmet biztosít, hosszú távon mégis súlyos árat követel, amelyet a multiplikátor-hatás is felerősít.
Amennyiben egy szerhasználó megvásárol egyetlen gramm heroint, vagy kokaint, a központi költségvetést máris megkárosította, hiszen egy tranzakció megtörtént, azonban mivel a termékek kriminalizálva vannak – ezáltal forgalomképtelenek -, így forgalmi adó sem terhelheti őket, amiből az államnak bevétele származhatna. A fogyasztó további – bűnügyi – költséggel jár az államnak, ha bódult állapotban bűncselekményt követ el. Feltéve, hogy függővé válik, Magyarországon a társadalombiztosítása fogja fedezni a korházi, valamint kábítószer-függőséget gyógyító kezelését. Fiatalkorú fogyasztó esetében felmerül a veszélye, hogy kiesik az oktatási rendszerből, így nem válik képzett munkaerővé. Amennyiben nagy mintát vizsgálunk, éveken belül hiány alakulhat ki egy adott intellektuális szakmában, ami a vállalkozások termelőképességét korlátozhatja.
Így képes hát a pillangó pusztán szárnya megrebbentésével tornádót előidézni.
