Egymás meghallgatása az alapja mindennek – Bemutatkozik a Mozaik Kör

Az elmúlt évben alakult egy fiatal egyetemistákat tömörítő szervezet, a Mozaik Kör. Egy hónapja már hivatalosan, egyesületként működik a főleg közéleti témákkal foglalkozó közösség. A szervezet elnökével, Vincze Mátyással és az elnökség egy másik tagjával, Tomka Joellel beszélgettünk.

Jurátus: Milyen céllal alakult meg a Mozaik Kör?

Vincze Mátyás: A Mozaik Kör abból a felismerésből táplálkozik, hogy az egyetemen két szeminárium – vagy előadás – szünetében nagyon sok hasznos, értékes gondolat hangzik el az egymással folytatott beszélgetésekben köztünk, egyetemisták között. Azt gondoljuk többen is, hogy ezt rögzíteni kell valahogyan, elérhetővé téve ezzel több ember számára, hogy így kialakuljon egyfajta párbeszéd.

A Mozaik Kör célja az, hogy párbeszédet hozzunk létre. Fő gondolati síkunknak része még, hogy azt látjuk, hogy már harminc év eltelt a rendszerváltás óta, de az állampolgári önszerveződés hagyományai nem igazán alakultak ki. A civil szervezeti tagsági lét nem egy bevett és elismert tevékenység ma Magyarországon, még az egyetemisták körében sem. Ezen is szeretnénk változtatni, mert azt gondoljuk, hogy egy közösségben az ember ki tud teljesedni, színesíteni tudja a másik ember szemléletét vagy épp átvenni a szellemiségét tőle. Ilyen közösség a Mozaik.

Tomka Joel: Meg tudom erősíteni Matyi gondolatait. Azt éreztük, hogy sokunknak vannak nagyon jó és építő gondolatai, ötletei, amiket egymás között megbeszéltünk. Felötlött többünkben az igény, hogy ezt egy szervezeti formába öntsük, és ezáltal talán szélesebb réteget el tudunk érni. Elsősorban az egyetemistákat céloztuk meg ezzel, és célozzuk meg most is. Reméljük így valamilyen hatást tudunk gyakorolni arra a közéleti diskurzusra, amelynek a színvonala nem kielégítő számunkra ma Magyarországon.

A közéleti vonalon továbbhaladva, miért pont ezt választottátok fő profilotoknak?

VM: Persze, ez a fő arculatunk, de emellett foglalkozunk más témákkal is. Nemcsak a közélet és a politika van a zászlónkon, hanem például a környezetvédelem és a kultúra is. Ennek kapcsán például tervezünk színházlátogatást is. Tehát nem a közélet az egyetlen fontos terület, de valóban hangsúlyos az, hogy ha már mások nem képesek meghallani és meghallgatni egymást ebben a térben az országban, akkor legalább mi, egyetemisták legyünk erre képesek. Ezért ez a fő vonal, de kiemelten foglalkozunk mással is.

Hogyan épül fel a Mozaik Kör szervezete? Milyen részekre tagolódik?

VM: Ez egy egyesület, ezért a szervezeti felépítése nem túl összetett: elnökségre és tagságra oszlik. Az elnökségi tagok szerepe, hogy ők a tagozatfelelősök. A szervezeten belül vannak tagozatok, amelyekhez a weboldalunkon található rovatok igazodnak. A tagozatok pedig az aktuálpolitikai, a környezetvédelmi, a kulturális, az oktatási és a szociális. Ez az öt szekciónk van, amelyek szellemi műhelyekként foghatóak fel. A weboldalunkon szintén ez az öt rovat létezik, ott tudjuk közkinccsé tenni az ezekkel kapcsolatos gondolatainkat.

Milyen tevékenységeitek vannak még a weboldalatok mellett?

VM: Három kiemelt tevékenységi körünk van. A legfőbb – és talán ezt is látják a legtöbben – a weboldal szerkesztése, ahova cikkeket írunk. Ezen túl rendezünk kerekasztal-beszélgetéseket, novemberben is lesz egy, amire minden e cikket olvasót és ÁJK-s hallgatót szeretettel várunk majd. Végül a társadalmi felelősségvállalás keretében szervezünk különféle akciókat, például szemétszedést, vagy csatlakozunk egy már meglévő, hagyományokkal rendelkező szerveződéshez, amilyenek például karácsony idején szoktak lenni.

TJ: Azt szeretnénk, ha ez a három tevékenység összekapcsolódna, és minél szélesebb spektrumot ölelne fel. Nem csak az egyetemi tanulmányokra specializálódunk, nem csak egy környezetvédelmi vagy sportegyesület vagyunk, hanem igyekszünk minél több tevékenységet együtt végezni. A környezetvédelemmel, a szociális kérdésekkel, a kultúrával, az aktuálpolitikával való foglalkozásunk nem korlátozódik egyes területekre.

Miben különbözik a Mozaik Kör a többi diákszervezettől?

TJ: Több mindent tudnék most megjelölni. Az egyik és talán legfontosabb, hogy minket semmilyen politikai párt vagy más háttérszervezet nem támogat egyik irányból sem.

Gyakorlatilag ez egy teljes mértékben önszerveződő folyamat: a saját barátságaink, a személyes ismeretségeink az alapja. Semmilyen más támogatást nem veszünk igénybe, és nem is szeretnénk a jövőben sem, emellett nem szeretnénk semmilyen politikai közösséghez tartozni. Ez egy teljes mértékben független egyetemi közösség, egy egyetemi diákszervezet.

A másik, ami elkülöníti ezt a Kört a többi, hasonló jellegű diákszervezettől, az az, hogy nálunk bárki, aki érvekkel és értelmesen megnyilvánulva tudja előadni azt, amit ő gondol a közéletről vagy egyes társadalmi aspektusokról – amik az országot érintik –, az nálunk megteheti a véleményétől, pártállásától vagy politikai és világnézetétől függetlenül. Bármilyen véleménynek teret adunk, és az illető ezért nem lesz megbélyegezve, nem úgy, mint ahogy ezt más szervezetekben látjuk. Tehát bárki bármilyen véleményt elmondhat, ha értelmesen, kulturáltan és érvekkel alátámasztva prezentálja azt.

Ezen túl hallani olyanokat, hogy különböző IQ-tesztekhez kötik az egyes szervezetek a hozzájuk való csatlakozást. Nálunk ilyen nincsen, nem kell az embernek kiemelkedő eredményekkel rendelkeznie. Egyszerűen ha azt látjuk az adott jelentkezőn, hogy egy értelmesen megnyilvánulni tudó egyénről van szó, akkor őt nagyon szívesen látjuk a közösségünkben. Gyakorlatilag, ha olyan értékrendet képvisel, ami megfelel azon értékeknek, amiket mi meghatároztunk a Mozaik Kör Értéknyilatkozatában, akkor csatlakozhat hozzánk. Ezek az értékek pedig hangsúlyozottan nem politikai-ideológiai eszmék, hanem olyan alapvető elvárások, amik a közéletben való megnyilvánulásra és a társadalomban való mozgásra vonatkoznak.

Kinek a jelentkezését várjátok a Mozaik Körbe? Milyen módon lehet hozzátok csatlakozni?

VM: Aki a Mozaik tagja akar lenni, annak alapvetően nyitottnak kell lennie. Szerintünk ez is egy érték. Visszatérve az IQ-tesztekhez, fontosnak tartom elmondani, hogy ott az alsó 80%-nak is lehetnek, sőt vannak nagyon jó gondolatai – ez ne jelentsen akadályt arra nézve, hogy valaki nem nyer felvételt egy szervezetbe, miközben teljesen értelmes dolgokat tud mondani.

Legyen az illető nyitott, ez a legfontosabb. Alapvetően egyetemistákat várunk, jelenleg is kizárólag egyetemista tagjaink vannak. Viszont nyitni szeretnénk a felelősségteljesebb középiskolások felé is, így az SzMSz-ünkben az szerepel, hogy tizenhét éves kortól lehet hozzánk csatlakozni.

 

Legyen az illető nyitott, ez a legfontosabb. Alapvetően egyetemistákat várunk, jelenleg is kizárólag egyetemista tagjaink vannak. Viszont nyitni szeretnénk a felelősségteljesebb középiskolások felé is, így az SzMSz-ünkben az szerepel, hogy tizenhét éves kortól lehet hozzánk csatlakozni. Tehát aki szeretne csatlakozni, az gimnazistaként is megteheti, de nem ez a fő irányunk, hanem egyetemistákból állunk elsősorban. Továbbá az is jelentkezhet, aki három évre visszamenőleg rendelkezik aktív hallgatói jogviszonnyal. Röviden bárki jöhet, aki tud normálisan „beszélni”, viszont párttag vagy párthoz köthető szervezet tagja nem lehet a közösségünk tagja, ez egy kikötésünk.

TJ: Aki szeretne a Mozaik Körhöz csatlakozni, az küldjön nekünk egy e-mailt a mozaikkor@gmail.com-ra, benne egy motivációs levéllel, amelyben leírja, miért szeretne a közösségünk tagja lenni. A felvételi eljárás második fordulójaként szóbeli beszélgetésen vesz részt a jelentkező, ami történhet online platformon is, ha indokolt. Ez egy egyszerű, könnyed beszélgetés, és ha azt látjuk, hogy hasznos tagja tud lenni a közösségünknek, akkor őt szeretettel és szívesen látjuk.

Egy éves perspektívában hol látjátok a Mozaik Kört? Mit szeretnétek egy év alatt elérni?

VM: Minden szervezetnek valahol az is a célja, hogy minél nagyobb és jobb legyen, így nekünk is. Ennek megfelelően szeretnénk, hogy a későbbiekben még többen legyünk – bár most sem vagyunk kevesen. Szerintem az nagy dolog, hogy már most több tucat fős a közösségünk, miközben valójában az apátia jellemzi az országot, és valamilyen szinten a hallgatókat is. Ez a szám már most jó tehát, de bízunk benne, hogy még növekedünk. Azt is reméljük és gondoljuk, hogy egy év múlva azt mondhatjuk, hogy létrejött egy olyan közösség, ahol vannak érvek, álláspontok, és valóban meghallgattuk egymást, és ezáltal többek lettünk önmagunknál, mint korábban voltunk. Nem titok, hogy egyfajta gondolatiságot szeretnénk átadni.

TJ: Ezeket tudom megerősíteni, illetve hozzátenném, hogy engem az is foglalkoztat, hogy nem maga a Mozaik Kör mint egyesület hol fog tartani, hanem hogy az a gondolatiság és az a társadalminak mondható munka, amit most elkezdtünk, hogyan fog beérni. Erre is érdemes lesz figyelni, hogy a tevékenységünknek mennyire lesz hatása a Mozaik Körön kívül a közéletben.

Köszönjük a beszélgetést Vincze Mátyásnak és Tomka Joelnek!

A képeket készítette: Barhács István


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS


A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Gömbös-Pamper Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.