Antal Éva alias „a vászonzsákos lány” az Index 2019-es videóriportjával vált ismertté a szélesebb publikum előtt. Mára a YouTube-on több mint harminchétezer követővel büszkélkedhet, és tippjeivel ezreknek segít egy környezettudatosabb élet megteremtésében.
Jurátus: Bevezetésként mesélj egy kicsit magadról, hol születtél, mit tanultál az egyetemen?
Antal Éva: 1998-ban születtem Budapesten, és itt is nőttem fel. Tavaly végeztem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem dizájnkultúra tudomány alapszakán, illetve ezelőtt textil szakra jártam a Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumba. Jelenleg vállalkozó vagyok, van YouTube-csatornám, Instagram-oldalam, Facebook-oldalam, és Patreon-oldalam, hetente többször gyártok tartalmakat a környezettudatos életmódról, illetve együttműködök környezettudatos márkákkal. Emellett tartok workshopokat is, most online formában. Nagyjából ennyit kell rólam tudni, azt hiszem.
Ha azt mondom, hogy mindent összefoglalva te zero waste-blogger vagy, az helytálló?
Nem, ezt így nem mondanám. Nagyon sok mással foglalkozik még a csatornám, ezt a zero waste kifejezést amennyire lehet, próbálom kerülni. Eleinte használtam, de az ember folyamatosan tanul és fejlődik. Szerintem nincs olyan, hogy zero waste, mivel az azt jelenti, hogy gyakorlatilag semmilyen mellékterméket nem termelünk, vagy ha igen, az is abszolút lebomló, de ilyen a XXI. században, Budapest belvárosában egyszerűen nem létezik. Csak olyan van, hogy low waste, ami azt jelenti, hogy kevesebb szemetet termelünk, és igyekszünk kisebb ökológiai lábnyomon létezni. A másik, hogy a zero waste életmód önmagában nem oldja meg a klímaváltozást, ami szerintem egy sokkal égetőbb probléma, és nagyon sokféleképpen lehet tenni ellene. – Többek között erről is szól az oldalam. Például: mivel és mennyit utazunk, milyen fűtőanyaggal fűtünk, mit és mennyit vásárolunk, és ezek az áruk milyen messziről érkeznek. Itt kapcsolódik be a növényi alapú táplálkozás is, amelynek jóval kisebb az ökológiai lábnyoma, mint az állati eredetű élelmiszerek előállításának. Alapvetően egyébként a veganizmus egy etikai filozófia, teljesen más téma, mint a környezetvédelem, ezen a ponton azonban mégis összefüggnek.
Említetted a vásárlást, milyen típusú boltokba szoktál járni?
Előnyben részesítem a piacot, a bioboltot, illetve a csomagolásmentes boltot (például ilyen a Szatyorbolt, és a Ligeti Boltok), ezzel egyúttal a egyben a hazai termelőket is próbálom támogatni. Továbbá a pandémia miatt egyre többször szoktam online rendelni a csomagolásmentes webshopokból. Ilyen a nepazarolj.hu, illetve a kifli.hu, ők szinte mindent újrahasznosított papírban szállítanak házhoz, emellett nagyon jó a vegán kínálatuk, és újratölthetős termékeik is vannak. Néha szupermarketbe, hipermarketbe is járok, hiszen ott is lehet sok mindent saját szütyővel vásárolni.
Mi ösztönzött a csatorna elindítására?
A fő mozgatórugó az volt, hogy sok emberhez hasonlóan én is klímaszorongásban szenvedtem/szenvedek, és azt éreztem, hogy valamit muszáj csinálnom, hogy oldjam ezt.
Így legalább elmondhatom, hogy teszek valamit, nem ölbetett kézzel nézem az egészet. Először „csak” szelektíven gyűjtöttem a szemetet a low waste keretében. Később találkoztam a növényi alapú étkezéssel, és elkezdtem foglalkozni olyan témákkal is, mint energiatakarékosság, vagy beltéri komposztálás. Mindeközben rájöttem, hogy ez úgy jó, ha többen csináljuk, ezért elkezdtem róla vlogolni Instagramon. Ezután 2019-ben elkészítettünk az Index.hu-val egy kisfilmet a Műanyagmentes Július apropóján, amit összesen ötmillióan néztek meg, és emiatt gondoltuk úgy, hogy itt az ideje elindítani erről egy YouTube-csatornát, amit azóta is közösen csinálunk a párommal. Gyakorlatilag összedobtuk a tudásunkat, én a szövegírással, kommunikációval foglalkozom, a párom a videókészítéssel, videóvágással.
Van esetleg külföldi példaképed, aki inspirál?
Elsősorban dokumentumfilmeket tudnék kiemelni, amelyek hatással voltak rám. Ilyen az Ice on fire, amely a klímaváltozással foglalkozik, a Plastic Ocean, ami egy Netflixes dokumentumfilm az óceánok szennyezéséről. Még kiemelném a Conspiracyt, amely az ipari állattartás ökológiai hatásait veszi górcső alá, és a sok díjat nyert Dominiont, amely az állattartás etikai oldalával foglalkozik. Az utóbbi azért is érdekes, mert rejtett kamerákkal készítették, tehát minden, amit megmutatnak, valós és megtörtént. Én egyébként ennek a filmnek a hatására lettem vegán. Ezeken kívül még az Earthlings (Földlakók) című filmet említeném, mely szintén az állattartással foglalkozik, a The True Cost pedig a fast fashion káros hatásait mutatja be.
