Novemberben tartják az Egyesült Államok soron következő elnökválasztását, amelyen a jelenlegi elnök, a republikánusok támogatását élvező Donald Trump és a demokratapárti Joe Biden számít a két fő esélyesnek. Cikkemben az elnökválasztás több mint kétszáz éves történetéből és hagyományaiból válogattam ki néhány érdekességet.
Az USA születése
Kezdve egy tömör történelmi visszatekintéssel: az angol telepes gyarmatokból megalakult 13 alapító állam, a Második Kontinentális Kongresszus keretében, 1776. július 4-én mondta ki függetlenségét (Függetlenségi Nyilatkozat), és ezzel megalakult az Amerikai Egyesült Államok nevű szövetségi állam. Az USA alkotmányát a philadelphiai konvenció fogadta el 1787. szeptember 7-én. A jelenleg is hatályos alkotmány II. cikkelye szól a végrehajtó hatalmat egy személyben ellátó elnökről és helyetteséről, az alelnökről.
Egyszemélyi vezetés demokráciában
Az egyszemélyi vezető intézménye a gyarmati korra nyúlik vissza, amikor a gyarmatok alapító leveleit egy-egy konkrét személy vagy egy gazdasági társaság kapta, de olyankor is volt egy kulcsember, aki mint igazgató a vezető szerepet betöltötte. A XVIII. században, amikor az angol korona újraszervezte a gyarmatokat, élükre egy-egy lojális, bizalmi embert nevezett ki az uralkodó: ők voltak a kormányzók.
Ezek alapján érthető, hogy az USA alapító atyái között a radikálisabb nézeteket vallók semmilyen egyszemélyi vezetői intézményt nem akartak az új államnak, valamint a mérsékeltebb föderalisták is egyfajta végrehajtó testületet képzeltek el, ezzel is kifejezve a brit birodalomtól való elszakadást. Ezek után hogyan lehet, hogy mégis elnököt választanak az USA-ban, aki ráadásul az egyik legerősebb végrehajtó hatalom birtokosa a nyugati demokráciákban? Sokak szerint a válasz maga az első elnök, George Washington (1789-1797) személyében rejlik, aki egy személyben testesítette meg az új állam függetlenségét. A Függetlenségi Háború győztes hadvezére, aki maga is felvilágosult nézeteket vallott, biztosítékot jelentett, hogy személyében olyan vezetőt választ az ország, aki nem fogja hatalmát túllépni, és ezzel esetlegesen egy diktatúrát kialakítani. Az alkotmány II. cikkelye valójában Washingtonról szól.
Az elektori rendszer
Ahogy az sokak számára ismert, az Egyesült Államokban nem közvetlenül az állampolgárok választják az elnököt, hanem elektori rendszer működik: a választópolgárok ún. elektorokat, amolyan „elnökválasztókat” választanak, akik négy évre megválasztják az új elnököt és helyettesét is. Minden államnak annyi elektora van, ahány fő képviseli a kétkamarás törvényhozásban, tehát az adott állam képviselőinek és szenátorainak száma összesen. Ennek a bevezetése ugyancsak az 1780-as években történt. Az alapító atyák úgy vélték, hogy az átlaglakosság nem eléggé tájékozott politikailag, és ezért ezt a komoly döntést egy tapasztaltabb csoportra, az elektorokra akarták bízni. Így kezdte meg működését az intézmény, amely felett sokak szerint eljárt már az idő, de ha van ország, ahol a hagyományokat nagyon erősen tisztelik, az pont az Egyesült Államok, ennélfogva működik ma is az elektori rendszer.
Election Day
Emellett a választás napja is a tradíciók lenyomata. Hagyományosan mindig november első keddje az Election Day, aminek két praktikus oka volt kezdetben. Egyrészt, mivel a XIX. század kezdetén még nehezen lehetett megoldani a közlekedést vidéken, minden választópolgárnak biztosítottak elegendő időt ahhoz, hogy a vasárnapi istentiszteletek után eljusson a hozzá legközelebb eső szavazóhelyhez. Ezek természetesen egy-egy nagyobb településen, városban voltak, és egy-másfél nap alatt odajutott mindenki. Másrészt pedig utána szintén elég ideje volt az embereknek hazamenni a következő hétvégi vásárra, amelyek általában csütörtökönként kezdődtek. Így a fontos ügyek érintetlenül maradtak, és aki szeretett volna, az tudott szavazni. Ma már ez furcsának tűnhet, de ez is megmaradt.
