Mindenki érintett. Ez a legelső és legfontosabb mondat, aminek az egyetemi zaklatás kapcsán el kell hangoznia. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez egy üldözendő és kiirtandó jelenség, aminek megfékezéséhez mindannyiunk munkája szükséges.
Zaklatás alatt nem csupán a szexuális jellegű visszaéléseket kell érteni. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 10. § (1) bekezdése alapján zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A kör tehát jóval szélesebb, mint elsőre gondolnánk.
Ugyanakkor az elmúlt időszakra reagálva ebben a cikkben kifejezetten a szexuális zaklatással foglalkozunk, mely során elsőként bemutatjuk az ELTE legfontosabb lépéseit, majd megismertetjük veletek, miért fontos az összetartás és az együttműködés az ilyen ügyekben.
ELTE kutatás
Az Egyetem a 2013-2014-es gólyatáborokban (ÁJK, TÓK) napfényre került szexuális visszaéléseket és bántalmazásokat követően úgy döntött, eljött a cselekvés ideje. A vezetés által kialakított stratégia egyik része volt egy hiánypótló és rendkívül alapos kutatás „Nemek közötti egyenlőtlenségek különböző formáival kapcsolatos attitűdök és tapasztalatok” címmel, melynek összefoglalása (szöveges formában és grafikonokkal) idén januárban látott napvilágot.
A kutatás egyértelműsítette, hogy az ÁJK sem mentes a szexuális jellegű visszaélésektől, és ami még fontosabb, mindkét nemmel szemben követtek el ilyen jellegű cselekményeket oktatók és hallgatótársak egyaránt.
Megoldás: intézményi ombudsman?
A tarthatatlan helyzet megoldásához hatékony panaszmechanizmusra, nyilvánosságra, átlátható eljárási szabályokra volt és van szükség. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, a hallgatói ügyek rektori biztosa egy 2017 májusában adott interjúban leszögezte, hogy „[v]an arra adat, hogy a férfi hallgatók 10%-a, míg a női hallgatók 12%-a tapasztal oktató irányából szexista megnyilvánulást, és ez lehet, hogy „csak” egy vicc, de lehet, hogy egy sokkal erősebb megalázás, amelynek egyértelműen nincs helye az egyetemen.”
A kutatás eredményei alapján kialakított koncepció szerint az ELTE Magyarországon elsőként független, intézményi ombudsmant fog kinevezni, aki a tervek szerint 2018-tól kezdheti meg működését. Ő lesz az, aki biztosítja a támogatást és a védelmet a panaszos számára, és tovább tudja vinni az ügyet, ha erre szükség van.
Az intézményi ombudsman működése három pilléren alapul majd: panaszkezelés, kommunikáció és folyamatos monitorozás, ajánlások, protokollok kidolgozása és előterjesztése.
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi átláthatatlan, többnyire informális panaszeljárásokat hamarosan felváltja egy mindenki számára hozzáférhető és az elkövetőket a csendes elválásnál súlyosabb következményekkel fenyegető fórumrendszer.
Természetesen nem lehetünk biztosak abban, hogy az ombudsman kinevezése egy csapásra megold mindent, de az eddigi legjobb ötletnek tűnik, és nagy előrelépést jelenthet az ilyen ügyek feltárásában.
A rendszer elindulásáig az Egyetem a panaszokat az Életvezetési Tanácsadó hálózatában és a tanacsado@ppk.elte.hu címen fogadja.
A teljes interjút itt olvashatjátok.
Miért fontos az együttműködés?
Az aszimmetrikus kapcsolatokban, melyekben az egyik fél hatalmi helyzetben van – lásd oktató-hallgató, munkáltató-munkavállaló –, a szexuális jellegű visszaélések felderítése szinte lehetetlen.
Nem ritka, hogy az áldozatok magukba fojtják (akár évekig is!) az érzéseiket, és nem mernek a felettesekhez fordulni, mert vagy nem látják, mi lesz az ügyükből, vagy félnek tőle, hogy nem kapnak segítséget, ami sajnos előfordul.
