Mint az köztudott, a Kormány 2020. március 19. napjától hatályos 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletében fizetési moratóriumot rendelt el. Eszerint a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap.
De mi is az a fizetési moratórium? Milyen hitel- és kölcsönszerződésekre terjed ki? Kikre terjed ki a szabályozás?
Mit jelent a fizetési moratórium?
„A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik.”
A fizetési moratórium azt jelenti, hogy az adós ebben az időszakban nem köteles fizetési kötelezettségének eleget tenni. Természetesen ez nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen, és azt sem, hogy hitelezőjével kedvezőbb szerződési feltételekben állapodjon meg erre az időszakra.
A fizetési moratórium megszűnését követően a kötelezettségvállalás ideje meg fog hosszabbodni, tehát semmiképpen sem arról van szó, hogy erre az időszakra a hitelező elengedi a fizetési kötelezettségünket! Ahogyan a rendelet is fogalmaz, „az adós kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap”.
Meddig tart a fizetési moratórium?
A fizetési moratórium a rendelet szerint 2020. december 31. napjáig fog tartani, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-ig meghosszabbodik.
Ki minősül a rendelet értelmében adósnak?
A rendelet alkalmazásában nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozások.
Ezen rendelkezés alapján talán egyértelmű, hogy ki minősül államnak, illetve, hogy kik önkormányzatoknak, azonban a hivatkozott vállalkozások korántsem azok. A hivatkozott rendelkezés egy hosszú listát tartalmaz azokról a jogszabályokról, amelyek hatálya alá tartozó vállalkozások a rendelet hatálya alól kikerülnek. Érdemes tehát mindenkinek figyelnie azt, hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezés kiterjed-e vállalkozására.
Napjaink talán egyik legfontosabb kérdése ezzel kapcsolatban: milyen szerződésekre terjed ki a fizetési moratórium?
Ugyan a Kormány a rendeletben arról is rendelkezik, hogy a további részletszabályokat később további rendeletekben állapítja majd meg, mégis fontos arról is említést tennünk, hogy milyen szerződésekre terjed ki a rendelet.
Mielőtt meglévő hitelszerződéseink törlesztését abbahagynánk, mindenképp konzultáljunk erről hitelezőnkkel!
A rendelet szerint a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő kötelezettségekre kell alkalmazni a fizetési moratóriumot.
A Hpt. 3. § (3) bekezdése értelmében: „Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető pénzügyi szolgáltatás, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.” Eszerint üzletszerűen pénzügyi szolgáltatást kizárólag a Hpt. szerinti hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás végezhet. A Hpt. további rendelkezései alapján a hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy – részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő – szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet és takarék- vagy hitelszövetkezet. Pénzügyi vállalkozásnak minősülnek az egyes pénzügyi intézmények és a pénzügyi holding társaságok.
A Hpt. 3. § (1) bekezdése szerint pénzügyi szolgáltatásnak minősül többek között a hitel és pénzkölcsön nyújtása és a pénzügyi lízing is, forintban, devizában és valutában egyaránt. Így tehát nemcsak a forintban nyújtott hitelszerződéssel rendelkező, de a valuta- és devizahitellel rendelkező adósok is fellélegezhetnek – amennyiben minden feltételnek megfelelnek –, amely a 2008-as válság óta talán először jelenthet közel 10 hónapos megkönnyebbülést az ilyen szerződéssel rendelkezők számára.
Amikor arról döntünk tehát, hogy hitel és kölcsöntartozásainkat a pénzügyi moratórium időtartama alatt nem kívánjuk rendezni, győződjünk meg róla, hogy hitel- és kölcsöntartozásunk hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás felé áll fenn, ugyanis csak arra terjednek ki a Kormány által kihirdetett járványügyi szabályok.
Nem terjed ki így például a moratórium a Polgári Törvénykönyv által a kölcsönszerződés körében szabályozott munkáltatói kölcsönre, illetve a Hpt. hatálya alá nem tartozó egyéb, nem üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésekre.
Legyünk figyelemmel arra is, hogy a moratóriumot kizárólag a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre lehet alkalmazni. Hiába vettük fel tehát kölcsönünket ezt megelőzően, nem érvényes ügyletünkre a rendelet, ha ezt az időpontot követően folyósították.
Ezen kívül a Kormány rendelete szerint az ezt követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató (THM) nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. A jegybanki alapkamat aktuális mértékéről az MNB hivatalos oldalán tájékozódhatunk.
Mi az a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettség?
„A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, (…)”
Ezekkel a fogalmakkal is rendkívül fontos tisztában lennünk, ugyanis amikor a már meglévő szerződésünk fizetésének felfüggesztéséről döntünk, az kihatással van az ahhoz kapcsolódó járulékos- és nem járulékos mellékkötelezettségekre is.
A szerződéses mellékkötelezettségek a szerződések megerősítésének eszközei. Ezek az eszközök a szerződésszegéshez kapcsolódnak, amelyeket a kötelezett önként vállal, és amelyek többletszankciót biztosítanak a jogosult számára. A polgári jogi jogirodalom alapján járulékos jellegű szerződést biztosító mellékkötelezettségnek minősül a kezesség, a foglaló és a zálog. Esetünkben egyértelműen a kezesség és a zálog játszik szerepet.
Mitől járulékos a szerződést biztosító mellékkötelezettség? A kezességgel kapcsolatban a választ maga a Ptk. is kimondja 6:417. §-ban, miszerint „A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt.” Így tehát amennyiben a rendelet által nyújtott fizetési moratóriumot igénybe vesszük szerződésünkre, az azt biztosító járulékos mellékkötelezettség időtartama is meg fog hosszabbodni a moratórium időtartamával; a fentebbi példánál maradva: a szerződésünket biztosító kezesnek is későbbi időpontig kell kötelezettséget vállalnia nemteljesítésünk esetére.
Ezzel szemben nem járulékos jellegű, szerződést biztosító mellékkötelezettség a bankgarancia, amely a Ptk.-ban garanciaszerződés cím alatt került szabályozásra. A garanciavállalással a bank arra kötelezi magát, hogy a kedvezményezett felszólítására – független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt – azonnal fizetést teljesítsen. Ebben az esetben általában hitelszerződést köt a vállalkozás és a bankgaranciát kibocsátó bank. Így tehát ha az alapügylet valamilyen oknál fogva megszűnik, a bankgarancia fennmarad, jól mutatva annak nem járulékos jellegét.
Szerző: Fowler and Tanner lawsense, Madarász Petra és Varga József
A Szerzőről: A Fowler and Tanner lawsense az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának két joghallgatója (név szerint Madarász Petra és Varga József) által vezetett oldal, melynek elsődleges célja, hogy a jog absztrakt világát közelebb hozza az emberekhez, és tudatosabb gondolkodásra neveljen. Az oldal fő profiljai: polgári jog, büntetőjog és munkajog. Az oldal ezeken a jogterületeken várja gyakorlatban hasznos tippekkel, illetve jogértelmezéssel olvasóit. Jelenleg a koronavírus következtében kialakult rendkívüli helyzetben nyújtanak naprakész és hasznos információt.
Elérhetőségek:
