Elnökjelölti vita – El nem hangzott kérdések #2

Az elnökjelölti vitán el nem hangzott kérdésekből összeállított cikksorozatunk második részében megtudhatjuk az elnökjelöltek álláspontját a HÖK szervezetével, javadalmazásával és kommunikációjával, illetve a rangsorolásos jelentkezéssel és az átsorolással kapcsolatban is.

Milyen (konkrét) javadalmazást tartanátok jogosnak egy HÖK-elnök számára? Probléma-e szerintetek, hogy erről a KGY határoz?

Oravecz Zsófia (O. Zs.): Nem változtatnám meg a jelenlegi javadalmazási rendszert, ugyanis hiszem, hogy annak, aki dolgozik, jár fizetés. A HÖK nem egy önkéntes diákszervezet, amibe annyit teszel bele, amennyit szeretnél. Ez egy munkahely. Az elmúlt egy évben az elnökségben többször is volt olyan, hogy valakinek az ösztöndíja levonásra került, mert egy munkát nem készített el határidőre, illetve a legjobb oktatónak és tanszéknek járó díjat például az ösztöndíjunkból dobtuk össze és fizettük ki. Az ösztöndíjak mértékét bármikor megtekinthetitek a honlapon, azt hiszem, nem olyan magas összegek, amit egy hallgató egy szinte teljes munkaidős állásért ne érdemelne meg.

Rituper Roland (R. R.): Szerintük az lenne a legkorrektebb, ha nem a KGY döntene egy ilyen fontos kérdésben, hanem maga az érintett, vagyis a HÖK-elnök.

Czabán Samu (Cz. S.): A jelenlegi havi 85 ezer mindenképpen túlzás. Az elnök és az elnökség javadalmazása lehet jogos, ugyanakkor jelenleg a hallgatók felé semmilyen elszámolás nincsen, beszámolók nem érhetők el, az elnökség munkája távoli, megfoghatatlan és átláthatatlan. Ezért jelen pillanatban a bizalom erősítése végett mi nem szeretnénk pénzt felvenni elnökségi munkáért. Az már garancia, hogy az elnöki és elnökségi juttatás ösztöndíj-pályázat útján vehető csak fel, és az összegét a KGY határozza meg, persze utóbbi csak akkor működik garanciaként, ha maga a KGY is képes ellensúlyként működni.

Tehát szerintem nem probléma, hogy a KGY dönt erről, a KGY ezzel kapcsolatos döntéseit precízen nyomon lehet követni a honlapon, mondjuk a 4/2015. (IX. 23.) KGY határozat szerint „A Hallgatói Önkormányzat Elnöke diszkrecionális jogkörében eljárva csökkentheti, illetve megvonhatja közéleti ösztöndíját az Elnökség bármely tagjától”, ezt a rendelkezést nem egészen értem hogyan működhet, de nem tűnik fairnek az eljárás.

Mit gondoltok, együtt tudnátok működni azokkal az évfolyamképviselőkkel, akik nem a ti pártotokból kerültek ki?

O. Zs.: Három éve vagyok küldöttgyűlési képviselő, mindig voltak olyanok, akik nem az én „pártomból” kerültek ki, és sosem fordult elő olyan, hogy ne tudtunk volna vele együttműködni, sőt olyan is volt, hogy függetlenként kerültem be. Másfél éve egyedüli ellenzékiként kerültem be az elnökségbe mint politológus ügyekért felelős alelnök, és munkánk során sosem volt nézeteltérésünk, sosem kezeltek máshogy a többiek. Részemről biztosan konstruktívan működne, remélem, a másik oldal is így van ezzel, nem szeretném a képviselőségem feladni nézeteltérések miatt.

R. R.: Nem.

Cz. S.: Természetesen. Nem szeretnénk stigmatizálni senkit. A célunk pont egy plurális HÖK létrehozása, aminek a lényege, hogy tényleg különbözően gondolkodó és vitázó emberek legyenek benne. Ennek kifejezetten jót tesz, ha sokfélék vagyunk, más „pártokból” jövünk.

Mi alapján választanátok az alelnököket?/Hisztek-e abban, hogy az alelnököket közvetlen módon kellene választani a hallgatóknak?

O. Zs.: Én személy szerint a jelenlegi rendszert látom a legműködőképesebbnek, a tapasztalataim is ezt mutatják. Fontos, hogy az elnökség tagjai ugyanazt a programot és ugyanazokat a célokat képviseljék, ne legyenek nagy különbségek, hiszen akkor állandósulnának a nézeteltérések, és az érdemleges munka állna. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy egy olyan elnökségnél, ahol folyamatosan egymással kell hadakozni, háttérbe szorulnának a hallgatók érdekei, és inkább önös érdekek mentén működne. A közvetlen elnökválasztást azonban támogatnám, amennyiben a hallgatók is ezt preferálják.