Ezért is elengedhetetlen az átláthatóság és a bizalom az ilyen esetekben. Az alaphelyzetben is kiszolgáltatott áldozatnak mérhetetlen bátorságra van szüksége, hogy előálljon a történtekkel, így látnia kell előre, milyen lehetőségei vannak, és ezen lehetőségeknek mi a lefolyása, azaz az eljárásnak – legyen az etikai, fegyelmi vagy büntető – milyen eredményei lehetnek. Ezen túl az áldozattokkal tudatni kell, hogy őket semmiképp nem érheti hátrány amiatt, hogy bepanaszolják a felettük egyébként hatalommal rendelkező személyt, még akkor sem, ha az eljárás végén nem marasztalják el a bepanaszoltat.
Ennél is fontosabb a szemlélők magatartása. Ők azok, akik passzivitásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az áldozat saját magát hibáztassa, és hogy a zaklató olyan visszaigazolást kapjon, mely szerint tette következmények nélkül maradhat. Ez megfordítva azt is jelenti, hogy a szemlélők aktív közreműködésükkel képesek átbillenteni a mérleget, és megakadályozni a további visszaéléseket.
Zaklatási ügyben egy fecske is csinálhat nyarat, ugyanis egyetlen áldozat vagy őt támogató személy kiállása/felszólalása magával húzza a többieket is.
Hallgatóként
Az ELTE polgáraiként mindannyian érintettek vagyunk nemcsak az oktató-hallgató, illetve hallgató-hallgató közti szexuális visszaélésekben, hanem az egyetemen dolgozó-beosztott viszonyban előforduló zaklatásokban is. Örvendetesnek tartjuk, hogy az Egyetem képes akár vezető státuszú oktatótól is megválni, amennyiben az súlyos etikai vétségeket követett el, mert az ELTE Etikai Kódexben tiltott cselekményeket, magatartásokat tanúsított.
Minden hallgatótársunk biztonsága és nyugalma érdekében bármely oktató által elkövetett zaklatási ügyben az érintett oktató mielőbbi eltávolítását szorgalmazzuk,
mert senki sem akar olyan helyen tanulni, és senki sem akarja a gyermekét olyan helyen taníttatni, ahol a tanárok következmények nélkül sérthetik meg a tanulók emberi méltóságát és az egyenlő bánásmód követelményét.
Hallgató által elkövetett zaklatás esetén hasonlóképpen a lehető legsúlyosabb következményeket szeretnénk látni: ha obszcén rigmusok énekeltetése miatt a szankció meghatározott időre történő eltiltás a tanulmányok folytatásától, akkor szexuális zaklatás esetén a minimum az intézményből való kizárás.
Támogatjuk az ELTE eddigi kezdeményezéseit, az erőszak-megelőzési koncepció kialakítását, a figyelemfelhívó kampányt, a várható fórumokat és az intézményi ombudsman mielőbbi kinevezését is.
A Jurátus szerkesztősége elítéli a zaklatás minden formáját, és rendkívül fontosnak tartja a hallgatók tájékoztatását a tekintetben, hogy mit, miért és hogyan lehet és kell tennünk áldozatként és szemlélőként ahhoz, hogy biztonságosabb környezetet teremtsünk az utánunk érkező generációk számára.
Éppen ezért szorgalmazzuk, hogy az Egyetem az intézményi ombudsman kinevezését követően az Orientációs Napok keretében mindenképpen szervezzen előadást az új hallgatók számára a rendszer működéséről, az emberi méltóság fontosságáról és védelmének eszközeiről.
Mindenkit bátorítunk, hogy minél több helyen tegyen panaszt, amikor szexuális jellegű visszaéléssel találkozik az egyetem falai között. Ez alatt pedig nem csak az Egyetem hivatalos szerveit értjük: lehetőség szerint forduljon hallgatótársaihoz vagy a HÖK-höz, a lényeg, hogy senki ne maradjon egyedül ezzel a problémával.
borítókép forrása (Varga Anna Gizella Nem oké! plakátsorozat)
