Napjainkban egyre égetőbb problémát jelent a zaklatás. A különböző hírportálokon, a közösségi médiában heti rendszerességgel jelennek meg zaklatásos esetekről szóló hírek. A téma átszövi mindennapjainkat, így joggal merül fel a kérdés, hogy vajon a laikusok mennyire vannak tisztában a zaklatás büntetőjogi terminológiájával. Habár ezek az ügyek nagy port kavarnak, az egyes fórumok gyakorta inadekvát jogi kifejezéseket használnak velük kapcsolatban.
Az elkövető zaklatás esetén a sértett életébe, magánszférájába behatol, megfélemlíti, magatartásával tartósan háborgatja az áldozatot. Nehezen megállapítható ugyanakkor, hogy pontosan mely magatartások tartós fennállása esetén beszélhetünk zaklatásról.
A gyakorlat szerint vannak bizonyos ismétlődő jellegű tevékenységek, melyek a bűncselekmény körébe vonhatók, ezek a következők:
- telefonhívások (napszaktól függetlenül)
- sértő, trágár, szidalmazó üzenetek küldése (pl. Messengeren, SMS-ben, e-mailen keresztül)
- passzív alany megfigyelése, követése
A bűncselekmény leggyakoribb megnyilvánulási formái körébe azok az esetek sorolhatók, amikor az elkövető valamilyen elektronikus távközlő eszköz útján háborgatja a sértettet. Ebből a körből is kiemelendő a telefonhívás, az SMS, a Messenger, a Viber, a Facebook, az Instagram, az e-mail, illetőleg az egyéb mobiltelefon-applikációk útján történő kapcsolatfelvétel. A tényállás bizonyításához elengedhetetlen az üzenetek dokumentálása, ami internetalapú jogsértések esetén nem okozhat gondot.
A fent említett közösségimédia-platformokon keresztül mi magunk is betekintést engedünk a magánéletünkbe, támadási felületet adva ezzel a zaklatóknak.
Pásztor Anna ügye
Az elmúlt időszakban nagy port kavart a Pásztor Annát, az Anna and the Barbies énekesnőjét érintő zaklatási ügy. A vádirat szerint egy negyvenéves férfi 2017 novemberében, közösségi médián keresztül felvette a kapcsolatot az énekesnővel. A vádlott a sértett személyesen kezelt profiloldalán 2018 februárjától naponta több alkalommal személyes jellegű, a rajongói hozzászóláson túlmutató, a sértett mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozó, negatív és nyomasztó hangvételű üzeneteket küldött.
A sértett kérte a vádlottat, hogy cselekményével hagyjon fel, majd amikor ez nem vezetett eredményre, letiltotta a kapcsolattartást. A vádlott azonban új profilt hozott létre, így ezt követően erről, valamint ismerősei profiljain keresztül folytatta a rendszeres, háborgató üzenetek küldését.
A vádlott az üzenetekben – amelyekhez a zenekar dalszövegeit is felhasználta – kifejezte, hogy viszonzatlan érzelmei miatt bosszút fog állni az énekesen, 2018 júliusában már erőszak alkalmazására is utalt, amely a zenekar koncertszervezési tevékenységére is hatással volt. A vádlott – egyik korábbi üzenetében írt fenyegetésének megfelelően – megjelent a zenekar 2018. augusztus 3-án megrendezett koncertjén. A biztonsági szolgálat az előzetesen rendelkezésükre bocsátott fénykép alapján felismerte a vádlottat, és feltartóztatta, majd értesítette a rendőrséget. A rendőrség a vádlottat elfogta.
A sértettet, Pásztor Annát a vádlott tartósan háborgatta, magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozott, a közösségi médiát felhasználva a sértettet megfélemlítette. A vádlott nyilatkozatai szerint ő nem akarta bántani az énekesnőt, csak úgy érezte, hogy ő kizárólag vele élhetné meg az igaz szerelmet, mellette teljesedhetne ki.
Számít, ha a sértett nem teljesen passzív?
Az említett eset kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy miként valósulhat meg a zaklatás, ha a sértett válaszol, kommunikál a vádlottal. Fontos megjegyezni, hogy a sértett és a vádlott közti kapcsolatfelvétel kölcsönössége nem zárja ki a bűnösséget. A zaklatással kapcsolatos ügyészségi gyakorlat vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentés teljesen világossá teszi, hogy mely körülmények lehetnek azok, melyek a bűnösséget alátámasztják.
