A 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP 54%-kal győzte le az ellenzéki összefogást, azonban a 3. számú egyéni választókerületben az ellenzék jelöltjét, a momentumos Hajnal Miklóst választották meg. Hajnal 22 831 szavazattal, 5%-kal hagyta le a Fidesz-KDNP jelöltjét, dr. Fürjes Balázst. A kormányoldalról sok támadás érte a politikust, főleg iskolai végzettsége és szakértelme kapcsán. Vizsgáljuk meg, kit választottunk a XII. kerület arcának, és hogy mik a köztisztségviselés feltételei Magyarországon. Éry Márton véleménycikke.
Élete
Hajnal Miklós 1995-ben született Budapesten. Három éves volt, amikor Németországba költöztek családjával, 2003-ig ott is éltek. Iskolás éveit az ELTE Radnóti Miklós gyakorlóiskolában töltötte, végül tanulmányi ösztöndíjjal átkerült az óbudai British International Schoolba, ahol 2014-ben tette le érettségi vizsgáját.
Szakmai tapasztalatot főleg külföldön szerzett. 2015. júliusa és augusztusa között a Globális Közpolitikai Intézetben (Global Policy Institute) dolgozott gyakornokként, 2016 júniusa és szeptembere között a Google brüsszeli irodájában volt gyakornok. A Közép-európai Egyetem közpolitikai iskolájában is látott el különböző feladatokat.
2017-ben költözött haza Magyarországra, ekkor csatlakozott az alakuló Momentum mozgalomhoz, melynek 2018 nyaráig szóvivőjeként tevékenykedett, és azóta is tagja. 2021-ben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem levelező jogászképzésén, ezt a mai napig folytatja is.
Közéleti szereplése
Ugyan elsősorban a Momentum politikusaként ismerik, Hajnal már korábban is szerepelt a média egyes szegleteiben. 2010-ben, még gimnazistaként fellépett a TEDxYouth eseménysorozatában. Előadásában a magyar oktatás hiányosságairól beszélt, annak javítására javaslatokat is tett. Alább megtekinthető a videó teljes terjedelmében.
2018-ban Hajnal Miklósnak nagy szerepe volt a Momentum sikeres NOlimpia népszavazásában, ugyanis a párt elnökségi tagjaként és szóvivőjeként buzdította a fiatal szavazókat arra, hogy vegyenek részt a népszavazáson. Ugyanebben az évben vette célpontba a jobboldali média, amikor a Momentum csatlakozott Guy Verhofstadthoz, az Európai Parlament baloldali képviselőjéhez, hogy közös listát indítsanak az Európai Parlamenti választásokon.
2019-ben a jobboldali médiában való szerepléseivel többször is nyomot hagyott a közéletben, egyszer például kisétált az Echo TV stúdiójából, miután átadta a Momentum kampányelszámolásáról szóló nyilatkozatot Velkovics Vilmos műsorvezetőnek (videó alább).
Politikai szerepvállalása, tisztségei
Hajnal jelenleg Újlipótvárosban lakik, azonban a hegyvidéki politikai élethez kötődik leginkább. A nyilvántartás szerint pillanatnyilag az Egészségügyi és Szociális Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság tagja, ám a testületek honlapján Hajnal nem szerepel a testületi tagok között.
2020 júliusától a Budapesti Közlekedési Központ igazgatóságának tagja volt, egészen 2021 júniusáig, melytől kezdve a Felügyelőbizottság elnökeként tevékenykedik. A választásokon a 3. számú országos egyéni választókerület elsőszámú jelöltjeként indult, a szavazatok alapján április 4-én a XII. kerület képviselője lett.
Diploma?
Bár nem szabad az efféle lejárató kampányoknak egyből hinni, bizonyos életrajzi adatok némileg indokolták ezt az áradatot. A kormányközeli média többször is rámutatott Hajnal Miklós végzettségére, pontosabban annak hiányára. A YouTube-on közvetített reklámsorozatban azt állították, hogy érettségijét is pénzzel szerezte meg (erről nincs semmiféle nyilvános adat), diplomájáról pedig hazudott.
Hitelességének csorbítása érdekében a Kamumiki nevet aggatták rá, lévén, hogy „bekamuzta” papírjait.