Természetesen vannak YouTube-tartalomkészítők is, ilyen: a brit Earthling Ed, mely inkább a veganizmust járja körbe, a szintén brit CosmicSkeptic a filozófiával foglalkozik, a dán Gittemary Johansen pedig a veganizmusról és a környezettudatos életmódról készít videókat. Végül a francia származású Bea Johnsont említeném még meg, ő a zero waste életmód megalkotója, már húsz éve így él, a könyve nagyon inspiráló, és mindenképpen ajánlom elolvasásra. (Nála érdekesség, hogy zero waste életmódot folytat, de nem vegán.) Én egyébként nem gondolom, hogy ez így környezettudatos, szerintem a zero– vagy low wastehez hozzátartozik a veganizmus. A tej-, hús- és tojásipar összeadódva több üvegházhatású gázt termel, mint az összes tömegközlekedési eszköz (földön, vízen, levegőben) együttvéve.
A veganizmus és a low waste életmód elkezdésekor neked miről volt a legnehezebb lemondani?
Igazából amiről nem lehet, arról nem is mondtunk le, mivel nem vagyunk mazochisták, ilyen például a gyógyszer, vagy a vakcina. Minden más, amiről lemondtunk, könnyen elhagyható. A veganizmus pedig addig nehéz, amíg nincs egy cél. Talán a tejtermékeket nehezebb elhagyni, de ennek biológiai okai vannak, ugyanakkor ez sem lehetetlen.
Láttam már olyat, hogy valaki egyik pillanatról a másikra lett vegán, mert hirtelen ráeszmélt, hogy állatokat enni vagy az azok anyatejét meginni nem oké. Miután bekövetkezik ez az etikai lépcsőugrás, onnantól kezdve nem nehéz az ilyen életmód követése. Ha bemegyek egy boltba nincs olyan, hogy „jaj, de jól néz ki ez a sajt”, mivel ezekre már nem tekintünk ételként. Vagy a másik oldalon igyekszem mindig használt ruhákat venni, és azt sem áldozatként élem meg, hogy le kell mondanom a designer darabokról. Elég ha azokra az emberekre gondolok, akik ebben az iparágban dolgoznak. 2013-ban összedőlt a Rana Plaza nevű ruhagyár Bangladesben, a tragédia során több mint ezer ember életét vesztette, és ugyanennyien megsérültek, mert nem voltak számukra biztosítva a megfelelő munkakörülmények. Lehet, hogy én vagyok az aszkéta, de nem szeretnék olyan ruhát hordani, amihez vér tapad. Onnantól ez nem opció.
Visszacsatolva az állatok szeretetére, mit gondolsz az állatkertekről?
Természetesen rossz véleménnyel vagyok róluk.
Miért tartunk egy jegesmedvét Európában? Hogy megnézzem? Bekapcsolom a tévét és megnézem.
Ugyanez a helyzet az akváriumokkal meg a delfináriumokkal is. Mondják rá, hogy ez állatvédelem, illetve hogy fajmegóvással foglalkoznak ezek az állatkertek, de az lenne a legnagyobb fajmegóvás, ha az otthonukat nem tennénk tönkre. A háziállatokkal más a helyzet, őket domesztikáltuk több tízezer éve. Ők nem tudnak életben maradni nélkülünk, úgyhogy etikai szempontból az a helyes döntés, ha menhelyekről fogadunk örökbe, és nem támogatjuk a tenyésztésüket. A kutyánk, Mangó kóbor kutyaként szemetet evett, mielőtt iszonyúan soványan a menhelyre került. Továbbá még tudni kell rólam, hogy versenyszerűen lovagoltam több mint tíz éven keresztül, és lovunk is volt rövid ideig. Utólag visszatekintve már látom, hogy ennek semmilyen pozitív hatása nem volt a lovakra. Ez egy embert szolgáló, embert kielégítő sportág, ők ettől valójában szenvednek. Mára a lovaglás csak luxushobbi, semmi szükség rá.
Úgy érzed, hogy Magyarországon az emberek fogékonyak az üzeneteidre?
Egyre fogékonyabbak az emberek, olyannyira, hogy erre kormányzati szinten is felfigyeltek. Jogszabályi szinten tiltások születnek azért, hogy megakadályozzák a növényi alapú termékek népszerűsítését, mivel a hús-, tej- és tojásipar mind haldokolnak.
Ezek az iparágak szinte mindenhol államilag támogatottak, melyek a támogatások nélkül már nem is élnének túl. Magyarországon a disznóhúson öt százalékos áfakulcs van, ezért iszonyatosan olcsó, a zöldségeken, gyümölcsökön pedig huszonhét százalékos az áfakulcs, emiatt a vegán dolgok általában egy kicsit drágábbak.
