Az a szerencse ért, hogy az évente változó számban megrendezésre kerülő Euroscola napon vehettem részt két hallgatótársammal együtt a volt középiskolánk csoportjával Strasbourgban. Az Euroscola nap lényege, hogy középiskolás diákok egy napot tölthetnek az EU Parlamentben képviselőként, ezáltal megismerve annak működését, a politikusok munkáját, (hasonlóképp a magyar Demokráciajátékhoz vagy a Mintaparlamenthez, melyek keretében a magyar Parlamentben „dolgozhatnak” egy napig a résztvevők). Minden európai uniós tagállamból huszonnégy diák jöhetett el tanulmányi versenyek jutalmazottjaiként. Ebben az évben hazánkból a Bornemisza Péter Gimnázium diákjainak volt erre lehetőségük.
Október 13-án reggel utunk tehát az Európai Parlament monumentális épületébe vezetett, ahova a repülőtérihez hasonló szigorú ellenőrzés után léphettünk csak be. Az épület belülről még szebb, mint kívülről, bár igen nagy hátránya, hogy nem lehet csak úgy keresztül menni rajta, sok lépcsőn kénytelen az ember fel-le mászni, mire egyik oldalról a másikra jut. Viszonylag üresnek hatott, hisz a diákokon kívül kevesen tartózkodtak benne, a program ugyanis két parlamenti ülés között zajlott, így politikusokkal nem találkoztunk.
A reggeli kávé után minden diák csatlakozott a megfelelő bizottsághoz az előzetes besorolás alapján, melyek az Európa Parlament hat bizottságának voltak megfeleltethetők. Ezt követően elfoglaltuk helyünket a nagy ülésteremben, ahol az egyes csoportok képviselői röviden köszöntötték a jelenlévőket.
A magyar delegáció nevében Rácz Zsófia, az ELTE ÁJK hallgatója szólt pár szót.
Arra alapozva, hogy a programra részvételt nyert diákok előzetes tudással rendelkeznek, itt az EU intézményeinek működését vettük át: a Parlament (Parliament), a Bizottság (Comission) és Tanács (Council) közti viszonyt és feladatköreiket.
Ezt egy úgynevezett fórum blokk követte, melynek keretében a diákokban felmerülő összes kérdést fel lehetett tenni a Parlament munkatársainak – angol, német, francia, spanyol és olasz nyelveken –, melyekre legjobb tudásuk szerint válaszoltak, hozzátéve ugyan, hogy ők nem politikusok, hanem szakemberek, így nem áll szándékukban a politikai véleménynyilvánítás.
Felvezetésként megemlítették az Európai Unió hetek óta címlapokra kerülő olyan súlyos problémáit, mint a Brexit vagy a menekültválság, de erősen terelték a kérdésfeltevéseket, olyan kevésbé lényeges és kínos témák irányába, mint például a napirenden lévő Interrail Pass (vonatjegy), mellyel a 18 éves EU-s állampolgárok egy hónapig utazhatnak ingyen a tagállamokban. Az első kérdés tényleg az ingyenes európaközi vonatbérletre irányult. Ezt követte egy kérdés arról, hogy Nagy-Britannia kilépése az Unióból milyen hatással lesz a gazdaságra, illetve hogy nem tekinthetik-e egyes államok követendő példaként.
Az is érdekelte a diákokat, hogy lehet-e még nagyobb az összefogás a tagállamok között, és hogy mi lesz végül az EU-ba illegális módon érkezőkkel, akarják-e őket regisztrálni.
Ez utóbbira az az igen furcsa válasz érkezett, hogy az Unió feladata a külső határok megvédése, nem pedig az egyes országokban fellépő krízis megoldása, mivelhogy tulajdonképpen a tagállamok feladata. A moderátor nem is engedett több kérdést a Brexit vagy a migrációs témaköreiben feltenni.
A közös ebéd alatt a diákoknak négyfős csoportokban kellett egy tesztet megoldaniuk az unióról úgy, hogy minden kérdés más nyelven szerepelt, a csapattagoknak pedig különböző országból kellett származniuk, ezzel is szorgalmazva az internacionális barátságok, ismeretségek kötését.
Az ebédet követték a bizottsági ülések bizottságonként minden országból négy-négy fiatal részvételével. A hat bizottság előzetesen tanulmányozott témákat vitatott meg: a környezetvédelem kérdéskörét, a fiatalok körében jelentkező munkanélküliséget, az Unió jövőjét és szerepvállalását a fejlődő országok felzárkóztatásában, a migrációhoz és integrációhoz való viszonyulást, valamint hogy milyen szinten lehet korlátozni az alapvető emberi jogokat, ha a Közösség biztonsága forog kockán. Minden csoport választott egy elnököt és egy sajtószóvivőt, akik a vita eredményét az egész Parlamenttel ismertették. A magyarok közül Hollós Illés (szintén az ELTE ÁJK hallgatója) vállalt elnöki pozíciót a fejlődő országokkal foglalkozó bizottságban.
A résztvevők jelentős százaléka meglehetősen euroszkeptikusan szavazott már a szavazókészülékek működését tesztelő közvélemény kutatásnál is, valamint a bizottságok előterjesztéseinél is. Kiderült, hogy fontosnak tartják az európai eszme mellett a nemzetállamok eszmeiségét, illetve kételkednek az Európai Egyesült Államok létjogosultságában, és megosztottak a migránskérdéssel kapcsolatban is.
Természetesen akkor volt a leghevesebb vita, amikor a kvóta elleni összes pro és kontra érvet meghallgattuk, sőt a vita görög moderátora, kilépve a semlegességéből, kritikus hangnemet ütött meg a magyarországi népszavazással és Magyarország Európai Unió tagságával kapcsolatban.
Úgy tűnt, egyértelműnek tartja a kötelező kvóta bevezetését és a tagállamok ebben való szerepvállalását.
Érdekes volt részt venni egy kvázi munkanap erejéig az Európai Parlament munkájában, és örömmel vettem, hogy rengeteg állás és gyakorlati lehetőség van pályakezdő, végzett jogászok és joghallgatók számára is (https://europa.eu/european-union/about-eu/working/graduates_en). Az Unió állampolgárai számára pedig folyamatosan nyitva áll a Parlament kapuja. Előzetes egyeztetéssel fogadnak egyéneket és maximum 50 fős csoportokat, akik betekintést nyerhetnek egy plenáris ülés folyamatába (http://www.europarl.europa.eu/visiting/en/strasbourg/briefing-hemicycle-visits). A napról készült összefoglaló videó a következő linkre kattintva tekinthető meg: https://youtu.be/pfJSjS7fqYA