A csalást leleplező stílust az alapozta meg, hogy 2018-ban az Alinda című műsorban Hajnal valóban közgazdászként hivatkozott magára, legalábbis azt állította, hogy „tudna a számokkal bűvészkedni”. Ahogy a képviselő LinkedIn oldalán és az ATV-ben 2021 novemberében adott riportjából is kiderül, 2014-ben megkezdte felsőfokú tanulmányait az Oxford egyetemen, ahol politikát, filozófiát és közgazdaságtant hallgatott. Tanulmányait közfeladatai miatt függesztette fel 2017-ben, oklevelet tehát nem szerzett.
A Fidelitas ifjúsági szervezet két tagja diplomaosztót szervezett Hajnal Miklósnak a Széll Kálmán téren. Megkérték őt, hogy ne nézze le azokat, akiknek nincs diplomájuk, és hogy szokjon le a füllentésről. Bár nem állította, hogy lenézné a diploma nélkülieket, Hajnal átvette az áldiplomát és megköszönte a diplomaosztót N. Szász Adriánnak.
Lehet-e felsőfokú végzettség nélkül köztisztséget viselni?
Mind a kormányoldalon, mind az ellenzéki oldalon tevékenykedtek már politikusok, akik középfokú végzettséggel vagy felfüggesztett felsőfokú tanulmányokkal vágtak bele a politizálásba (például Novák Előd, Németh Szilárd vagy Kósa Lajos). Kaptak már helyet az országgyűlésben szakmunkásképzést vagy gyorsképzést végzett képviselők is. A közfeladatok ellátása alapvetően nem követeli meg a diploma vagy a nyelvvizsga meglétét. A közjóért való tenni akarás, a megfelelő retorikai és tárgyalási készségek, a szavazók mobilizálásának képessége olyan adottságok, melyeket nem a papír fog igazolni.
Bizonyos szintű politikai beosztások azonban olyan felelősséget jelentenek, amelyeknél nem a diploma, hanem a szakértelem, a döntéskészség és a koordináció a döntő faktorok, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a politikus tanulmányi útja kapcsolódjon az adott szakpolitikához. Ideális esetben nem lesz egészségügyi miniszter olyanból, akinek nincs tapasztalata az egészségügyben, ahogy pénzügyminiszter sem lesz olyanból, aki nem bánik jól a számokkal és nem ismeri a gazdasági rendszert.
Magyarországon az utóbbi időben sokkal többet vet latba a propagandagépezethez való tartozás, mint a szakértelem – ez egyébként európai szinten is jellemző. A közpolitikában erősödik az ideológia, a lobbiérdekek érvényesítése, ami sokszor eredményezte már azt, hogy magas beosztásban dolgoztak az adott szakpolitikához nem kapcsolódó végzettségű politikusok. Talán a legismertebb példa Marosán György, aki könnyűipari miniszterként és a Magyar Népköztársaság minisztereként működött a magyar politikában, de eredeti foglalkozása szerint péksegéd volt.
Mire lehet számítani a XII. kerületben?
Egy kerület irányítása részfeladatok komplex összességét jelenti. A kerület vezetője felel a közlekedés, a fenntarthatóság, a lakókörnyezet, a közbiztonság, az oktatás, az egészségügy, az emlékezetpolitika, a kultúra és a társadalmi egyenlőség működéséért, valamint a közpolitika formálásért. A rendszerváltás óta a Fidesz-KDNP frakció tagjai közül kerültek ki a kerület polgármesterei – Pokorni Zoltánt egymás után háromszor választotta meg Hegyvidék. A bizottságok elnöki pozícióit is többnyire kormánypárti képviselők töltik be. Lényeges változásra tehát nem lehet még számítani, lévén, hogy Hajnal Miklóst képviselőnek választották meg, nem polgármesternek.
A kormánypárt(ok) többségi ereje azonban megbomlani látszik a XII. kerületben.
A kormánypárti képviselők jelenléte mellett a szakértelem is dominált a kerületben. A vezetők körében ez pártpolitikától függetlenül megmaradt; a Pénzügyi Bizottság elnöke például Élő Norbert, aki az ellenzék soraiból került ki, és történetesen pénzügyi oklevéllel rendelkezik. 2019-től azonban a képviselő-testületben olyan ellenzéki politikusok is helyet foglalnak, akik a politikai élethez közvetlenül nem kapcsolódó végzettséggel rendelkeznek, így például Kovács Gergely grafikus, a Magyar Kétfarkú Kutya-Párt politikusa, a 12. számú választókerület képviselője.
Remélhetőleg a szakmai tapasztalat továbbra is olyan arányban fog latba kerülni, hogy az a kerület vezetését ne akadályozza. Az ellenzék sikere azonban a szakértelemtől függetlenül jelentős előrelépést jelent a XII. kerületben.
Kép forrása: 1
