Címke - Szövetség a Hallgatókért

Heti HÖK-hírek

Az elmúlt héten tovább folytatódtak az események a HÖK átadásával kapcsolatban. Kedd este kirívóan ellenséges hangulatban, de számszerűsíthető eredményét tekintve sikeresen zajlott az alakuló küldöttgyűlés: megválasztották Czabán Samut a HÖK elnökének, és számos más pozíció is betöltésre került. Az eseményen heves vita alakult ki, amely a Közéleti Körben folytatódott, és az elnökség szerdai lemondásához vezetett.

Alakuló küldöttgyűlés

A küldöttgyűlés megalakítása az évfolyamképviselők legelső hivatalos feladata: ezután felelősségük teljes tudatában kell szavazniuk a hallgatóság sorsát döntően befolyásoló kérdésekről, és megbízatásuk ideje alatt meg kell valósítaniuk kampányígéreteiket, ha a következő választáson is mandátumot akarnak szerezni.

A leköszönő HÖK elnök, Giró-Szász Áron Sujtó Attilát, az EHÖK kommunikációs alelnökét kérte fel az ülés levezető elnökének, és mind az Új HÖK Mozgalom, mind a Szövetség a Hallgatókért számára elfogadható személyként Ottóffy Zsófiát bízta meg a jegyzőkönyv vezetésével. A Választási Bizottságot Kiss Botond képviselte, aki megállapította, hogy a küldöttgyűlés határozatképes – a mandátummal rendelkező jelenlévők száma az esemény folyamán 22 és 29 fő között ingadozott, ez Karunkon kiemelkedően magas részvételi arány, mivel a teljes létszám 30 fő.

Áron elnöki évértékelőjében nem részletezte az elmúlt év konkrét eredményeit, ezek megtekinthetőek a HÖK honlapján. Megköszönte az elnökség kemény munkáját, és kifejezte afelőli reményét, hogy az ÚHM megtartja azokat az intézményeket, melyek vitán felül jól működnek.

A HÖK elnöki pozíciójára csak Czabán Samu, az ÚHM elnökjelöltje nyújtott be pályázatot. A jelenlévők hagyományosan keresztkérdéseket tehetnek fel a jelölteknek, a küldöttgyűlés ezen szakasza azonban indokolatlanul elhúzódott: a személyeskedő vita olyan mélységeket ért el, hogy a Közéleti Körben felbukkanó posztok és kommentek ahhoz képest belső meggyőződésből fakadó udvariasságról tanúskodnak.

Samu ígéretet tett a politológus hallgatóknak, hogy a HÖK semmiképpen sem fogja másodrendű polgárokként kezelni őket, illetve a kriminológusokat is biztosította, hogy támogatni fogja a mesterképzés mihamarabbi akkreditációját. Végül a küldöttgyűlés 24 igen és 2 nem szavazattal megválasztotta őt a HÖK elnökének.

A Jurátus főszerkesztői pozíciójára Máté Csilla adta be pályázatát: a küldöttgyűlés egyhangúan megválasztotta, a tanév végéig azonban Ottóffy Zsófia marad hivatalban.

Csilla beszédében hangsúlyozta, hogy szeretné megerősíteni a Jurátus függetlenségét, így elsődleges célja a főszerkesztő választásának megreformálása olyan módon, hogy a szerkesztőségnek is legyen szava a kérdésben.

Az évfolyamképviselők az EHÖK küldöttgyűlés rendes tagjának választották Hegedűs Arnót, Nagy Teodórát és Ványa Bertalant, póttagnak pedig Nagy Zsoltot, Vágvölgyi Gergelyt, Simon Andrást és Kovács Norbertet szavazták meg. Az Ellenőrző Bizottság tagjait, Király Martint, Jádi Olivért és Gregs Gábort vita nélkül választották meg.

