A földtörvény (a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény) a legjobb esetben is rendkívül aggályos, veszélyezteti a tulajdonhoz való jog biztonságát, és Henrik Saugmandsgaard Øe, az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint még az Európai Unió egyik alapvető jogintézményét is sérti, a tőke szabad áramlását.
Az említett jogszabály hatályba lépését követően a Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, majd megküldte a kormánynak a törvényt érintő kifogásait. Noha a magyar vezetőség megpróbálta félresöpörni a problémát, nem járt sikerrel. Mivel a Bizottság nem tudta meggyőzni a kormányt a Földtv. jogellenes voltáról, más megoldásra volt szükség. A legfrissebb fejlemények szerint a jogszabály már az Európai Bíróság asztalán van.
A Földtv. legvitatottabb rendelkezése a haszonélvezeti joggal kapcsolatos. A korábbi szabályozás miatt – a külföldiek igen kevés kivétellel szerezhettek csak tulajdonjogot termőföldön – 2014 előtt a termőföldekbe befektetni kívánó külföldi állampolgárok többnyire haszonélvezeti vagy használati jogosultság alapítására irányuló szerződést kötöttek az ingatlantulajdonosokkal.
A jelenlegi törvény azonban ex lege semmisnek nyilvánította azokat a haszonélvezeti jog, illetve az ingatlan használati jogának megszerzésére irányuló szerződéseket, melyek nem közeli hozzátartozó javára köttettek. Emiatt a korábban megkötött szerződések kártalanítás nélkül megszűntek, és 2014. december 31-ig törlésre kerültek az ingatlan-nyilvántartásból.
Noha a tagállamok szabadon alakíthatják a tulajdoni rendszerre vonatkozó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük. Márpedig az Unió, és nemkülönben minden jogállam egyik legfontosabb alaptézise a tulajdonhoz való jog védelme.
Az EU Alapjogi Chartájának 17. cikke szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik. A tulajdon használatát, az általános érdek által szükségessé tett mértékben, törvénnyel lehet szabályozni.
Bár a haszonélvezeti jog nem tartozik a szűk értelemben vett tulajdonjoghoz, az öreg kontinens egyik legmeghatározóbb szervének, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján a hagyományos értelemben vett tulajdonjogon kívül a tulajdonhoz hasonló egyéb jogosultságok, így a bérleti, használati jogok és engedélyek is védelemben részesülnek. Ezt az elméletet osztja az Unió is.
A szóban forgó szerződések kártalanítás nélkül történő megszüntetése tehát elméletben mindenképpen megalapozza az uniós jog megsértését. Így gondolták azok a felperesek is, akik a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt vitatták, hogy a magyar jogszabály összhangban állna az uniós joggal. A magyar bíróság az Európai Bírósághoz fordult annak megállapítására, hogy a haszonélvezeti és használati jogok megszüntetése, illetve kompenzáció nélküli törlése sérti-e az uniós alapelveket.
A Bíróság főtanácsnokának állásfoglalása szerint Magyarország már azzal is a tőke szabad áramlásának alapelvét sértette meg, hogy semmissé nyilvánította ezeket a szerződéseket. Henrik Saugmandsgaard Øe szerint tehát a méltányos összegű kártalanítás problémáját sem szükséges felvetni, mivel már a szabályozás magja is ellentétben áll az uniós joggal.
A főtanácsnok állásfoglalása nem kötelező a Bíróságra, a döntés pedig még nem született meg. Ettől függetlenül meglepő lenne, ha a Bíróság nem osztaná a főtanácsnok véleményét. A tulajdoni viszonyokba történő beavatkozás – még ha a célkitűzés helyes is – sosem lehet ilyen gyors és erőszakos.
A sérelmet szenvedett külföldi állampolgárok (főként németek és osztrákok) a szerződések megkötésekor a meghatározott időszakra vagy élethosszig szóló haszonélvezeti szerződések költségeit előre kifizették, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. A földtörvény értelmében azonban ezen személyek kártérítés nélkül elveszítették haszonélvezeti jogukat, ez pedig nem elfogadható.
Azok, akik hasonló helyzetben vannak, egyelőre nem sokat tehetnek. Mindenképpen meg kell várniuk a Bíróság döntését, mely alapján már megtervezhetik a következő lépésüket. Mindenesetre egy ingatlanjogban jártas ügyvéd felkeresése nem árthat, mivel amennyiben a Bíróság úgy találja, hogy a magyar szabályozás ellentétben áll az uniós joggal, az állam rengeteg kellemetlen eljárásra számíthat, ugyanis akkor a jogaiktól megfosztott befektetők kártérítésért perelhetik majd a magyar államot.