R. R.: Három szó: kő, papír, olló.

Cz. S.: Az elnökválasztásnál mindenképpen a közvetlen választást támogatom, a tavalyi EHÖK által készített hallgatói felmérésben az ÁJK-s kitöltők 80%-a is ezt támogatta. A tisztán évfolyamképviselői kampány leválasztása az elnökiről egyébként a pártosodást is értelmetlenné tenné, ami szintén üdvözlendő. Az alelnököket viszont egyértelműen szakértelem és a szakterületi elképzeléseik alapján választanám, választásukat a KGY kezébe adnám, egyéni pályázati rendszerrel.

Le fog mondani a leendő elnök, ha a programját nem tudja megvalósítani, és a hallgatói elégedetlenség nem csökken?

O. Zs.: Ha én leszek az elnök, biztosan lemondanék, ha nem sikerülne a programom megvalósítani, illetve magas lenne a hallgatói elégedetlenség. Nem presztízs miatt indulok elnöknek, hanem azért mert rengeteg dolgot szeretnék megvalósítani.

R. R.: Mi biztos nem mondunk le! Sőt valószínűleg még a választásokat is beszüntetnénk.

Cs. S.: Szerintem azzal nincsen probléma, ha egy elnöki vagy bármilyen tisztségviselői program ambiciózus, és ezért nem valósul meg maradéktalanul, ezért még nem kell lemondani. A hallgatói elégedetlenség más kérdés, egyik hétről a másikra nem lehet alapjaiban átalakítani egy rendszert, bizonyos eredmények eléréséhez (úgy, mint a tanulmányi reform) hosszú idő kell. Vannak viszont olyan területek, ahol a hallgatók elégedettsége rövid távon is kulcskérdés, mint a tanulmányi tájékoztatás, a HÖK-kommunikáció vagy az átláthatóbb működés, ezekben a kérdésekben amint lehet, reagálni kell.

Milyen szisztémát alakítanátok ki arra, hogy az évfolyamok megfelelően legyenek tájékoztatva a tantárgyi követelményekről, változásokról, strukturális felépítésről?/Miért nem átlátható a követelményrendszer? Miért a hallgatóknak kell utánajárni olyan dolgoknak, amikről általános szinten kellene tájékoztatni minket? Lásd: évfolyamdolgozat, kreditelhagyás, modulos faktok stb. Hogyan lehetne ezen változtatni?

O. Zs.: Mi megpróbáltunk minden információt eljuttatni az adott évfolyamokhoz, azonban az egész HKR-t nem tehetjük ki minden nap a csoportokba, illetve senkit nem kötelezhetünk arra, hogy olvassa a Neptun-üzeneteit és a Facebook csoportját. A HÖK honlapját szeretném olyan szintre fejleszteni, hogy ott percre pontosan pár kattintással mindenki megtalálja azt, amire szüksége van, illetve tájékoztató előadásokat szeretnék tartani, ami a politológus hallgatóknál bevált módszer.

R. R.: Mi ilyen kérdésekkel nem foglalkozunk!

Cz. S.: A tanulmányi tájékoztatás nagyon fontos lenne, az, hogy most ennyire alacsony a színvonala, az az évfolyamképviselői rendszer, a tanulmányi érdekképviselet és a kommunikáció közös problémája, továbbá valahol a mentorrendszeré is. Szemléletváltással és a tanulmányi tájékoztatás egységes, rendszeres, az előbb említett csatornákat párhuzamosan használó rendszerével szerintem megoldható, hogy tényleg minden hallgatóhoz eljussanak a szükséges információk. Ez egyébként egy kifejezetten gyorsan és látványosan orvosolható probléma.

Az egyik jelölt szóba hozta a Facebook csoportok problémáját. Mi a jelöltek véleménye arról, hogy a HÖK monopolizálja ezek adminisztrációját, az ízlésének nem tetsző kommenteket törli, és alternatív csoportok esetében akár fenyegetésekkel kívánja megszüntetni azokat?

O. Zs.: A tanulmányi csoportokat a Hallgatói Önkormányzat adminisztrálja, de a monopolizálja kifejezést kicsit túlzásnak érzem. Felőlem lehetne akárki adminja a csoportoknak, de biztosan szervezetlenek lennének a csoportok. Nem törlünk kommenteket a csoportokból, és soha senkit nem fenyegettünk meg az alternatív csoportok megszüntetése érdekében, rengeteg ilyen csoport van, és ez így van jól.

R. R.: Szerintünk ez teljesen rendben van, sőt még szigorítani is kéne a cenzúrát.

Cz. S.: Az, hogy a HÖK minden évfolyam számára működtet egy csoportot, szerintem nagyon fontos, gyakorlatilag ez a hallgatók elsőszámú interakciós felülete, viszont számomra érthetetlen, hogy ez miért zárná ki más csoportok létét. A jelenlegi centralizáltság már abszurd, most az az álláspont, hogy még az évfolyamképviselőknek se legyen admin jogosultsága a csoportokhoz. Ezekre a csoportokra ugyanúgy alkalmazható kell legyen, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát nem szabad korlátozni, kivéve, ha szándékosan sértő, bántó vagy mások személyiségi jogait sértő megjegyzés születik, de az admin ebben az esetben sem azért van, hogy egyből, figyelmeztetés nélkül töröljön.

 Facebook csoportban spam csökkentésére van-e lehetőség?

O. Zs.: Megmondom őszintén, én még erről a vélt problémáról nem hallottam. Nem szeretnénk szétspammelni a csoportokat, nem ez volt a célunk, szerintem ezt mindenki látja, azonban fontosnak tartjuk, hogy minden információról minél előbb értesüljetek. A jövőben azt tartanám a legideálisabbnak, ha minden a HÖK honlapon lenne elérhető, de ezt meg végső soron a hallgatók nem szeretnék, úgyhogy minden javaslatot szívesen fogadunk, hogy hol szeretnétek értesülni a fontos információkról.

R. R.: NINCS!

Cz. S.: Egyrészt a propagandakommunikáció beszüntetése ezt eleve csökkenti. Másrészt tervezek nagyobb, összkari vagy az adott szakon tanuló összes hallgatót tömörítő Facebook csoportokat létrehozni, ami tehermentesítené az évfolyamcsoportokat például a különböző események reklámjaitól, és nagyobb teret engedne  a specifikus problémáknak. Továbbá nagyon jó lenne bevezetni a más egyetemek csoportjaiban működő, tantárgyankénti és témánkénti #-et (azaz hashtaget) használó posztokat, a könnyebb visszakereshetőség és tehermentesítés érdekében a csoportokban.

Mi az elnökjelöltek véleménye arról, hogy felkérésre posztoltatnak kampány céljából Facebookon, azaz a „bérkomment” jelenség működéséről?

O. Zs.: Erről leginkább Samut érdemes kérdezni. Pártállástól függetlenül láthatja mindenki, hogy a barátai, csapattársai és azok barátai (egy elég szűk mag) azok, akik akár személyeskedően sértegettek engem. Bulikban nem egyszer „kurváztak le” stb. Méltatlan az, ahogy kezelték ezt a kampányt.

R. R.: http://cdn.meme.am/instances/65694565.jpg

Cz. S.: A rossz HÖK és közéleti kultúra egy számomra rendkívül szórakoztató mellékterméke. De hozzátenném azt is, hogy elég sokan vagyunk ezen a karon, és mindenkinek megvan a joga saját véleményéhez, és ennek kifejtéséhez is. Nem kellene minden ellentétes véleményt, kritikát bérkommentnek titulálni.

Hogyan reformálnátok meg a rangsorolásos jelentkezést?

O. Zs.: Én személy szerint a teljesítményalapú rendszerben hiszek. Azonban szükségesnek tartom, hogy a rangsorolás-pontrendszert úgy alakítsuk át, hogy minél kevesebb differenciálódás legyen a csúszott és a mintatanterv szerint haladó hallgatótársaink között. Fontos, hogy szem előtt tartsuk azt a szempontot, hogy az évfolyamok ne csússzanak össze, ami a jelenlegi rendszerrel ki lett küszöbölve, így nem fog a Neptun összeomlani.

R. R.: Pártunk tagjai és szimpatizánsai előnyben fognak részesülni.

Cz. S.: Az, ahogyan most a rangsorolásos jelentkezés működik, az ELTE HKR szabály alapján történik. A rangsorolásos időszak viszont indokolatlanul hosszú ideig, egy hétig tart, valójában viszont az első néhány órában és az utolsó fél napban van érdemi mozgás csak, a kettő közötti időben mindenki csak várakozik: ez bőven lecsökkenthető lenne, hiszen ezt követi még a versenyjelentkezéses időszak. A differenciálás problémáit a vitán kifejtettem, ez a rendszer egészének a konfliktusa, amit Neptunon belül nem lehet feloldani.

Mi a véleményetek a jelenlegi átsorolási rendszerről?

O. Zs.: A jelenlegi átsorolási rendszert én nagyon korrektnek tartom, hiszen a tanulmányi eredmények alapján kerülhetnek át a legjobban teljesítő hallgatótársaink. Az átsorolásnál szerintem nem is szabad a tanulmányi eredményen kívül más szempontot figyelembe venni. Ami esetleg feladatunk lehet a jövőben, az az, hogy felmérjük, hogy hogyan lehetne bővíteni az átkerülő hallgatók létszámát.

R. R.: Azt sem tudjuk, az mi pontosan.

Cz. S.: Átérzem, hogy nehéz. Én önköltségesen kezdtem, és első év után kerültem át átlaggal, abban az évben ketten voltunk így, és vért izzadtunk. Most nincs igazi átjárási lehetőség, és az a baj, hogy nincs rendes átmenet a rendszerek között. Ha differenciált lenne, például átlaggal, jó tanulmányi eredménnyel tudná az ember csökkenteni az önköltségét, az sokkal méltányosabb rendszert hozna létre. Csak erre a HÖK-nek nagyon ráhatása nincs, maximum ösztöndíjak létrehozásával tud ezen segíteni, például a kompenzációs ösztöndíjjal, csak ahhoz meg, hogy ezek érzékelhető javulást hozzanak, sokkal több pénzt kéne beleönteni, amit nem látom, honnan lehetne lehívni.