Az elnökség lemondása

Áron elnöksége szerda éjjel lemondott tisztségéről: az ehhez vezető vita az alakuló küldöttgyűlésen indult el, a Közéleti Körben már csak a háború utolsó csatája olvasható.

A küldöttgyűlésen az elnökség számos jogos és a teljes hallgatói közösséget érintő kérdést felvetett, azonban ezek modortalan megfogalmazása és az általános felhördülésben manifesztálódó reakció következtében érdemi eszmecserére alig volt lehetőség.

Sárhegyi István kérdésére Samu az elnökség díjazásával kapcsolatban elmondta, hogy a tisztségviselők csak ebben a ciklusban nem kapnak fizetést: amint elérték a teljes transzparenciát, csökkentett mértékben, de vissza fogják állítani az elnökségi juttatásokat. A HÖK pályázatokon való részvételét érintő kérdésre azonban nem adott érdemi választ (hogyan tud a HÖK pályázni, ha nem állítják vissza az alapítványi rendszert).

Oravecz Zsófia afelől érdeklődött, hogy van-e valóságtartalma a pletykának, miszerint Urbán Kristóf lesz a szervezetekért és integrációért felelős alelnök, vagyis a mentorprogram diákvezetője is – Zsófia álláspontja szerint ez elfogadhatatlan lenne, mivel Kristóf korábban az ÁJK-s botrányokkal összefüggésben feloszlatott Instruktori Kör elnöke volt, ráadásul pozíciójához egy minősíthetetlen tartalmú pályázattal jutott.

Samu tájékoztatta a küldöttgyűlést, hogy a kérdéses IK elnöki pályázatot nem ismeri, de feltett szándéka az alelnöki pozíciókra jelentkezőket jelenlegi pályázatuk alapján megítélni, és nem is ő egy személyben fogja kinevezni az alelnököket.

A vita ezen része a küldöttgyűlés végeztével a Közéleti Körben folytatódott: az elnökség ultimátumot adott Samunak, miszerint ha nem zárkózik el Kristóf kinevezésétől, lemondanak tisztségükről. Mivel az új elnök Kristóf pályázatainak fényében erre nem volt hajlandó, az alelnökök szerda éjjel bejelentették tényleges lemondásukat.

Jelenleg az ÚHM tájékoztatása szerint az elnökségi hatáskörbe tartozó problémákkal az évfolyamképviselőket lehet keresni, és egy ügyvezető bizottság fog választ adni a felmerülő kérdésekre. Az új alelnökök választására jövő hét csütörtökön kerül sor.

Kezdeti nehézségek

A küldöttgyűlés megalakításával és az elnökválasztással az évfolyamképviselők elkezdhetik érdemi munkájukat, azonban sok adminisztratív teendő még hátravan.

Mivel Áron elnöksége beváltotta a fenyegetését, és idő előtt visszalépett, Samu átmenetileg magára maradt a HÖK-vezetésben. Az elnökség taktikája erősen megkérdőjelezhető, ugyanakkor ha lemondás alatt azt értjük, hogy munkájukat egyáltalán nem hajlandóak átadni az utódaiknak – mivel amúgy is csak pár napig lettek volna még hivatalban, másképpen nincs súlya a lemondásnak –, komoly gondot is okozhatnak a következő generációnak.

Felmerül a kérdés, hogy ezt a drasztikus lépést az új elnökség vagy a hallgatóság fogja jobban megszenvedni, de az biztos, hogy a SzaH népszerűségi indexén nem javított a döntés. A hallgatóság mostanra egyértelműen belefáradt a közéleti cirkuszba, ez azonban a műsor aktív résztvevőit a jelek szerint egyáltalán nem zavarja, ahogy Gosztonyi tanár úr közbeavatkozása sem gyakorolt tartós hatást az eseményekre.

