A Országos Tudományos Diákköri Konferenciához kapcsolódó cikksorozatunkban az ELTE ÁJK döntős dolgozatainak rezüméit osztjuk meg veletek.
A mai összeállításban a következő témákról olvashattok:
Lévay Melitta: A versenyjog és az elektronikus hírközlési jog kapcsolódási pontjai – különös tekintettel az árprésjellegű ügyekre
Venyercsán Bence Barnabás: A másodfokú bíróság döntései – kasszáció a büntetőeljárásban
Galambosi Diána: Alapelvi kérdések a büntetőeljárásban – különös tekintettel az anyagi igazságra és a szervezeti alapelvekre
Kocsis Ádám, Papp Ádám: Miért drágább MacBookról rendelni? – Az árdiszkrimináció aspektusai a Big Data tükrében
Varga Miklós: Politikai napirendkutatás a 2018-as választási kampányról
Lévay Melitta
A versenyjog és az elektronikus hírközlési jog kapcsolódási pontjai – különös tekintettel az árprésjellegű ügyekre
Pályaművem témájának a versenyjog és az elektronikus hírközlési jog kapcsolatának elemzését választottam. Az elemzés során figyelembe vettem a két szabályozás történelmi gyökereit, logikáját, illetve a két jogterületen jelenlévő hatósági jogalkalmazást.
A történelmi elemzés során kitértem a versenyjogi szabályozás alapvető vonalaira, a versenyjogot alakító közgazdasági elméletek befolyásoló hatására, valamint a magyar törvényhozó által deklarált elvekre, amelyek meghatározzák a versenyjog alkotmányos keretek közötti helyét. A hírközlési jog vonatkozásában hangsúlyt helyeztem a piac sajátos szerkezetének kialakulására, és a speciális szabályozás indokára, a szektorban jelentkező strukturális piaci kudarcra.
A két terület kapcsolatának elemzésénél kiindulópontként a versenyjogban kialakult erőfölény és a hírközlési jogban hasonló tartalommal teret nyerő jelentős piaci erő fogalmának áttekintését választottam. Ezután kitértem a versenyjogi ex post (jogsértést követő), és a hírközlési jogban uralkodó ex-ante (jogsértést megelőző) hatósági tevékenység bemutatására.
Dolgozatom zárásaként pedig olyan esetjogi elemzést választottam, amikor egy hírközlési szektorban szolgáltató vállalkozás magatartását a fennálló szektorspecifikus szabályozás ellenére az általános versenyjogi elvek alapján is indokolt volt szankcionálni. Az elemzett jogesetekben szereplő vállalatok olyan speciális, versenyellenes magatartásokat valósítottak meg, amelyek az árprés tényállását merítették ki.
A pályaművemben vizsgált három esetben az Európai Unió Bírósága járt el végső soron, és erősítette meg azokat az elveket, amelyek megalapozzák egy hírközlési szolgáltató versenyjogi felelősségét, valamint behatárolják azokat a feltételeket, amikor helye van a versenyhatóság hírközlési szolgáltatót érintő eljárásának. Pályaművem ezen részében arra helyeztem a hangsúlyt, hogy ezeket az elveket jelenítsem meg.
Összegzésként kifejtettem a hírközlési jogot jellemző szektorspecifikus, ex-ante, aszimmetrikus szabályozási jelzők tartalmát, és azt elvet, hogy a hírközlési piacszabályozás célja a szektorális verseny feltételeinek megteremtése, és a versenyjog térnyerésének elősegítése.
Venyercsán Bence Barnabás
A másodfokú bíróság döntései – kasszáció a büntetőeljárásban
A büntetőítélet az egyik legmeghatározóbb mozzanata a büntetőeljárásnak. Ebben testesül meg az egész eljárás lényege, eredménye, ebben sűrűsödik össze a bíró belső meggyőződése. A törvényesen lefolytatott eljárás során meghozott ítéletet igazságosnak, igaznak és helyesnek fogadjuk el. Azonban mindezen magasztos tulajdonságai ellenére az ítélet tartalmazhat kisebb-nagyobb hibákat. A bírói tévedéseknek nagy ára van, hiszen a bűnösség megállapítása, kimondása drasztikus változásokat idézhet elő a vádlott és hozzátartozói életében.
A jogalkotó ezt felismerve alkotmányos jogosultságot teremtett mindenki számára, hogy a jogait, érdekeit sértő hatósági határozattal szemben jogorvoslattal élhessen. A jogsértő, vagy annak vélt határozat megtámadása lehetőségének megteremtése feltételezi, hogy egy magasabb bírói fórum megvizsgálhatja a sérelmezett határozatot, a benne található esetleges hibákat feltárhatja, majd a törvény által biztosított eszközeivel megkísérelheti kiküszöbölni azokat.
Hazánk büntetőeljárási törvényeinek közös vonása, hogy a jogalkotó az idők során változatlanul biztosította a felülbíráló fórum számára mind a jogorvoslattal támadott elsőfokú döntés megváltoztatását, mind annak hatályon kívül helyezését, e jogkörök terjedelmével kapcsolatban azonban nem alakult ki szilárd álláspont. A reformatórius és a kasszatórius jogkör kapcsán manapság is vita tárgya, hogy mely jogkör szűkítése, avagy bővítése szolgálja jobban a büntetőeljárásban résztvevők érdekeit, valamint hogy mely megoldás felel meg inkább a jogállami követelményeknek.
Az imént említett kérdéskör megértésének, az abban való állásfoglalásnak elengedhetetlen feltétele az ítélethozatali folyamat teljes ívének ismerete. Ennek megfelelően a dolgozatom témájához, a kasszációhoz az elsőfokú ítélet megalkotásában szerepet játszó tényezőknek, illetve az ítélet esetleges hibáinak bemutatásán keresztül fogok eljutni.
Galambosi Diána
Alapelvi kérdések a büntetőeljárásban – különös tekintettel az anyagi igazságra és a szervezeti alapelvekre
A büntetőeljárás alapelvei – Király Tibor megfogalmazásában – olyan általános tartalmú normák, amelyek jellemzik és meghatározzák a büntetőeljárás rendszerét, működését, az eljárásban részt vevők jogainak és kötelességeinek lényeges elemeit, és arra szolgálnak, hogy irányítsák az egész büntető-igazságszolgáltatás működését.
Az alapelvek megfelelő érvényesítése, garanciákkal történő meghatározása alapvető feladata a büntetőeljárási törvénynek, hiszen ezen elvek által biztosítható, hogy az eljárási törvény megfeleljen a jogállamiság kritériumainak, és a terhelt, illetve az eljárásban részt vevő személyek jogai is teljes körűen érvényesüljenek, ezáltal a büntetőhatalom kifogástalan alkalmazására kerülhessen sor.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) kodifikációja kapcsán jelentős változtatások történtek bizonyos alapelveket érintően, amelyek olyan kérdéseket vethetnek fel, mint: Mi adja az alapelvek lényegét, ha folyamatosan változhatnak? Milyen alapelvi változások történtek a régi és az új Be. viszonylatában?
Az anyagi igazság elvét a többi alapelvhez hasonlóan bizonyos relatív állandóság jellemezte a történelmi fejlődés során, amely abban ragadható meg, hogy a történeti tényállás teljeskörű felderítésére kell törekedni. A korábbi Be. alapértékeként jellemzett elv az új törvényben jelentősen visszaszorult a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás, valamint az ügyészég és a védelem közötti egyezség szabályozásával.
Az igazságszolgáltatás bírósági kizárólagossága kapcsán kiemelt figyelmet érdemelnek azok az esetek, amikor az ügyész jogosult dönteni a felelősségről. A bűnösség kérdésében dönt az ügyész, amikor a terhelttel szemben megrovást alkalmaz. Az egyezségi eljárás során az ügyészség és a terhelt, valamint a védő megállapodhat a jogkövetkezményekről, a bíróság pusztán a feltételek fennállását vizsgálja. Az ügyészség ezekben az esetekben kvázi-igazságszolgáltatási funkciót tölt be.
A társasbíráskodás alapelvével kapcsolatban történt a legnagyobb erejű változtatás, hiszen az új törvény eltörölte az eddig ismert ülnökrendszert, azt csak a fiatalkorúak elleni eljárásban és a katonai büntetőeljárásban tartotta fent. Főszabály szerint elsőfokon egyesbíró jár el, kivéve a gazdasági bűncselekmények körét, ahol tanácsbíráskodás érvényesül. Az igazságszolgáltatás társadalmi ellenőrzése érdekében az eltörlés helyett az ülnökrendszer fejlesztése lett volna indokolt.
Kocsis Ádám, Papp Ádám
Miért drágább MacBookról rendelni? – Az árdiszkrimináció aspektusai a Big Data tükrében
Tudományos diákköri dolgozatunkban körbejártuk a XXI. század információs forradalmának egyik vívmányát, a Big Datát, valamint megvizsgáltuk a versenyjogi kockázatait, mind absztrakt szinten, mind konkrét jogeseteken keresztül, kiemelt figyelmet fordítva a Big Data felhasználásával történő dinamikus árazásra.
Az eseteket megvizsgálva levontuk azt a következtetést, hogy jelenleg az Európai Uniós jogszabályok nem feltétlenül képesek kordában tartani az ilyen jellegű jogsértéseket, szankciós repertoárjuk elavult. De lege ferenda javaslatunkban elsősorban azt sérelmezzük, hogy a Google és a hozzá hasonló mamutvállalkozások számára akár a milliárdos nagyságrendű bírságnak sincs igazi elrettentő ereje, hiszen egyrészt az árbevételük alapján nem jelentős tétel, másrészt a jogsértéssel a fogyasztókban kialakított márkaimázsból származó pótlólagos bevételek kárpótolják őket.
A fentiekkel összhangban módosító ötletünk az lenne a jövőre nézve, hogy a jogsértés mértékével arányos tevékenységtől eltiltást foganatosítson a Bizottság, melyet természetesen lehet kumulálni az eddigi bírságolási politikával, de az elsődleges cél, hogy a kialakult márkaimázst gyengítsék ezek a szankciók.
Varga Miklós
Politikai napirendkutatás a 2018-as választási kampányról
Dolgozatomban a 2018. áprilisi magyar országgyűlési választást megelőző kampány politikai napirendkutatását mutatom be. A február 5. és április 8. közötti kilenchetes időszakban végzett kutatás során a média tartalomelemzése révén tettem kísérletet a magyar politikai napirend meghatározására.
A legfontosabb kutatási kérdés a választási kampányt meghatározó témák, ügyek feltárására vonatkozott, amely mellett az egyes témák feltételezett hatásai, jellemzői, továbbá a médiafelületek tájékoztató tevékenysége is a vizsgálat tárgyát képezte. A tartalomelemzés három médiumtípus – televízió, nyomtatott napilap, online hírportál – hét különböző sajtótermékének politikailag releváns híreire terjed ki, amelyek közül a kilenc hét során huszonnégy eltérő téma körül szerveződve összesen negyvenegy napirendi ügy került rögzítésre.
A kampány napirendjének elemzésén túl a dolgozat a konkrét ügyek leiratát és az összes politikailag releváns hír napi bontásban való megjelenítését is tartalmazza.
