Da Vinci hazánkban jár — A zseni életének bemutatása összegyűjtve, új nézőpontból

borítókép

Az itáliai polihisztor az emberi sokszínűség egyetemes megtestesítőjeként a festészeten és a szobrászaton túl a tudományokban, ezen belül főképpen a biológia és a fizika terén is maradandót alkotott. Mi most ezt az életművet a művész születésének 500. évfordulója alkalmából testközelből tekinthetjük meg egészen szeptemberig Budapesten, az Élményüzem szervezésében.

Az igaz, hogy a kiállításon a világszerte közismert, felbecsülhetetlen értékű képeknek csupán a textilre nyomtatott másolatát láthatjuk. Így elsőre közömbös, semleges érzést kelthet bennünk az a felvetés, hogy miért is mennénk el szépművészeti kópiákat és találmányok sablonjait nézegetni szabadidőnkben, amelyeket nem művészek, hanem egy csapat olasz tudós állított össze a közönség számára.

Ha azonban a tárlatot azzal az előzetes belátással keressük fel, hogy ezen művészeti alkotások eredetijét képtelenség lenne egy időben egy helyre összeszedni, rögtön más lesz a hozzáállásunk.

Leonardo Da Vinci életének munkája szerte van szórva kontinensünk és a világ múzeumaiban, mivel művei egyrészt olyan értékesek és egyedülállóak, hogy kötelesség biztonsági okokból nem egy helyen tartani mindet, másrészt éppen a szétosztás által jutnak el a legtöbb helyre a lehető legközvetlenebb módon a művész alkotásai és az azokban lakozó szellemisége. (Da Vincinek tulajdoníthatjuk a világ eddigi legdrágább festményeként eladott Salvator Mundi című művet is.) Ezt végiggondolva azonnal vonzóbbá válik a lehetőség, hogy egy légtérben nézhetjük meg Leonardo több száz ötletét, találmányát élethűen reprodukált festmények vagy makettmodellek formájában.

1.

A helyszínre belépve tudatosul bennünk, hogy ez nem klasszikus kiállítás vagy a Csodák Palotájához hasonlítható fizikakísérlet-szemle, hanem a kettő keveréke. Egyszer képekkel teli fallal szembesülünk, majd az út továbbvisz minket egy olyan sorra, ahol megszemlélhető és néhol magunk által is kipróbálható famodellekkel találkozunk.

Összességében az előbbieknél asszociációs képességünk, míg az utóbbiaknál az eszközökkel való interakcióink által kapunk egyszerre kulturális és tudományos, empirikus élményt. Mindezt pedig a polihisztor életének kronológiai sorrendjével fűzik össze – azaz, ahogy lépegetünk előre a termeken, úgy az egyre idősebb és idősebb Leonardo munkái mellett haladunk el –, így kapcsolódik össze a tudomány a művészettel egy fedél alatt.

A tudományos műtárgyak esetében rendszerezve vannak a kihelyezett makettek, úgymint mechanikai, hidraulikai, katonai vagy hajózási találmányok. Ezeket számítógép segítségével virtuálisan is kipróbálhatjuk. Leonardo több mint ötven ötletet valósított meg, és még több gondolatot ültetett el kortársainak, későbbi követőinek fejében. Olyan találmányok tökéletesített vázát is láthatjuk, amelyeket ő fejlesztett tovább korábbi idők gondolatiságából. A legismertebbek közt szerepel a nevével már majdnem egybeolvadt repülő, vagy az örökmozgó alapötlete, és sok alapvető alkatrész mellett az autó, bicikli vagy a tank kezdetleges változata is.

A vezető itáliai családoknak, mint például a Medici vagy a Sforza dinasztiának is nagy számban szolgáltatott ezekből az innovatív tervekből.

A kiállított makettek között ma is vannak még megvalósítatlan, de a mindenkori ember hétköznapját javítani képes ötletek, mint például az egyfajta fatalpak alkalmazása a vízen járás képességéhez.

A szépművészeti tárgyakat új szemszögből ismerhetjük meg a VR technológiával ellátott asztalnál, amely mélyíti az eddig is elég formaalkotó kiállítás megközelítését.

Itt Da Vinci két legnevezetesebb műalkotása kerül elemzésre olyan narratív aláfestéssel, amely nem engedi, hogy szaktudományi tények hiányában elveszve érezzük magunkat a tárlat végéhez közeledve. Ezt a célt szolgálnák a rendkívül kis méretben kihelyezett útmutatók is, azonban nagyságuk miatt nem teljesítik feltétlenül eredeti rendeltetésüket – ez az egyetlen hibája a kiállításnak, amit a szervezők orvosolni fognak a visszajelzések miatt.

2.

A művész munkásságára (a festészetére és kevésbé széles körű szobrászatára) is jellemző, hogy sok megbízást vállalt el, így volt külső megfelelési kényszer, azonban ennek ellenére kivehetők egyedi stílusjegyei mind a tudományos, mind a szépművészeti alkotásainál. A fent már említett két kép mellett többek közt a Sziklás Madonna vagy a Hölgy hermelinnel című művét is eredethűen megtekinthetjük.

A Da Vinci-tárlat mind a klasszikus, mind a modernebb, interaktívabb kiállításokat kedvelő múzeumlátogató közösséget megcélozza, ahogy a tudományos és szépművészeti érdeklődésű közönséget is. Véleményem szerint mind a négy csoport meg fogja találni a kiállítás mondanivalóját, azt a közvetített és megtapasztalt értéket, amiért el szeretnének látogatni ide.

Forrás: X

A képeket az Élményüzem biztosította.


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Bódy Kolos Bálint

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.