A fejlemények fényében különösen nehéz feladat elé néz a HÖK: nemcsak jelentős választási ígéreteiket kell megvalósítaniuk, hanem a dolgok jelen állása szerint egyedül vagy minimális segítséggel kell eligazodniuk az egyetemi közéletben. Ahogy Áron mondta, az ÚHM ereje a lelkesedésében rejlik: ez segítette a szervezetet a választás megnyeréséhez, és ennek kell kitartania a teljes ciklus alatt, hogy sikerre vigye a programját.

Bármelyik oldalon álljunk is a vitában, meggyőződésem szerint a vizsgaidőszak közeledtére való tekintettel közös érdekünk a viszályok legalább olyan mértékű félretétele, hogy azok ne akadályozzák a mindennapi félévzárási problémák orvoslását.

Elnökjelölti vita – El nem hangzott kérdések #2

Az elnökjelölti vitán el nem hangzott kérdésekből összeállított cikksorozatunk második részében megtudhatjuk az elnökjelöltek álláspontját a HÖK szervezetével, javadalmazásával és kommunikációjával, illetve a rangsorolásos jelentkezéssel és az átsorolással kapcsolatban is.

Milyen (konkrét) javadalmazást tartanátok jogosnak egy HÖK-elnök számára? Probléma-e szerintetek, hogy erről a KGY határoz?

Oravecz Zsófia (O. Zs.): Nem változtatnám meg a jelenlegi javadalmazási rendszert, ugyanis hiszem, hogy annak, aki dolgozik, jár fizetés. A HÖK nem egy önkéntes diákszervezet, amibe annyit teszel bele, amennyit szeretnél. Ez egy munkahely. Az elmúlt egy évben az elnökségben többször is volt olyan, hogy valakinek az ösztöndíja levonásra került, mert egy munkát nem készített el határidőre, illetve a legjobb oktatónak és tanszéknek járó díjat például az ösztöndíjunkból dobtuk össze és fizettük ki. Az ösztöndíjak mértékét bármikor megtekinthetitek a honlapon, azt hiszem, nem olyan magas összegek, amit egy hallgató egy szinte teljes munkaidős állásért ne érdemelne meg.

Rituper Roland (R. R.): Szerintük az lenne a legkorrektebb, ha nem a KGY döntene egy ilyen fontos kérdésben, hanem maga az érintett, vagyis a HÖK-elnök.

Czabán Samu (Cz. S.): A jelenlegi havi 85 ezer mindenképpen túlzás. Az elnök és az elnökség javadalmazása lehet jogos, ugyanakkor jelenleg a hallgatók felé semmilyen elszámolás nincsen, beszámolók nem érhetők el, az elnökség munkája távoli, megfoghatatlan és átláthatatlan. Ezért jelen pillanatban a bizalom erősítése végett mi nem szeretnénk pénzt felvenni elnökségi munkáért. Az már garancia, hogy az elnöki és elnökségi juttatás ösztöndíj-pályázat útján vehető csak fel, és az összegét a KGY határozza meg, persze utóbbi csak akkor működik garanciaként, ha maga a KGY is képes ellensúlyként működni.

Tehát szerintem nem probléma, hogy a KGY dönt erről, a KGY ezzel kapcsolatos döntéseit precízen nyomon lehet követni a honlapon, mondjuk a 4/2015. (IX. 23.) KGY határozat szerint „A Hallgatói Önkormányzat Elnöke diszkrecionális jogkörében eljárva csökkentheti, illetve megvonhatja közéleti ösztöndíját az Elnökség bármely tagjától”, ezt a rendelkezést nem egészen értem hogyan működhet, de nem tűnik fairnek az eljárás.

Mit gondoltok, együtt tudnátok működni azokkal az évfolyamképviselőkkel, akik nem a ti pártotokból kerültek ki?

