Idén ünnepli alapításának 125. évfordulóját a Magyar Olimpiai Bizottság, a MOB. Emiatt, illetve a közelgő – de a kialakult helyzet miatt kivételes módon egy évvel elhalasztott – tokiói olimpia kapcsán készítettünk interjút a szervezet Jogi Bizottságának elnökével, Dr. Mészáros Jánossal, aki többek között a Nemzeti Versenysport Szövetség, a Magyar Karate Szakszövetség elnöke és korábban a MOB alelnöke is volt. A kétrészes cikksorozatunk első felvonásában a szervezet felépítéséről, jogi státuszáról beszélgettünk.
Hogyan kerül be valaki jogászként a sportszervezetek légkörébe, munkafolyamataiba?
Ha valaki egyetemi hallgató és érdeklődik a sportjog iránt, akkor jellemzően már van valamilyen típusú kapcsolata, ismeretsége valamelyik sportegyesületnél, sportszövetségnél. Gyakran előfordul, hogy fiatal joghallgató gyakornokként tölt el egy adott időszakot, ha nem is feltétlen a MOB-nál, de valamelyik sportszövetségnél, ahol szívesen is várják legtöbbször a jelentkezőket.
A Magyar Olimpiai Bizottság hol helyezkedik el a magyar jogrendszerben?
A Bizottság státusza – le kell szögeznünk – különleges. A magyar jogrendszerben ugyanúgy vonatkozik rá például a Polgári Törvénykönyv, emellett speciális szabályozása a sportról szóló 2004. évi I. törvény. A hazánkban négy fennálló, sporttal foglalkozó köztestületből, tulajdonképpen a MOB az olimpiai programban szereplő sportágaknak a szervezeteként működik.
A MOB-nak a törvényben vagy alapszabályban foglaltak alapján azonban annál jóval nagyobb szerepe van, minthogy vezeti, megszervezi a Magyar Csapat jelenlétét vagy biztosítja a szükséges körülményeket az aktuális Játékokon. Emellett elmondható, hogy olyan erősen beágyazódott a magyar társadalomba, fennállása 125 éve alatt, hogy a tekintélye már jóval többre is predesztinálja, mint ami betűvel le van írva a sporttörvényben, a vonatkozó jogszabályokban és a szabályzataiban.
Milyen a NOB-bal való kapcsolata: alárendelt vagy inkább egyenrangú?
A MOB a világ hatodik legkorábban megalakult – tehát az egyik legrégebbi és így nagy respekttel bíró – nemzeti olimpiai bizottsága. Alárendeltségről pedig nem beszélhetünk, inkább azt mondhatjuk, hogy el kell fogadnunk és be kell tartanunk azokat a szabályokat – többek között állásfoglalásokat, döntéseket –, amiket számunkra a NOB előír. Mindezek testet öltenek az Alapszabályunkban is. Ilyen példa lehet a Sportolói Bizottság vagy az idén év elején megalakult Etikai Bizottság, ami már nálunk is kialakult nemzetközi példa mintájára jött létre.
Hogyan is épül fel magának a Magyar Olimpiai Bizottságnak a szervezeti struktúrája?
Legfontosabb szerve a Közgyűlés. Ennek tagjai a különböző delegálásra jogosult szervezetek által küldött tagok, összesen 126 fő. Ide bekerülni rang; mindez fontos státuszt jelent a már említett 125 éves társadalmi beágyazódottság miatt is. A Közgyűlés választja – az operatív irányítószervezet szerepét betöltő – Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait is. Harmadik ilyen, a Közgyűlés által választott szerv, az újonnan alakult Etikai Bizottság. Ezek csakis a Közgyűlésnek felelősek.
Az Elnökség választja a Sport Állandó Választottbíróság, a Magyar Olimpiai Akadémia, valamint a bizottságok tagjait, továbbá a főtitkárt is. A főtitkár az egész belső munkaszervezeti rendszer vezetője. Az Elnökség jogosult meghatározni, hogy milyen prioritások alapján hoz létre bizottságokat. Állandó bizottságból jelenleg tizenhárom van – ilyen példaképpen a Fair Play, a Gazdasági vagy a Sportolói Bizottság.
Mi a szerepe és az elhelyezkedése a Jogi Bizottságnak, illetve az Etikai Bizottságnak?
Korábban Etikai és Jogi Bizottság volt a megnevezés, azonban az etikai rész kikerült a Bizottság hatásköréből, és az etikai ügyekkel a Közgyűlés által választott Etikai Bizottság foglalkozik a továbbiakban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság létrehozott egy Etikai Bizottságot és e példa hatására mi is létrehoztunk egy ilyen autonóm szervet. A hatályos ügyrendünk szerint a Jogi Bizottság feladata: „a Magyar Olimpiai Bizottság Elnökségének, elnökének, főtitkárának vagy sportigazgatójának felkérése alapján jogi álláspontot alakít ki az elé tárt ügyekről, jogi véleményével, javaslataival segíti a MOB munkáját.”
Tehát az előbb felsorolt, kizárólagosan jogosult alanyi kör az, akinek felkérésére eljár ez a sokszor kvázi tanácsadóként is működő bizottság. Emellett azonban ki kell kihangsúlyoznunk, hogy mind az elnök úr, mind a főtitkár úr fontosnak tartja a Jogi Bizottság szerepét – mind a tíz tagja nagy tekintéllyel bíró, független szaktekintély, akik véleményére mindenféleképpen ad a szervezet.
Milyen további feladatai vannak a Jogi Bizottságnak?
Az új szabályzatok, mint a hatályos Sporttörvény miatt aktualizált Alapszabály elkészítése, a Szervezeti és Működési Szabályzat, vagy éppen a Sport Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata kialakításában közreműködött, mind véleményező, mind javaslattevő szerepben. Ezek mellett pedig további feladat a már említett ügyek ellátása és megvitatása, amiket felterjeszt annak a bizonyos alanyi kör tagja a bizottság számára.
El kell választani ezt a szervezeti egységet (a Jogi Bizottságot) a Jogi Osztálytól. Utóbbi ugyanis – ha megnézzük – a Főtitkár alá tartozó Iroda egyik egysége. Tulajdonképpen, azok a feladatok tartoznak ide, ami a szervezet jogi státuszával kapcsolatos, akár mindennapi teendők. Belső működési, mint például munkajogi jogviszonyok, vagy a külső szerződéses kapcsolatokért felel ez az osztály. Ugyanolyan, mint egy gazdasági társaságnál az ottani jogi osztály.
A Sportszövetségekkel, illetve a többi köztestülettel való kapcsolat miben nyilvánul meg?
Magyarországon ma négy köztestület létezik, ami sporttal foglalkozik. A MOB elsősorban az olimpiai programban szereplő sportágakkal foglalkozik. Továbbá elősegíti a versenyzőknek az Olimpiai Játékokon túl további multisport eseményekre való felkészülését és részvételét is. (Ilyen multisport esemény egyébként az Ifjúsági Olimpiai Játékok, az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, az Európa Játékok és a Strand Világjátékok.) A Nemzeti Versenysport Szövetség az olimpiai programban nem szereplő sportágakkal, illetve a programban szereplő sportágak nem olimpiai szakágaival foglalkozik. E kettő köztestület között megfigyelhető egy együttműködés, illetve egy áramlás, ami ugye egy sportág létrejötte és fejlődése során a Versenysport Szövetségbe való bekerülés után a Magyar Olimpiai Bizottság felé veszi az irányt.
A harmadik köztestület a Magyar Paralimpiai Bizottság, ami a Paralimpiával és a fogyatékos sporttal kapcsolatban végzi munkáját. Negyedik pedig a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség, ami pedig a hallgatói-, diáksport, illetve a versenysporton kívüli sporttevékenységek területén lát el feladatokat. Ezek többek között közfeladatok ellátására létrejött köztestületek, így speciálisabbak, mint egy civil szervezet.
A folytatásban az Olimpiára készülő és indulásra esélyes sportolók jogállásáról, ezen kívül pedig a következő (a kivételesen elhalasztott, 2021-es) Játékokra történő előkészületekről esik szó.
A képeket Papp Bence / Post Horizon készítette.