Ezek a következők lehetnek:
- szignifikánsan többször veszi fel a kapcsolatot az elkövető a sértettel, mint fordítva,
- a kapcsolatot az elkövető indokolatlanul az éjszakai órákban veszi fel a sértettel, ami így kizárólag a sértett nyugtalanítását célozza,
- a sértett tanúvallomása alapján megállapítható, hogy kifejezésre juttatta a kapcsolat megszakítására vonatkozó szándékát, esetleg éppen azért vette fel a kapcsolatot az elkövetővel, hogy ezt közölje vele,
- a sértett csupán az elkövető felé fennálló kötelezettségei teljesítése érdekében veszi fel a kapcsolatot (pl. közös gyermek láthatásának a biztosítása), de az elkövető kapcsolatfelvételi kísérletei ezen túlmutatnak, a sértett nyugtalanításán kívül más célja nincs.
Sértetti passzivitás a való életben
A körülmények elhatárolásában segítségünkre lehet a 2011.302. BH-ban megállapított tényállás, mely szerint egy nős, gyermekes családi állapotú terhelt és a munkahelyi titkárnője között 2007 nyarától kezdődően szoros érzelmi kapcsolat alakult ki, ám a sértett ezt 2007 decemberében megszakította, és ezzel összefüggésben 2008 áprilisában munkaviszonyát is megszüntette. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a sértett próbált elzárkózni a terhelttől, tehát munkaviszonya megszüntetésének oka az volt, hogy próbálta elhárítani a terhelt közeledését.
A terhelt ebbe nem volt hajlandó belenyugodni, ezért a kapcsolat helyreállítása érdekében egy zrt.-n keresztül rendkívül előnyös állásajánlatot tett a sértettnek, aki a munkaszerződést aláírta, anélkül, hogy tudta volna, hogy a terhelt áll az új lehetőség mögött. Ezt követően a terhelt a szerződés munkaadóra vonatkozó, üresen hagyott részét az érdekeltségi körébe tartozó kft. adataival sajátkezűleg kitöltötte, így ismét közeli munkakapcsolatba kerültek egymással. A terhelt a sértett háta mögött, kijátszva őt ismét munkatársi viszonyba került vele.
A terhelt és a sértett közötti viszony azonban olyannyira megromlott, hogy a sértett a munkáját sem látta el, mivel táppénzes állományba került. A terhelt zaklató magatartása miatt a sértett és a terhelt kapcsolata tovább romlott.
A terhelt egy hónap alatt a sértett irányába összesen 70 hívást kezdeményezett, és 23 SMS-t írt, melyek tartalma fenyegető volt, a trágár, sértő kifejezések a sértett magánéletét is érintették.
A terhelt rendszeresen telefonhívásokat kezdeményezett, és üzeneteket küldött a sértettnek, így jól látható, és az irányadó tényállásból kiderül, hogy a terhelt célja a sértett magánéletébe, mindennapi életvitelébe történő önkényes beavatkozás volt. A sértett jelen esetben is válaszolt a vádlott üzeneteire, de – mint ahogyan Pásztor Anna énekesnő ügyében – itt is világosan látszik, hogy a sértett egyik esetben sem kereste a terheltet, nem próbált kapcsolatot létesíteni. Ez esetben a sértett kötelezettségének teljesítése érdekében kommunikált vele, a fenti esetben pedig az énekesnő is közszereplői minőségében válaszolt „egy rajongója” üzeneteire.
A köztudatban általánosan elterjedt tévhit, hogy a zaklató személy a sértett számára ismeretlen, ugyanis az esetek többségében a zaklató a sértett által jól ismert személy: házastárs, volt házastárs, élettárs, volt élettárs, gyakorta a volt barát/barátnő. Megnehezíti a bizonyítást, hogy a sértettek gyakran élnek mentességi jogukkal, vagyis hogy a sértett a vádemelést követően már nem kívánja a terhelt megbüntetését – magyarázat erre a már említett hozzátartozói viszony –, ennek következtében nem tesznek tanúvallomást, ami akár a bíróságot arra kényszerítheti, hogy a vádlottat bizonyítékok hiányában mentse fel.
A zaklatás a technikai eszközök fejlődésével egyre inkább teret ad majd az elkövetőknek, és feltehetőleg még több nehézséget okoz a hatóságoknak, gondolok itt például a drónok elterjedésére, melyek segítségével teljességgel képessé válhatunk a más magánéletébe történő önkényes beavatkozásra. A drónokkal történő zaklatás bizonyításának nehézsége megmutatkozik abban is, hogy nagyon nehéz utánajárni, ki is használta a légteret, ez a fajta magánéletbe való beavatkozás igen sok problémát ölel fel számos más jogterületen, gondoljunk csak a személyiségi jogokra.
A zaklatás egy igazán komplex bűncselekmény, megértésének a társadalomba való átültetése csak egy hosszú folyamat eredményeként érhető el. E folyamatban a sértetteknek kapcsolatba kell kerülniük a hatóságokkal, még ha ez pszichésen nagyon megterhelő is, hiszen ez a fajta együttműködés elengedhetetlen a vádlott bűnösségének megállapításához, mert nem oldja meg a problémát, ha online fórumokon hozzászólásokból próbálnak meg tájékozódni.