O. Zs.: Három éve vagyok küldöttgyűlési képviselő, mindig voltak olyanok, akik nem az én „pártomból” kerültek ki, és sosem fordult elő olyan, hogy ne tudtunk volna vele együttműködni, sőt olyan is volt, hogy függetlenként kerültem be. Másfél éve egyedüli ellenzékiként kerültem be az elnökségbe mint politológus ügyekért felelős alelnök, és munkánk során sosem volt nézeteltérésünk, sosem kezeltek máshogy a többiek. Részemről biztosan konstruktívan működne, remélem, a másik oldal is így van ezzel, nem szeretném a képviselőségem feladni nézeteltérések miatt.

R. R.: Nem.

Cz. S.: Természetesen. Nem szeretnénk stigmatizálni senkit. A célunk pont egy plurális HÖK létrehozása, aminek a lényege, hogy tényleg különbözően gondolkodó és vitázó emberek legyenek benne. Ennek kifejezetten jót tesz, ha sokfélék vagyunk, más „pártokból” jövünk.

Mi alapján választanátok az alelnököket?/Hisztek-e abban, hogy az alelnököket közvetlen módon kellene választani a hallgatóknak?

O. Zs.: Én személy szerint a jelenlegi rendszert látom a legműködőképesebbnek, a tapasztalataim is ezt mutatják. Fontos, hogy az elnökség tagjai ugyanazt a programot és ugyanazokat a célokat képviseljék, ne legyenek nagy különbségek, hiszen akkor állandósulnának a nézeteltérések, és az érdemleges munka állna. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy egy olyan elnökségnél, ahol folyamatosan egymással kell hadakozni, háttérbe szorulnának a hallgatók érdekei, és inkább önös érdekek mentén működne. A közvetlen elnökválasztást azonban támogatnám, amennyiben a hallgatók is ezt preferálják.

R. R.: Három szó: kő, papír, olló.

Cz. S.: Az elnökválasztásnál mindenképpen a közvetlen választást támogatom, a tavalyi EHÖK által készített hallgatói felmérésben az ÁJK-s kitöltők 80%-a is ezt támogatta. A tisztán évfolyamképviselői kampány leválasztása az elnökiről egyébként a pártosodást is értelmetlenné tenné, ami szintén üdvözlendő. Az alelnököket viszont egyértelműen szakértelem és a szakterületi elképzeléseik alapján választanám, választásukat a KGY kezébe adnám, egyéni pályázati rendszerrel.

Le fog mondani a leendő elnök, ha a programját nem tudja megvalósítani, és a hallgatói elégedetlenség nem csökken?

O. Zs.: Ha én leszek az elnök, biztosan lemondanék, ha nem sikerülne a programom megvalósítani, illetve magas lenne a hallgatói elégedetlenség. Nem presztízs miatt indulok elnöknek, hanem azért mert rengeteg dolgot szeretnék megvalósítani.

R. R.: Mi biztos nem mondunk le! Sőt valószínűleg még a választásokat is beszüntetnénk.

Cs. S.: Szerintem azzal nincsen probléma, ha egy elnöki vagy bármilyen tisztségviselői program ambiciózus, és ezért nem valósul meg maradéktalanul, ezért még nem kell lemondani. A hallgatói elégedetlenség más kérdés, egyik hétről a másikra nem lehet alapjaiban átalakítani egy rendszert, bizonyos eredmények eléréséhez (úgy, mint a tanulmányi reform) hosszú idő kell. Vannak viszont olyan területek, ahol a hallgatók elégedettsége rövid távon is kulcskérdés, mint a tanulmányi tájékoztatás, a HÖK-kommunikáció vagy az átláthatóbb működés, ezekben a kérdésekben amint lehet, reagálni kell.

Milyen szisztémát alakítanátok ki arra, hogy az évfolyamok megfelelően legyenek tájékoztatva a tantárgyi követelményekről, változásokról, strukturális felépítésről?/Miért nem átlátható a követelményrendszer? Miért a hallgatóknak kell utánajárni olyan dolgoknak, amikről általános szinten kellene tájékoztatni minket? Lásd: évfolyamdolgozat, kreditelhagyás, modulos faktok stb. Hogyan lehetne ezen változtatni?

