A Millennium Házából csak a millennium hiányzik

4CC962C1-5374-43BD-BE4C-D50022EEE953

Október végén nyitott meg a Városliget legújabb múzeuma, a Millennium Háza. Néhány héttel ezelőtti látogatásom után felemás érzésekkel jöttem el.

A jelen

A Liget Budapest Projekt keretében új múzeumi negyedet alakítanának ki a Városligetben, bár az építkezés sorsa az önkormányzati választások óta kétséges. A projekt elemei közül tavaly átadták a felújított Szépművészeti Múzeumot, nemrég pedig a Millennium Házát is birtokba vehette a közönség. Az új múzeum épülete a szocializmus idején Olof Palme Ház néven egy képzőművészeti vállalat székháza volt, majd évtizedeken keresztül magányosan pusztult a Liget közepén.

„Egy, a Városliget aranykorát bemutató interaktív kiállítás várja a látogatókat” – így hirdetik a Liget Projekt honlapján az új életre kelt épületet. A bejáratnál minden látogató kap egy tabletet, aminek segítségével végigkövetheti a kiállítás állomásait. Vannak olyan részletek, amik a gyerekek érdeklődését próbálják megragadni, így például a hatalmas, digitálisan vetített „képeskönyv” és a Gundel-palacsinta készítésének meseszerű bemutatása. Ugyanakkor a földalatti királyi kocsijának másolata, a Hősök terén eredetileg álló, majd elmozdított Habsburg-szobrok története vagy Nagy Imre újratemetése inkább a felnőtt látogatók számára lesz érdekes.

A kiállítás tehát valóban interaktív lett, de sajnos a Liget aranykoráról alig esik szó benne. A készítők célja leginkább az volt, hogy bemutassák a park történetét a kezdetektől egészen napjainkig. Vajon miért éppen az aranykorról – az épület új nevét is adó millenniumról – feledkeztek meg eközben?

Ezt a kérdést nem tudom megválaszolni. Keresve se lehetett volna jobb helyszínt találni egy olyan múzeumnak, ami a Városligetben tartott 1896-os millenniumi kiállításról szól. Az ország ezredik „születésnapjára” rendezett ünnepségsorozat már régóta megérdemelné, hogy egy önálló tárlatot szenteljenek neki, mert története nem túl ismert, de annál izgalmasabb. Kár volt elszalasztani ezt a lehetőséget.

DCA2DB3E-C99D-4EED-BAA4-9A185624FDC8

A múlt

„Az 1895. évben Budapesten általános országos nemzeti kiállítás tartatik” – szól a törvény, amivel 1892-ben kezdetét vette a millenniumi ünnepségsorozat lebonyolítása. A kivitelezés ugyan csúszott egy évet, de ennek megmagyarázása nem okozott túl nagy gondot. Amikor megbízták az MTA történészeit azzal, hogy derítsék ki, melyik évben zajlott a honfoglalás, a kutatók nem jártak sikerrel. Így aztán a szervezők a csúszást magyarázhatták azzal, hogy a honfoglalás valójában 895-896 között ment végbe.

Rövid időn belül több mint kétszáz csarnokot és pavilont húztak fel a Városliget területén. Bár ezek az épületek csak fél évig álltak, a legnagyobb gonddal és odafigyeléssel tervezték meg őket. A korabeli képeken látszik, hogy valódi ékszerdobozok voltak.

1896 májusára már miden készen állt ahhoz, hogy Ferenc József megnyissa az Országos Ezredéves Kiállítást, amire rengeteg látogató érkezett az ország egész területéről. A millennium népszerűsége többek között annak lehetett köszönhető, hogy számtalan dolgot egyesített magában. Egyszerre volt a legújabb ipari és technológiai fejlesztések kiállítása, építészettörténeti bemutató, skanzen és még sok minden más.

A sörcsarnokok, vendéglők és egyéb mulatók mellett magas szintű művészeti kiállításokat is látogathattak az érdeklődők (például Feszty Árpád körképét tekinthették meg a mai Hősök terén). A vármegyék pavilonjai a nemzeti érzelmekre próbáltak hatni, míg mások a Habsburg-ház főhercegeit népszerűsítették. Számos kiállítóteret valójában politikai és reklámcéloknak szenteltek (voltak pavilonjai az egyes minisztériumoknak, de Törley Józsefnek és Ganz Ábrahámnak is), mégis mindezt magasztos eszmék jegyében tették.

Röviden: a millennium sokszínű, mozgalmas, kicsit ellentmondásos, de nagyon szerethető volt. Pont, mint az 1890-es évek Magyarországa.

Amilyen gyorsan kinőttek a földből a pavilonok százai, olyan gyorsan el is tűntek, miután októberben véget ért a kiállítás. A tervezők nagy figyelmet fordítottak arra, hogy épületeik könnyen elbonthatók legyenek. Végül három olyan épület maradt, ami 1896 után is hirdette a nagy ünnepség emlékét. Az egyiket még ma is láthatjuk, ez a Vajdahunyad vára. A másodikat, a Közlekedési Csarnokot, lehet, hogy még látni fogjuk, mert a Liget Projekt keretében újraépítését tervezik. A harmadik, az Iparcsarnok a II. világháborús bombázásoknak esett áldozatul.

ADDFEC0A-B40B-44CA-9B87-1B9C0C522724

A jövő?

A Millennium Háza ennél még sokkal több történetet és érdekességet mesélhetett volna el a millenniumi ünnepségekről, de valamiért ez elmaradt. Két évvel ezelőtt, amikor az épület felújítása elkezdődött, még úgy volt, hogy a készülő kiállításnak több köze lesz a millenniumot ünneplő fővároshoz. Eredetileg egy olyan terepasztalt szántak az épületbe, ami egyesével mutatta volna be a századfordulós Budapest házait. Csak reménykedhetünk benne, hogy ez egyszer megvalósul, mert egyedülálló látványosság lenne!

Aki szeretne sétálni egy jót a Ligetben, a múzeum kávézójában inni egy forró kávét, megcsodálni a szépen felújított épületet, és végignézni egy érdekes kiállítást a Liget történetéről, annak csak ajánlani tudom a Millennium Házát. Aki viszont többet szeretne megtudni a millenniumi ünnepségekről, annak kevésbé.


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Polonyi Domonkos

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.