Veszélyhelyzet – Minden, amit a különleges jogrendről tudni érdemes

Hungarian_Parlament

Március 11-én, szerdán veszélyhelyzetet hirdetett a kormány a koronavírus-járvány kitörése miatt. Mindannyian érzékeljük, hogy a mindennapjainkban hatalmas változás állt be a világjárvány terjedése óta, azonban szükséges tisztázni, mi az a veszélyhelyzet, miért van rá szükség és hogyan érinthet egy átlagembert. 

A veszélyhelyzet kihirdetéséről a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szól. Szövege rendkívül lényegre törő:

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a 2. és 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki.

2. § (1) A Kormány a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki.

(2) A miniszterelnököt az (1) bekezdés szerinti feladatának ellátásában Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs segíti.

3. § (1) A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek.

(2) A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.

(3) A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában.

A rendelet a kihirdetésének napján hatályba lépett. Meg kell tehát néznünk, hogy mit mondanak a hivatkozott alaptörvényi szakaszok, hogy jobban megértsük a helyzetet.

Szavazás_az_Alaptörvény_7._módosításáról_(1)

Az Alaptörvény 53. cikke a veszélyhelyzetről rendelkezik a Különleges jogrend című fejezetben, szövege a következőképp hangzik:

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

Ennek alapján először szükséges vizsgálnunk a veszélyhelyzet kihirdetésének alapját, majd a sarkalatos törvényeket, amikből megtudhatjuk, milyen rendkívüli intézkedéseket vezethet be a kormány.

Az Alaptörvény szövege szerint „élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén” lehet veszélyhelyzetet hirdetni. Felmerül a kérdés, hogy a kormányrendeletben szereplő „élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány” (azaz a jelenleg tomboló koronavírus) kimeríti-e az alaptörvényi tényállást, elemi csapásnak tekinthető-e.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) 44. § c) pont ca) alpontja szerint az elemi csapás mellett egyéb veszélyhelyzetnek minősül a járvány, így egyes elemzők szerint ez egyértelmű meghatározás, és nem igényel további vizsgálatot. Az Alapjogokért Központ politikai elemzői is úgy vélik, hogy „egy „alkotmányon kívüli” helyzetet – legyen az (…) humánjárvány – az állami szervek nyilvánvalóan képtelenek lennének csak és kizárólag „alkotmányos eszközökkel” elhárítani. Tehát járványveszély esetén például elkerülhetetlenné válhat a szabad mozgáshoz, a szabad gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jog korlátozása, amelyekbe „normális esetben” csak nehezen és esetlegesen lehet beavatkozni.

Egyes jogászok, köztük Lattmann Tamás azonban azon az állásponton vannak, hogy a járvány nem tekinthető elemi csapásnak. Elemzésében azt írja, hogy a magyar jogban a járványok, egészségügyi vészhelyzetek az elemi csapások mellett külön kategóriát képeznek. „Mindebből következik, hogy az „elemi csapás” fogalmába nem tudjuk belekalapálni a járványhelyzetet, azaz a jelen veszélyhelyzet kihirdetésének hiányzik az alaptörvényi, azaz jogszabályi alapja.” Lattmann szerint ráadásul a veszélyhelyzet kihirdetése teljesen felesleges, hiszen „az ilyen helyzetekre irányadó egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről) alapján minden szükséges járványügyi intézkedés megtehető, a rendkívüli állapot bevezetése nélkül.” Lattmann szerint a veszélyhelyzet kihirdetésének célja sokkal inkább a különleges jogrend során meghozható különleges intézkedések lehetnek. Lássuk akkor, mik ezek.

A törvény szövege szerint veszélyhelyzetben, a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a kormány rendeleti úton rendkívüli intézkedéseket vezethet be, illetve rendkívüli intézkedések bevezetésével ezek végrehajtására adhat felhatalmazást.

Konkrétan a jogszabály alapján rendelettel előírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő. A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg.

Gazdálkodó szervezet működése rendeletben a Magyar Állam felügyelete alá vonható (azaz kvázi államosítható). A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára vagy meghatározott útvonalra korlátozható, ideiglenesen megtiltható.

Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. Elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa. Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia, azaz a kitelepítés.

Elrendelhető az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése, valamint, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad, és az ország meghatározott területéről történő kilépés csak a mentesítést követően engedélyezhető. Elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása. Megtiltható a védekezési munkák helyszínén a szeszes italok fogyasztása, árusítása, tárolása.

Láthatjuk, hogy számos jogkorlátozás végrehajtható a különleges jogrend ideje alatt. A koronavírus-járvány miatt a helyzet napról napra változik, így nem kíséreljük meg összefoglalni, hogy eddig mely rendkívüli intézkedéseket hozta meg a kormány, ezeket főszabály szerint a Magyar Közlönyben megjelenő rendeletekben olvashatjuk. Fontos azonban, hogy veszélyhelyzet esetén „Halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendelete közszolgálati műsorszóró útján is kihirdethető (a továbbiakban: rendkívüli kihirdetés). Az így kihirdetett rendeletet a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni. A rendkívüli kihirdetésről a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gondoskodik.” Ezért lehetőleg ne csak a Magyar Közlönyből, hanem a kormány hivatalos tájékoztatásaiból is informálódjunk.

House_of_Parlament,_Budapest,_Hungary

Miért volt szükség a különleges jogrend bevezetésére? Gulyás Gergely a bejelentéskor azt mondta, hogy ez a különleges jogrend a „legszélesebb jogosítványokat biztosítja az állami hatóságoknak az eredményes védekezéshez.” Ezért döntött a bevezetéséről a kormány az Operatív Törzs és a belügyminiszter javaslatára.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) szerint valójában nem volt erre szükség, ugyanis „Járványveszély esetén a Kormány az egészségügyi törvény szabályai szerint is széles cselekvési lehetőséggel rendelkezik. (…) Az egészségügyi törvény alapján rendkívüli jogrend bevezetése nélkül is lehetőség van a lakosság mozgásszabadságának korlátozására, a betegek elkülönítésére és karantén elrendelésére (járványügyi ellenőrzés, megfigyelés és zárlat), területek lezárására, nyilvános rendezvények megtartásának megtiltására, iskolák és egyetemek működésének korlátozására és felfüggesztésére.” Az elemzők szerint „A különleges jogrend viszont lehetővé tenné, hogy a Kormány rendeleti úton korlátozza az egyének olyan jogait is, amelyek nincsenek közvetlenül kapcsolatban a járványügyi helyzet kezelésével. Különleges jogrend idején például a szabad véleménynyilvánítás joga a Kormány belátása szerint szűkíthető, korlátozva az információáramlást, a családtagokkal való kapcsolattartást, a tájékozódást a járványügyi helyzetről. E jogok korlátozása nemcsak szükségtelen, hanem a járvánnyal szembeni hatékony védekezést – amelyből valamennyi polgár köteles kivenni részét – is akadályozza.

Ezzel szemben azonban a Kat. úgy rendelkezik, hogy „a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen” lehet rendkívüli intézkedéseket végrehajtani, így a különleges jogrend kihirdetésétől függetlenül a jogállamiságba ütközik, ha szükségtelen és a célra alkalmatlan korlátozásokat vezetne be a kormány, ahogy azt az EKINT jósolja.

Veszélyhelyzet idején is a szükségességi-arányossági alkotmányos jogkorlátozási elvet kell követni, azonban tudatos állampolgárként fontos tudni, milyen rendkívüli intézkedésekkel nézhetünk szembe a következő időszakban.

Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

 


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Varga Dominika Kincső

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.