O. Zs.: Mi megpróbáltunk minden információt eljuttatni az adott évfolyamokhoz, azonban az egész HKR-t nem tehetjük ki minden nap a csoportokba, illetve senkit nem kötelezhetünk arra, hogy olvassa a Neptun-üzeneteit és a Facebook csoportját. A HÖK honlapját szeretném olyan szintre fejleszteni, hogy ott percre pontosan pár kattintással mindenki megtalálja azt, amire szüksége van, illetve tájékoztató előadásokat szeretnék tartani, ami a politológus hallgatóknál bevált módszer.

R. R.: Mi ilyen kérdésekkel nem foglalkozunk!

Cz. S.: A tanulmányi tájékoztatás nagyon fontos lenne, az, hogy most ennyire alacsony a színvonala, az az évfolyamképviselői rendszer, a tanulmányi érdekképviselet és a kommunikáció közös problémája, továbbá valahol a mentorrendszeré is. Szemléletváltással és a tanulmányi tájékoztatás egységes, rendszeres, az előbb említett csatornákat párhuzamosan használó rendszerével szerintem megoldható, hogy tényleg minden hallgatóhoz eljussanak a szükséges információk. Ez egyébként egy kifejezetten gyorsan és látványosan orvosolható probléma.

Az egyik jelölt szóba hozta a Facebook csoportok problémáját. Mi a jelöltek véleménye arról, hogy a HÖK monopolizálja ezek adminisztrációját, az ízlésének nem tetsző kommenteket törli, és alternatív csoportok esetében akár fenyegetésekkel kívánja megszüntetni azokat?

O. Zs.: A tanulmányi csoportokat a Hallgatói Önkormányzat adminisztrálja, de a monopolizálja kifejezést kicsit túlzásnak érzem. Felőlem lehetne akárki adminja a csoportoknak, de biztosan szervezetlenek lennének a csoportok. Nem törlünk kommenteket a csoportokból, és soha senkit nem fenyegettünk meg az alternatív csoportok megszüntetése érdekében, rengeteg ilyen csoport van, és ez így van jól.

R. R.: Szerintünk ez teljesen rendben van, sőt még szigorítani is kéne a cenzúrát.

Cz. S.: Az, hogy a HÖK minden évfolyam számára működtet egy csoportot, szerintem nagyon fontos, gyakorlatilag ez a hallgatók elsőszámú interakciós felülete, viszont számomra érthetetlen, hogy ez miért zárná ki más csoportok létét. A jelenlegi centralizáltság már abszurd, most az az álláspont, hogy még az évfolyamképviselőknek se legyen admin jogosultsága a csoportokhoz. Ezekre a csoportokra ugyanúgy alkalmazható kell legyen, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát nem szabad korlátozni, kivéve, ha szándékosan sértő, bántó vagy mások személyiségi jogait sértő megjegyzés születik, de az admin ebben az esetben sem azért van, hogy egyből, figyelmeztetés nélkül töröljön.

 Facebook csoportban spam csökkentésére van-e lehetőség?

O. Zs.: Megmondom őszintén, én még erről a vélt problémáról nem hallottam. Nem szeretnénk szétspammelni a csoportokat, nem ez volt a célunk, szerintem ezt mindenki látja, azonban fontosnak tartjuk, hogy minden információról minél előbb értesüljetek. A jövőben azt tartanám a legideálisabbnak, ha minden a HÖK honlapon lenne elérhető, de ezt meg végső soron a hallgatók nem szeretnék, úgyhogy minden javaslatot szívesen fogadunk, hogy hol szeretnétek értesülni a fontos információkról.

