A hónapok óta tartó és folyamatosan élesedő elnökjelölti vetélkedés közepette egyre több szem szegeződik az Amerikai Egyesült Államok finisbe jutott két jelöltjére. Mindenki izgatottan várja, hogy ki lesz az elkövetkező években a világpolitika meghatározó alakja. Tudjuk-e, valójában hogyan, milyen úton is nyer az, aki nyer? A cikk célja alapvető ismeretekre és érdekességekre rámutatni ebben a rendkívül bonyolult rendszerben.
Az Egyesült Államok államformája szövetségi köztársaság, kormányformája pedig prezidenciális köztársaság. Amikor az alapítók a megfelelő megnevezést keresték az államfő posztjára, felvetődött a Governor General (főkormányzó) elnevezés is, mivel az egyes államokat kormányzók irányítják, így az államfő voltaképpen az ő felettesük, ám ezt végül elvetették, és mint tudjuk, a President (elnök) elnevezést választották.
Ki lehet elnök?
Az a természetes személy, aki legalább harmincöt éves, és minimum tizennégy éve az Államokban él, továbbá „natural born citizen”. Mit jelent ez utóbbi? Ezt a kérdést próbálta tisztázni több szakértő, amikor az év elején Donald Trump kifogást emelt az ellen, hogy Ted Cruz, aki amerikai anyától és kubai apától Kanadában született, elnökjelöltként indulhasson. Aggályának alapja az a tény volt, mely szerint Cruz nem az Államokban jött világra – ám mivel amerikai édesanyja miatt születésével azonnal állampolgárságot nyert, „natural born citizennek” tekintendő, ahogy erre Neal Katyal és Paul Clement is rávilágítottak a Harvard Law Review Forumban.
Kik választják az elnököt?
Az elektorok, akikből annyi van, ahány képviselő és szenátor összesen (jelenleg 538). Ahogy Alexander Hamilton 1788-ban az Independent Journalban kifejtette, szükséges, hogy az elnököt olyan személyek válasszák, akik tisztában vannak azzal, hogy milyen képességek szükségesek egy ilyen fontos pozíció betöltéséhez, és ezen ismeret birtokában döntenek. Ez akkor kivitelezhető, ha az állampolgárok olyan személyeket választanak meg, akik birtokában vannak ennek a belátásnak. Az elektorokat minden állam a saját szabályai szerint választhatja meg.
Elnök tehát az lesz, aki megszerzi az elektorok támogatásának abszolút többségét. Ha ez nem valósul meg, a Képviselőház dönt.
Az elektorok az 1792-ben elfogadott Presidential Succession Act értelmében a december második szerdáját követő hétfőn ülnek össze, rendszerint saját tagállamuk fővárosában, és adják le szavazataikat. Eredetileg azért választottak novemberre eső időpontot, mert az aratásnak ekkorra már vége lett, de a téli viharok még nem kezdődtek el. Az elnököt január 20-án iktatják be.
Az elnök helyettese az alelnök, aki a szenátus elnöke szavazati jog nélkül.
Az elnököt helyettesítheti, vagy akadályoztatás esetén akár a helyébe is léphet.
A történelem során számos alkalommal adódtak érdekes szituációk az elnökválasztás kapcsán. Az egyik (valószínűleg a legismertebb) a Watergate-botrány, melynek alapja a demokraták lehallgatása volt. Emiatt először az alelnök mondott le, aki helyett Richard Nixon Gerald Fordot nevezte ki. Később azonban Nixon maga is lemondott, és helyébe Ford lépett, aki Nelson Rockefellert nevezte ki saját alelnökének, így e csavaros helycsere következtében az Egyesült Államok elnökét és alelnökét sem a nép választotta.
Milyen aktualitások említhetők az egyre meredekebb fordulatokat vevő és kiélezett versenyben?
A legfrissebb felmérések szerint a legutóbbi e-mail-botrány óta Trump népszerűsége annyira megközelíti Clintonét, hogy ez utóbbi előnye már csak 2 pont a RealClearPolitics felmérése szerint. Trump nehézkes októbert zárva most néhány kulcsfontosságú államot megszerzett hála a Clinton számára káros FBI-vizsgálódásoknak. Clinton megszerezte ugyan Floridát, ám egyre gyengül a helyzete az örök hintaállamban, Ohióban.
Nehéz megmondani, mi lesz a következő fordulat, vagy akár a végső kimenetel, ám annyi biztos, hogy még senki sem dőlhet hátra, mivel az eredmények bárkinek okozhatnak meglepetést.
Képünk forrása: http://dailypost.ng
