Egy életfejezet lezárásakor és egy másik kezdetekor válaszút elé kerülünk, megkérdezve önmagunktól: hova tova? A jogi diploma kézhezvételének pillanata meghatározó életesemény, hiszen egyfelől az egyetemi áldozatos tanulás méltán kiérdemelt elismerése, másfelől nyit egy teljesen új életszakaszt: az egyéni karrier megkezdését. Vajon elegendő az egyetemi évek alatt összegyűjtött ismeret a hivatás megfelelő elsajátításához? Hogyan lehet lépést tartani az újabb és újabb szakmai kihívásokkal? Cikkünkben a diplomán túli jogi képzési lehetőségeket mutatjuk be, mellyel az egyetemi végzettség megszerzése után megtorpanó jogász útkeresését igyekszünk segíteni.
A jogi továbbképzések általánosságban
A jogi továbbképzési lehetőségek közül kétféle oktatási mód nyújt hasznos, a hivatás során felhasználható szakértelmet: az egyik a szakirányú továbbképzés, a másik pedig a doktori iskolában induló kurzusok. De milyen további különbségek fordulhatnak elő és mit is takar e két képzés pontosan?
A jogi szakirányú továbbképzés sikeres teljesítésével egy olyan egyetemi diploma szerezhető, melyet a jog egy területén végzett sikeres kutatás befejeztével kap kézhez az alapdiplomás jelölt. A jogászok számára ez a fajta képzés szakértelemet nyújt egy adott jogi területen, előrelépést biztosít a karrierben, és segíti kiépíteni a szakmai kapcsolatokat. A jogi egyetemek nevesített intézeteiben található azon szakirányú képzések sokasága, melyekből válogatni lehet szakterületnek megfelelően, szemléltető jelleggel ilyen az adatvédelmi szakjogász vagy a kereskedelmi szakjogász képzés. Ezek egy része jogi diplomára épül, azonban más szakokon szerzett oklevéllel, például közgazdász diplomával is lehet jogi szakokleveles szakirányú képzettséget szerezni. Az eltérés csupán az elnevezésben mutatkozik meg, ugyanis a jogi diplomát alapul vevő szakirányú továbbképzéseket szakjogász, a más szakon szerzett diplomára alapozókat azonban jogi szakokleveles képzésnek hívják. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 52. § (6) bekezdése alapján a mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő második jogi mesterszakon oklevelet szerzettek a „Legum Magister” vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak.
A joghoz kapcsolódó doktori képzések a jogi egyetemek úgynevezett Doktori Iskolájának keretei között sajátíthatóak el. A képzés résztvevőit doktorandusznak, a megszerezhető végbizonyítványt pedig abszolutóriumnak nevezzük. Legfontosabb célja a jogi doktori képzésnek az egyetemi oktatói utánpótlás nevelése és a tudományos továbbképzés, így a képzés komoly kutatómunkával jár, hiszen tudományos szemszögből közelít a joghoz. Ugyanakkor ez nem összekeverendő a Juris Doctorral, amely elsősorban egy jogi gyakorlatra felkészítő szakmai diploma. A a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 16.§ (4) bekezdése szerint a doktori képzésben szerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozat a „Doctor of Philosophy” (rövidítve: PhD).
Összefoglalva az eddigieket fontos kiemelni, hogy a jogi szakirányú továbbképzés a gyakorlati tevékenységre irányul, ellenben a jogi doktori képzés az elméleti, tudományos munkához járul hozzá.
A jogi továbbképzési lehetőségek itthon és külföldön
A fent bemutatott rövid ismertető is alátámasztja, hogy a frissen végzett jogász szakmai karrierjének megkezdése előtt és alatt számtalan alternatíva biztosított e két továbbképzési mód berkein belül, melyekkel naprakész felkészültséget kaphat és gondosan láthatja el hivatását. Miután pedig megérlelődött elhatározása afelől, hogy a gyakorlati képzést vagy az elméleti ismereteket szeretné előnyben részesíteni, még két fontos kérdésről kell döntést hoznia: melyik képzést hol érdemes végeznie? Magyarországon, vagy külföldön, és amennyiben hazánkra esne a választás, akkor a fővárosban vagy vidéken?
A magyarországi képzések
A hazai jogi továbbképzések egyik lehetséges helyszíne a főváros. Budapesten, mind az Eötvös Loránd Tudományegyetem, mind a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán is lehet posztgraduális képzésre jelentkezni. Vidéken öt nagyváros ad otthont jogi karoknak, ahol szintén indulnak diplomára épülő jogi továbbképzések. Név szerint: Győr, Pécs, Szeged, Miskolc és Debrecen. A továbbiakban behatóan az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának és egy vidéki jogi karnak, a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának jogi továbbképzései kerülnek a vizsgálódás középpontjába.