R. R.: NINCS!

Cz. S.: Egyrészt a propagandakommunikáció beszüntetése ezt eleve csökkenti. Másrészt tervezek nagyobb, összkari vagy az adott szakon tanuló összes hallgatót tömörítő Facebook csoportokat létrehozni, ami tehermentesítené az évfolyamcsoportokat például a különböző események reklámjaitól, és nagyobb teret engedne  a specifikus problémáknak. Továbbá nagyon jó lenne bevezetni a más egyetemek csoportjaiban működő, tantárgyankénti és témánkénti #-et (azaz hashtaget) használó posztokat, a könnyebb visszakereshetőség és tehermentesítés érdekében a csoportokban.

Mi az elnökjelöltek véleménye arról, hogy felkérésre posztoltatnak kampány céljából Facebookon, azaz a „bérkomment” jelenség működéséről?

O. Zs.: Erről leginkább Samut érdemes kérdezni. Pártállástól függetlenül láthatja mindenki, hogy a barátai, csapattársai és azok barátai (egy elég szűk mag) azok, akik akár személyeskedően sértegettek engem. Bulikban nem egyszer „kurváztak le” stb. Méltatlan az, ahogy kezelték ezt a kampányt.

R. R.: http://cdn.meme.am/instances/65694565.jpg

Cz. S.: A rossz HÖK és közéleti kultúra egy számomra rendkívül szórakoztató mellékterméke. De hozzátenném azt is, hogy elég sokan vagyunk ezen a karon, és mindenkinek megvan a joga saját véleményéhez, és ennek kifejtéséhez is. Nem kellene minden ellentétes véleményt, kritikát bérkommentnek titulálni.

Hogyan reformálnátok meg a rangsorolásos jelentkezést?

O. Zs.: Én személy szerint a teljesítményalapú rendszerben hiszek. Azonban szükségesnek tartom, hogy a rangsorolás-pontrendszert úgy alakítsuk át, hogy minél kevesebb differenciálódás legyen a csúszott és a mintatanterv szerint haladó hallgatótársaink között. Fontos, hogy szem előtt tartsuk azt a szempontot, hogy az évfolyamok ne csússzanak össze, ami a jelenlegi rendszerrel ki lett küszöbölve, így nem fog a Neptun összeomlani.

R. R.: Pártunk tagjai és szimpatizánsai előnyben fognak részesülni.

Cz. S.: Az, ahogyan most a rangsorolásos jelentkezés működik, az ELTE HKR szabály alapján történik. A rangsorolásos időszak viszont indokolatlanul hosszú ideig, egy hétig tart, valójában viszont az első néhány órában és az utolsó fél napban van érdemi mozgás csak, a kettő közötti időben mindenki csak várakozik: ez bőven lecsökkenthető lenne, hiszen ezt követi még a versenyjelentkezéses időszak. A differenciálás problémáit a vitán kifejtettem, ez a rendszer egészének a konfliktusa, amit Neptunon belül nem lehet feloldani.

Mi a véleményetek a jelenlegi átsorolási rendszerről?

O. Zs.: A jelenlegi átsorolási rendszert én nagyon korrektnek tartom, hiszen a tanulmányi eredmények alapján kerülhetnek át a legjobban teljesítő hallgatótársaink. Az átsorolásnál szerintem nem is szabad a tanulmányi eredményen kívül más szempontot figyelembe venni. Ami esetleg feladatunk lehet a jövőben, az az, hogy felmérjük, hogy hogyan lehetne bővíteni az átkerülő hallgatók létszámát.

R. R.: Azt sem tudjuk, az mi pontosan.

Cz. S.: Átérzem, hogy nehéz. Én önköltségesen kezdtem, és első év után kerültem át átlaggal, abban az évben ketten voltunk így, és vért izzadtunk. Most nincs igazi átjárási lehetőség, és az a baj, hogy nincs rendes átmenet a rendszerek között. Ha differenciált lenne, például átlaggal, jó tanulmányi eredménnyel tudná az ember csökkenteni az önköltségét, az sokkal méltányosabb rendszert hozna létre. Csak erre a HