A kalózokról szóló fiktív történetek töretlen népszerűségnek örvendenek, legyen szó akár megfilmesítésről, akár irodalmi feldolgozásról — elég, ha a Karib-tenger kalózaira gondolunk, ami egy ötödik részt is elbírt. Ennek apropóján röviden, a teljesség igénye nélkül bepillantást kínálunk a kalózkodás történetébe és mai helyzetébe, hiszen egy évezredek óta szüntelenül jelen lévő problémáról van szó.
A kalózkodás lényegében olyan szervezett rablás, mely során hajókat térítenek el vagy kerítenek hatalomba magánérdekből, de e tevékenység során nem ritka az emberölés és emberrablás sem. Az első kalózkodást említő írott forrás az i.e. XIV. századból származik. Akkoriban a tengeri népek fosztogatták a Mediterráneum hajóit, majd évszázadokkal később a görögök, rómaiak és föníciaiak is részt vettek e tevékenységben. Az i.e. III. században főleg az illír kalózok jelentettek problémát a Római Köztársaság számára, míg végül a rómaiak meghódították Illíriát.
Ezután Kilikia kalózai váltak hírhedtté, akik még a fiatal Julius Caesart is fogságba ejtették, váltságdíjat követeltek érte, aki ezért szabadulása után elkapta, és börtönbe vetette őket. A kalózok nagyban veszélyeztették a tengeri kereskedelmet, emiatt a rómaiak folyamatosan próbálták tevékenységüket ellehetetleníteni. A III. században először a gót, majd a frank és szász kalózokkal kellett szembenézni.
A középkort jellemző hatalmi gyengülés miatt a kalózkodás fellendülhetett. A VIII. századtól kezdve a vikingektől lehetett rettegni, akik kivételesen bátor és erős hajósok voltak, ráadásul hatalmas területen mozogtak – tengeren és folyókon egyaránt. Alapvetően Nyugat-Európa számára jelentettek veszélyt, de megjelentek Kelet-Európában és Észak-Afrika partjainál is. Mellettük mór kalózok is fejfájást okoztak a mai Dél-Franciaország és Észak-Olaszország területén élőknek.
A kalózkodás aranykorából ki kell emelni a bukanír kalózokat, akik a XVI. és XVII. században rendkívüli erővel bírtak a Karib-tengeren. Főleg a Disneynek köszönhetően, ha meghalljuk a kalóz szót, legtöbbször erre az utópisztikus szabadságra és misztifikált kegyetlenkedésre gondolunk.
Manapság jelentős veszélyt jelentenek az ún. modern kalózok, akik kalasnyikovval, rakétakilövő fegyverekkel és GPS navigátorral felszerelve hajóznak a világ vizein. Legismertebbek közülük a szomáliai kalózok, akik zömében az Indiai-óceán hajóit fenyegetik. Mivel a kalózkodás veszélyezteti a nemzetközi kereskedelmet, minden állam köteles fellépni vele szemben a nyílt tengeren.
Öröm az ürömben, hogy Magyarországnak nincs tengerpartja, így kalóztámadásoktól ritkán kell tartanunk. Mindenesetre, ha valaki mégis kalózkodni szeretne, ajánlom figyelmébe az Alestorm nevű kalózmetál-együttest, melynek egyik tagja magyar – Bodor Máté gitáron játszik.
képek: pixabay.com