Tehát igen, most nagyon sok figyelem hárul erre a témára. Hivatalosan egyébként a világ népességének nagyjából három százaléka etikus vegán, de ennél sokkal több vegetáriánus van. Ez már egy jelentős közösség, amelynek az igényeit már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A McDonald’s a napokban jelentette be, hogy a Beyond Burgerrel fog három évig partnerkedni, így utóbbi növényi alapú húspogácsája már a mekis burgerekben is kapható lesz. Vagy például a Danone invesztált az Alproba, ami egy növényi tejmárka. Továbbá Németországban bejelentették, hogy az egynapos hímcsibék ledarálását betiltják, erre azért volt szükség, mert a tojásiparban a hímeknek egyébként nem veszik hasznát. (Mostantól a németeknél miután technológiával kiszűrik a hímeket még tojás korukban, azután gyakorlatilag abortálják őket. Nem ideális megoldás ez sem, de jobb.)
A low waste életmód is felfutóban van, Budapesten már külön térképe van a csomagolásmentes boltoknak. A nagy cégek is elkezdtek foglalkozni a szeméttermelés csökkentésével, így a Colgatenek már újrahasznosított csomagolásban is kapható a fogkréme. Szóval fejlődünk, én azért is csinálom a csatornát, mert pozitív vagyok, bizakodom. Szerintem nem vagyunk olyan hülyék, hogy magunkat kinyírjuk. Egy amerikai humorista szavaival élve „nem a Földet kell megmenteni, előttünk sokáig elvolt, utánunk sokáig ellesz, mi nem fogjuk kibírni a következményeket”. A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan nő, és ha elér egy bizonyos szintet, élhetetlenné válik. Ezt észre kell vennünk.
Nagyon sok embertől hallani, hogy mi értelme van annak, hogy mi, a kilencmilliós Magyarországon környezettudatosan élünk, ha mondjuk Indiában, vagy Kínában fittyet hánynak az egészre. Te mit gondolszsz erről?
Indiában és Kínában nem maguknak, és maguk miatt termelnek ennyit, hanem miattunk. Európa zöldnek tűnhet, de csak azért, mert a gyártási folyamatok nagy részét keletre száműzte az olcsóság miatt. Biztosak lehetünk benne, hogy ha Európában csökken a fogyasztás, ott csökkenni fog a termelés. Sokan minden problémát erre a két országra fognak, mert „túlszaporodtak”. Ennek ellenére, ha utánanézünk, akkor szembesülhetünk azzal, hogy az indiai társadalom hetven százaléka vegetáriánus vagy vegán, és a kínaiak többsége is ritkábban fogyaszt húst, mint mi Európában. Ha a Nyugathajlandó lenne kevesebbet fogyasztani, a bolygó nem csak hétmilliárd embert bírna eltartani, hanem akár tizenegyet is az erre vonatkozó becslések alapján.
Ha lenne rá hatásköröd, milyen törvényjavaslatokat nyújtanál be a parlament elé?
A Paks II. beruházást leállítanám, és inkább a megújuló energiára alapoznék. Van már egy atomerőművünk, arra az egyre szükség van, de még egyre nincs. Vidéken lényegében nem tisztább a levegő (főleg télen), az emberek még mindig fával és szeméttel fűtenek, a fűtésrendszerek korszerűsítésére is fordítanék figyelmet. Fontosnak tartom az oktatás ilyen irányú nevelő erejét ovitól kezdve. Az edukációba az időseket is bevonnám az általuk forgatott médián (újság, rádió) keresztül társadalmi célú hirdetések formájában. A nagyvárosokban az ipari komposztálást próbálnám megoldani: lennének ipari komposztálók, a szerves hulladékból zöldtrágya készülne, így eltűnne a lakossági szemét jelentős része, és ezzel fel lehetne váltani a műtrágyát is.
Milyen platformokon követhetnek azok, akik jobban meg akarják ismerni a munkásságodat?
Van egy YouTube csatornám és Facebook oldalam Vászonzsákoslány néven, de inkább az előbbi a fő platformom. Emellett @vaszonzsakoslany alatt Instagramon is elérhető vagyok. Illetve meg kell még említenem a Patreon–oldalam (vaszonyzsakoslany), ahova bár nagyon ritkán teszek ki tartalmakat, de akik szeretnének támogatni minket, a munkánkat, azok ezen keresztül tehetik meg. Természetesen vannak együttműködéseink is, de hosszú távon az a célunk, hogy ne ezekből éljen a csatorna, hanem magát tartsa fenn. Személy szerint én kicsit rosszul érzem magam, hogy azt mondjuk a nézőknek, követőinknek, vásároljanak keveset, és közben meg termékeket reklámozunk, még akkor is, ha egy zöld termékről van szó. Instára és Facebookra napi szinten gyártok tartalmat, a YouTube-ra pedig hetente egyszer-kétszer töltök fel videót. Tervben a Tiktok is, de ezt nem ígérem meg, nem akarom, hogy a többi oldal lássa kárát annak, hogy még oda is gyártok tartalmat.
Köszönjük az interjút Antal Évának, munkájához pedig sok sikert kívánunk!
