Senki, ismétlem, senki, aki diplomás szeretne lenni, nem úszhatja meg, hogy életében legalább egyszer tollat és papírt (szövegszerkesztőt és billentyűzetet) ragadjon. A mi esetünkben ez nem korlátozódik egy alkalomra, hiszen nemcsak záródolgozatot, hanem évfolyamdolgozatokat és megannyi, megszámlálhatatlan beadandót kell megírnunk joghallgatóként egyetemi pályafutásunk alatt.
A márciusi OTDK-napon a Magánjogi Tagozat által szervezett előadások keretében Antal Bernadett tartott nagyon hasznos előadást arról, hogyan kell felépülnie és milyen szempontoknak kell megfelelnie az írásunknak. Jelen cikkben az elhangzottak közül a leglényegesebb, legfontosabb és legérdekesebb tippeket szedjük össze, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak a dolgozatírása kényszerült hallgatók számára. Az általa tartott előadás anyaga teljes terjedelmében megtalálható a Polgári Jogi TDK Facebook-oldalán.
Témaválasztás
A jól megírt dolgozatok egyik legfontosabb tényezőjébe már rögtön a kezdetekkor belebotlunk, hiszen a megfelelő téma kiválasztása az alapfeltétele annak, hogy egyáltalán bármit papírra vethessünk. Hogyan találjuk meg a megfelelőt? Célszerű olyan kérdéskörökben gondolkozni, amelyeket szeretünk, amelyekben érdekeltek vagyunk, hiszen ha olyan témát választunk, amely hidegen hagy minket, rettenetes kínok között lehet végeláthatatlan napokat tölteni, amíg elkészül a mű. Fontos még, hogy olyan problémakört találjunk, amit képesek vagyunk kellőképp körüljárni és megírni, ugyanis az ötlet maga kevés, ha nem áll módunkban rendesen megérteni és átadni az anyagot.
A legnagyobb írókkal is előfordul, hogy alkotói válságba kerülnek és nem találják a megfelelő témát.
Ha hallgatóként kerülünk ilyen helyzetbe, ajánlott pár órát (napot, hetet) rászánni a kutatásra, beülni a könyvtárba szakirodalmat lapozgatni, akár külföldieket is, hiszen rengeteg kiaknázatlan lehetőség áll rendelkezésünkre tudtunk nélkül is.
Bonyolultabb a helyzet akkor, amikor adott témát kell feldolgoznunk, jellemzően ez a kisebb terjedelmű beadandó dolgozatokkal esik meg. Ilyenkor szerencsések vagyunk, ha olyan kérdéskört kapunk, ami érdekel is minket, azonban ha egy olyan problémát kell megvizsgálnunk, ami annyira nem szimpatikus nekünk és magunktól semmiképp sem választottuk volna, célszerű több napot is rászánni a kutatásra. Egy a lényeg, olyan témáról nem lehet jól írni, amelyhez nincs affinitásunk,, és ha mégis ilyenről írunk, a végeredmény nem lesz kielégítő.
Vázlat
Mielőtt nekilátunk dolgozatunk megírásának (és ugye már megvan a tökéletes téma), célszerű mélyen beleásni magunkat a szakirodalomba. Ez bizony több hetet is igénybe vehet, viszont így kialakul bennünk egy kép arról, hogy mit is akarunk írni. Ezután ajánlott átgondolni, hogyan akarjuk felépíteni az dolgozatot.
Készítsük el munkák gerincét, a vázlatot, és osszuk el a tartalmat.
Már ebben a fázisban érdemes ügyelnünk arra, hogy a dolgozat egyes részei összefüggjenek egymással és logikai sorrendben kövessék egymást, továbbá a fejezetek arányait is kellő gondossággal kell kialakítani, hiszen nem célszerű egy harminc oldalas bevezetés után csak négy oldal érdemi részt írni.
Munkaterv
Készítsünk munkatervet! A dolgozatírás egyik legrosszabb jellemzője, hogy mindig határidőre kell elkészülni, és bár tudjuk, hogy az utolsó pillanatnál nincs nagyobb motiváció, be kell látnunk, hogy az olyan munka, amely kapkodva születik, sosem elég jó. Ezért érdemes már idejekorán beütemezni a munkánkat, de célszerű, ha gondolunk arra az eshetőségre is, ha olyan problémába ütközünk, aminek a megoldása több időt vehet igénybe. A legfontosabb, hogy igyekezzünk tartani az ütemet.
Adatgyűjtés
Könnyítsük meg saját munkánkat azzal, hogy minden olyan információt, amely később fontos lehet, időben feljegyzünk. Először kézikönyvekből, bibliográfiákból, friss publikációk hivatkozásaiból gyűjtsük ki azokat a műveket, melyeket használni fogunk, és jegyezzük fel a legfontosabbakat, így a szerzőt, a mű címét, a kiadás évét, a kiadóját, a folyóiratok címét, évfolyamát, számát, webes forrásoknál az URL címet és a letöltések dátumát.
Az irodalom feldolgozása
Az általunk megismert szakirodalom nyilván nagyobb terjedelmű, mint amit majd a saját művünkben vissza akarunk adni, ezért célszerű már a téma körüljárásakor feljegyezni a számunkra releváns információkat, tényeket. Erre az egyik legjobb módszer az úgynevezett cédulázás, vagyis hogy minden lényeges gondolati egységet külön kiemelünk a magunk számára egy-egy cetlire, sőt hatékonyabb, ha ezekben az információtömegekben is kiemelünk bizonyos tárgyszavakat, így már azok segítségével is elő tudjuk hívni a fontos részeket.
Kutatás közben támadt gondolatainkat, megjegyzéseinket ugyancsak vessük papírra, hiszen könnyen elfelejthetjük azokat a későbbi behatások következtében. Ezeket a cetliket később igyekezzünk rendszerezni, ugyanis segítenek megtartani a dolgozatunk vázát. Plusz tippünk, hogy ezeket a cédulákat lehetőleg ne hagyjuk el se a könyvtárban, se a metrón!
Formázás
Dolgozataink értekezésnek minősülnek, ennek következtében tudományos stílusban kell hogy íródjanak: nagyon fontos a szakkifejezések szabatos, helyes alkalmazása, a precíz megfogalmazás, a dolgozat logikus felépítése. Legyen egyértelmű, hogy mi is a téma, amiről írunk, a bekezdések a logikai tagolást tükrözzék, az összefüggések és az előre- és visszautalások ne legyenek ellentmondásban, és kerüljük az érzelmi töltetű kifejezéseket. Törekedjünk új szempontok bevezetésére, hogy munkánk figyelemfelkeltő, érdekes és eredeti legyen.
Ügyeljünk az érdemi szövegrész (bevezetés, módszertan, eredmények, megbeszélés, javaslatok, összefoglalás és az irodalomjegyzék) szerkezetének megfelelő tagolására, de tartsuk észben, hogy túl sok címet és bekezdést nem célszerű használni. Az érdemi szöveges résznek alapvetően az író eredeti munkájának kell lennie, tehát egyértelműen ki kell tűnnie, hogy melyek azok a részek, amelyek a forrásmunkák felhasználásán alapulnak.
A pontos idézeteket tegyük mindig idézőjelbe, és közöljük a jegyzetben, hogy honnan származnak.
Egy dolgozat bemutathatja a szakirodalmat, vitatkozhat azzal, kiegészítheti azt, de a plágium bűnébe soha nem eshet!
Formai követelmények
Manapság már szinte kizárólag nyomtatott vagy elektronikus formában kell dolgozatokat benyújtani, ezért a formai követelmények teljesülése fontos tényező. A betűméret 12 pont, a betűstílus Times New Roman, a margók legalább 2,5-3 cm szélesek legyenek. A sorköz másfeles, és az oldalakat meg kell számozni. Az érdemi szöveges rész követelt terjedelme évfolyamdolgozat esetén minimum egy (1) ív, azaz 40.000 betűhely (kb. 23-25 oldal), záródolgozat esetén minimum két és fél (2,5) ív, azaz 100.000 betűhely (kb. 54-58 oldal). A minimális terjedelembe nem számítható bele a jegyzetapparátus, az irodalomjegyzék, az illusztrációk, a táblázatok és az esetleges mellékletek. A címoldalon szerepelnie kell a képzést végző intézmény nevének, a dolgozat címének, a szerző nevének, az elkészítés helyének és évének, illetve a konzulens nevének és beosztásának. A címoldal után tartalomjegyzék következik, ami a dolgozat főbb tagolási egységit és azok kezdő oldalszámait tartalmazza. A dolgozat utolsó előtti fejezete az irodalomjegyzék, és a dolgozat legvégére kerül az esetleges melléklet. Záródolgozatok esetében további követelményeknek is meg kell felelni, minthogy azt esztétikus, fekete (mű)bőrkötésben kell leadni a Tanulmányi Hivatalban és a témavezető tanszéknél egy-egy példányban.
Konzultáció
Nagyobb terjedelmű munkáknál konzulens oktatót választunk, aki már a kutatás elkezdésétől irányítja, segíti munkánkat, valamint aláírásával hitelesíti a témaválasztást. A munkakapcsolat kezdetekor érdemes tisztázni, hogy a felek mit várnak el a közös munkától.
Az elkészült anyag
Mindenkinek ismerős az a leírhatatlanul kellemes érzés, ami akkor uralkodik el rajtunk, mihelyst leütjük az utolsó írásjelet mondanivalónk végére. Sokszor azonban abba a hibába esünk, hogy az ekkor elkészült (vagy elkészültnek vélt) anyagot egyből küldjük is a konzulensnek, vagy már nyomtatjuk is ki és tűzzük is össze, mondván, ez már jó lesz. Óva intek mindenkit ettől a súlyos hibától.
Az anyagnak érnie, pihennie kell.
Ajánlom, hogy nyomtassuk ki és egy-másfél napra tegyük a fiókba a munkánkat, aztán vegyük elő és nyálazzuk át az egészet. Ettől olyan lesz, mintha valaki más dolgozatát olvasgatnánk, és könnyebben vesszük észre a hibáinkat.
Hasonlóan jó módszer, ha a szövegszerkesztőben más betűtípusra, sorközre váltunk, vagy változtatunk a nagyítás mértékén, ezen esetekben is máshogy látjuk a korábban megírt szöveget. Tuti módszer az is, ha mindezek után még elküldjük valakinek (havernak, barátnőnek, anyunak) a dolgozatot, hiszen mások máshogy tekintenek a munkánkra, és sokszor bizony komoly hibákat lehet így kiszűrni, mielőtt a konzulensünk kezébe nyomnánk vagy már be is nyújtanánk elbírására a sok szenvedés árán megteremtett kis művünket.
További hasznos infókért keressétek fel a Polgári Jogi TDK Facebook-oldalán található összefoglalót, amely teljes terjedelmében tartalmazza az évfolyam-, és záródolgozatok megírásához szükséges követelményeket.
https://www.facebook.com/Polg%C3%A1ri-Jogi-TDK-192937364080902/?fref=ts