Választás és újraválasztás
Kezdetben az elektorok egy szavazás keretében szavaztak két jelöltre, akik közül került ki az elnök és az alelnök, de a kétpártrendszer kirajzolódásakor megjelentek ennek a veszélyei, ugyanis lehet, hogy a két legtöbb szavazatot kapó politikus nem fog egységes nézeteket képviselni. Ezt a 12. Alkotmánykiegészítés (1804) küszöbölte ki, azóta az elnökjelöltek és alelnökjelöltek külön listán indulnak, tehát az elnököt és az alelnököt külön választják.
Franklin Delano Roosevelt (1933-1945)
Eredetileg nem korlátozták az újraválasztás lehetőségét, így történhetett, hogy Franklin Delano Roosevelt (1933-1945) haláláig betöltötte az elnöki posztot, mert négyszer is megválasztották, ezzel ő tartja ezt a különös rekordot. Ezután a 22. Alkotmánykiegészítés (1951) kimondta, hogy maximum kétszer lehet valakit megválasztani elnöknek. Ezért kellett a demokratáknak 2016-ban új jelöltet állítani az addigi elnök, Barack Obama (2009-2017) helyett, és ezért lehet ismét Donald Trump (2017-) a republikánus jelölt.
Kiből lehet elnök? (A passzív választójog)
Az Alkotmány szerint olyan ember lehet amerikai elnök, aki az Egyesült Államokban született, legalább 14 éve ott él, és legalább 35 éves. Itt játszunk el a gondolattal: adott például egy magyar házaspár, akik Amerikában élnek néhány évig valamilyen okból. Ez idő alatt születik egy gyermekük, aki ezzel amerikai állampolgár lesz, mert az USA a ius soli (a helyhez kötöttség) elvét követi az állampolgárság tekintetében. Később a család hazaköltözik, a gyermek itthon nő fel, magyar állampolgársága is van. Az élet azonban úgy hozza, hogy ez a gyermek felnőttként visszatér Amerikába, és ott kezd új életet. Ha eltelik 14 év, akkor akár ő, egy magyar szülőktől született, magyar állampolgár is megválasztható lenne az USA következő elnökének.
Gerald Ford (1974-1977)
Elnökhiány
Az Egyesült Államokban nem ismerik el az előrehozott választás intézményét, ezért egy győztes párt a hivatali ciklusát végigkormányozza. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha nemcsak az elnök, de még az alelnök sem tudja kitölteni a négy évet. Arra már többször volt példa, hogy az alelnök vette át az elnök helyét, leggyakrabban az elnök halála miatt (pl. Franklin D. Roosevelt helyett Harry S. Truman 1945-ben vagy John F. Kennedy helyett Lyndon B. Johnson 1963-ban). A 25. Alkotmánykiegészítéssel (1965) az elnök jogosultságot kapott arra, hogy a törvényhozás hozzájárulásával új alelnököt nevezhessen ki. Ennek köszönhetően Gerald Ford (1974-1977) lett az első meg nem választott elnöke az országnak: Richard Nixon (1969-1974) első alelnöke lemondott, Nixon kinevezte Fordot, majd a Watergate-ügyben az Impeachment-eljárás kimenetelétől tartva lemondott, mielőtt megfosztották volna hatalmától, és ezzel Ford került az elnöki székbe.
A jelöltek vitája
További hagyomány az 1930-as évek óta a két elnökjelölt vitája, melyet három alkalommal rendeznek meg a választások előtt. A televízió elterjedésével ezeket élőben is közvetítik a mai napig, elemzők és átlagemberek egyaránt feszülten figyelik a jelöltek háromfordulós vitáját. Ezért is keltett nagyobb visszhangot mindkét politikai táborban, mikor pár hete a Képviselőház elnökasszonya, a demokrata Nancy Pellosi azt tanácsolta jelöltjének, Joe Bidennek, hogy szakítva a hagyományokkal ne üljön le Donald Trumppal vitázni.
Biztos, hogy más érdekességeket is lehetne még találni az elnökválasztások körül, de remélem, ezzel a kis összeállítással érdekesebbé tettem az érdeklődők számára a közelgő eseményeket. Novemberben kiderül, hogy Biden személyében megválasztják-e az USA 46. elnökét, vagy Trump marad az elnök.
Források:
Képes György: Az amerikai állammodell. Az Egyesült Államok alkotmányának alapelvei. in: Rubicon, 1997/8.
