Lassan a koronavírus harmadik évébe lépve sokunknak eszébe jutott, hogy milyen érzés lehetett a középkorban pestisdoktorként járni az utcákat, bezárkózni a lakásba, egyszóval elmenekülni a világ elől. De miként hat a koronavírus a szerelmi életünkre? Buzás Enikő írása.
Tovább
A teljes magyar sajtót bejárta annak a híre, hogy az ELTE épületeinek zárt tereiben és egyéb, az intézmény által rendezett események során kötelező maszkot viselnie minden jelenlévőnek. Nem csoda, hogy ez nagy port kavart, hiszen a kormány a járványügyi védekezési eszközei közül ezt oldotta fel a leghamarabb. Sőt mi több, a mai napig nem kötelező szinte sehol sem. A következőkben az ELTE járvány elleni védekezési stratégiájának ezen szeletéről lesz szó. Vajon még mindig megéri maszkot hordani?
Tovább
Kétrészes interjúnk második részében karunk Közigazgatási Jogi Tanszékének oktatóját, Dr. Fazekas Jánost egyéb izgalmas kérdések mellett a közelmúltban elnyert Bibó igazgatói tisztségéről kérdeztük. Többek között arra kerestük a választ, hogy milyen ambíciókkal pályázta meg a lehetőséget és milyen új kihívások elé állítja a szakkollégiumot a jelenlegi pandémiás helyzet.
Tovább
Rendkívüli, de nem példa nélküli időket élünk az egyetemen március óta. Az elmúlt évszázadok során ugyanis többször előfordult már, hogy a megszokottól eltérően zajlott a tanítás a hazai felsőoktatási intézményekben. Áttekintő cikkünkből kiderül, hogyan változott a tanév rendje egy-egy speciális esemény hatására 1838 és 2020 között.
Tovább
Az elmúlt években világszerte felerősödött az oltásellenesség hangja a közösségi média felületein, amelyen a koronavírus kirobbanása csak tovább rontott. Mára már csak az nem hallott az 5G tornyok halálos hullámairól, vagy éppen a koronavírus elleni védőoltásokban lévő tömegmanipuláló mikrochipekről, aki szándékosan folytatott puritán életmódot az elmúlt hónapokban. De hogyan is indult az oltásellenesség és mi köze a vallásszabadsághoz? Jelen írásunkban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Tovább
Az 1940-es években járunk, Algéria egy Oran nevű városában, ahol a pestisjárvány könyörtelenül szedi áldozatait. A katasztrófa azonban bármelyik városban és korszakban történhetne, nem függ sem tértől, sem időtől. Camus A pestisben az egyének és a közösség sorsát is lefesti nekünk.
Március 11-én, szerdán veszélyhelyzetet hirdetett a kormány a koronavírus-járvány kitörése miatt. Mindannyian érzékeljük, hogy a mindennapjainkban hatalmas változás állt be a világjárvány terjedése óta, azonban szükséges tisztázni, mi az a veszélyhelyzet, miért van rá szükség és hogyan érinthet egy átlagembert.
Az egész világ lélegzet-visszafojtva figyel Kínára. A koronavírus áldozatainak száma több mint 2000 fő, a megbetegedések száma közel 76 000. A kimondottan nagy médiafigyelem ellenére közel sem ez minden idők legsúlyosabb járványa. Mai cikkünkben megkíséreljük áttekinteni a történelem legpusztítóbb járványait.