Az ELTE jogi karán a Jogi Továbbképző Intézet hirdet megszakirányú kurzusokat, amelyek között vannak jogi diplomára támaszkodó, más oklevélre építő és angol nyelvű szakirányú képzések, továbbá szakvizsga előkészítő tanfolyamok is. Mindközül két szakirányú képzés emelendő ki, amelyek az elmúlt három éven belül jelentős korszerűsítésen mentek keresztül. Az egyik a nemzetközi adójogi képzés, a másik az adatvédelmi szakjogász és a jogi szakokleveles szakemberek képzése.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2018-ban International and European Taxation programme for lawyers (LL.M.) and economists elnevezéssel egyéves angol nyelvű adójogi képzést indított jogászok és közgazdászok számára. A képzés egyik sajátossága, hogy az oktatók között az ELTE tanárain kívül megtalálhatók a Big Four cégek, a Pénzügyminisztérium, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai sőt, külföldi oktatók is a leuveni, a heidelbergi, a ferrarai, a düsseldorfi és a bécsi egyetem képviseletében.
A nemzetközi kapcsolat és kötődés az előbbi okán létrejön, mialatt a résztvevők eltérő országok jogrendszerein keresztül juthatnak szaktudáshoz a nemzetközi és európai adójog területén. A képzés túlnyomórészt elméleti alapokat fektet le kötelező és választható tárgyakkal. Utóbbiakra azért volt szükség, mert a jogászoknak több gazdaságtani, ezzel szemben a közgazdászoknak több jogi ismeretet szükséges átadni, így a képzés figyelemmel volt egyszerre a széleskörű szakértelemre és a hivatáson belül hasznosítható tudásra is.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának általános adatvédelmi rendelete (angol rövidítéssel: GDPR) 2016. május 24-ei hatálybalépésével és 2018. május 25-ei alkalmazásával felértékelődött az adatvédelmi szakjogászok és a jogi szakokleveles szakemberek képzése, melyre az ELTE ilyen elnevezésű szakirányú képzései is tekintettel voltak. Követve a változást a képzést a GDPR-hoz igazították, hiszen a nemzetközi jogi szabályozást közvetlenül alkalmazandó uniós jog váltotta fel, mely egységes joggyakorlatot feltételez. Ez például az adatvédelmi bírság kiszabása esetén abban mutatkozik meg, hogy az idáig kiszabható legnagyobb összegű, 20 millió forintos adatvédelmi bírság mértéke akár 20 millió euróra (!) is emelkedhet, ami okán érthető módon megnőtt az adatvédelmi szakemberek és szakjogászok iránti a kereslet.
Ugyanakkor Karunk Doktori Iskolája is „nyitott kapukkal várja” leendő doktoranduszait.
A doktori képzésben résztvevők feladata ketté válik aszerint, hogy nappali vagy levelező tagozaton végzi, esetleg egyéni rendben folytatja tanulmányait a hallgató. A képzési terv két részből áll: tudományos és tanulmányi modulból. A legfontosabb teendő a doktori képzés során, hogy a témavezetővel egyeztetve, a konzultációnak megfelelően haladjon a doktorandusz kutatási témájával, azzal kapcsolatban pedig publikáljon. Mindemellett vannak olyan tárgyak a szabadon választhatók mellett, amelyeket a szervezett képzés során kötelező felvenni, ilyen például a kötelező másfél órás előadás. Továbbá még két előírt tantárgy van: a tudományelméleti alapozás és az oktatásmódszertan, ám ezek csak a nappalisokat érintik. A képzés időtartama négy szemeszter, melyet komplex vizsga zár az utolsó félévben.
A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara az ELTE-ÁJK-val azonos módon biztosít szakirányú és a Doktori Iskolában doktori továbbképzést. A szakirányú továbbképzés jogász végzettségűeknek és nem jogi diplomával rendelkezőknek Győrben is elérhető, így szakjogászok és szakokleveles szakemberek kerülnek ki a képzés teljesítésével. Idegen nyelvű szakirányú képzésből nemrégibenkettő vette kezdetét: a jog- és kormányzástani szakjogász (LL.M. in Law and Governance) és a jog és kormányzástani szakember (Expert in Law and Governance). Győr szintén törekszik felvenni a versenyt rohamosan gyorsuló világunkkal, így időszerű szakirányú képzéseket is kínál, melyet a jelenkor hívott létre. Ilyen például a nukleáris szakjogász és a jogi szakokleveles nukleáris szakember. Azonban az ELTE-ÁJK-val szemben a győri jogi kar e képzések között nem kínál szakvizsga előkészítő tanfolyamokat.
Összevetve egymással a két szemléltetett egyetem képzésein keresztül a hazai jogi továbbképzéseket egymással, elmondható, hogy szerkezetében és felépítésében közel egységesek, a főbb követelmények mentén nem mutatnak különbséget. Néhány apróság mutatható ki, mely nem egyezik.
Ilyenek például a szakvizsga előkészítő tanfolyamok és azok a másságok, amelyek okán a főváros mindig is előnyben lesz vidékhez képest, hiszen „a nemzetközi forgalom és a nemzetközi hírek” elsőként mindig Budapestre érkeznek, így előbb és hamarabb adódik alkalom a változásokhoz való igazodáshoz és a fejlődéshez.
Képzések külhonban
A bátrabb és idegen nyelveket, kultúrákat kedvelő zsenge jogászok külföldön is összegyűjthetik a hivatásukhoz szükséges szakértelmet. Magyarország határain túl szintén fellelhető mindkét jogi továbbképzési forma.
Szakirányú jogi továbbképzés megannyi tudományterületen akad külhonban is. A teljesség igénye nélkül e tudományterületek: nemzetközi jogi tanulmányok, üzleti jogi tanulmányok, közigazgatási jogi tanulmányok. Világszerte számos egyetem kínál LL.M. képzéseket, például Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Spanyolország, Hollandia, néhány egzotikusabb helyszín is előfordul, mint például Dél-Afrika, Hong Kong, Szingapúr. Egy igazán friss, 2021-es összeírás a legrangosabb külföldi egyetemekről meghatározza a népszerű, LL.M. képzésekkel foglalkozó városokat, melyek London, Hong Kong, Nottingham, Leeds, Manchester, Liverpool, Guildford, Birmingham, Bristol, Madrid, Bécs, Norwich és Chester.
E felsorolásból a londoni, 2021-es lehetőségekről érdemes szót ejteni, ugyanis London egy nemzetközi nagyváros, tudományos intézmények sokaságát kínálja. Emellett a magyar joghallgatók és végzettek számára az egyik legjobban elérhető külföldi tanulási színhely, továbbá nem hanyagolható el azon tény, ahogyan a londoni szakirányú továbbképzések alkalmazkodtak a Covid-19 járvány okozta élethelyzethez. London az LL.M. programok széles skálájával bír, beleértve a globális-, az emberi-, a kereskedelmi-, a büntető-, az etikai-, a környezetvédelmi jogot és a szellemi alkotások jogát. Egy aktív kutatói közösség is létezik, amelynek keretében e területek mindegyikén biztosított a képzés tagjainak az oktatási tapasztalatok bővítése. A különféle igények kiszolgálására teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint távoktatási részvételi módok állnak rendelkezésére a jelentkezőknek, ilyen például a teljes munkaidőben zajló adatvédelem és szellemi tulajdon képzés a bristoli egyetemen online formában.
A külföldi jogi doktori képzésen hasonlóan sokféle kutatási terület közül lehet választani, mint például nemzetközi, nemzetközi környezet-, tengeri-, emberi jogok, vagy éppen összehasonlító jogtudomány. A jogi PhD. hallgatók a szemináriumi munka, az egyéb feladatok és a kutatómunka elvégzése mellett egy disszertáció bemutatásával lesznek jogosultak a diplomára külföldön is. A jogi PhD. képzések az egész világon temérdek egyetemen elérhetőek, például Ausztrália, Belgium, Svájc, Csehország, Portugália, Kolumbia, Mexikó stb. A doktori képzések esetében is készítettek egy aktuális listát, a legrangosabb egyetemeket alapul véve, a leginkább előnyben részesített városokról. A legnépszerűbb PhD. városok sorában Antwerpen vezet, mert a nemzetközi hallgatók multikulturális közösséggé szerveződtek a belga város környékén az évek során.
A külföldi és a magyarországi jogi továbbképzéseket összemérve egymással megállapítható, hogy mindegyik rendelkezik egyaránt előnnyel és hátránnyal. A képzéseket valójában bárhol érdemes elvégezni, mert mindenképpen többletet ad a szakmai előmenetelhez. Sokkal inkább az lényeges, hogy a keresett szaktudásnak megfelelő továbbképzésre essen a választás.
Így például, aki hivatása során érdekelt a nemzetközi viszonyokban, célszerűbb külföldön folytatnia a képzést, mert a helyes jogi terminológia elsajátítása mellett képbe kerül az adott jogrendszerrel is. Továbbá biztosan az adott országra jellemző egyedi jogintézményeket ismeri meg a képzés alatt, és nem úgy, mint itthon. Hazánkban ugyanis előfordulhat, hogy esetleg az adott idegennyelven tanulja, az egyébként magyar jogba beágyazott speciális jogintézményeket.
Ügyvéd világ folyóirat 2018. június XII. évfolyam 2. szám
Az ELTE-ről készült képet Habulin Hanna Katinka készítette
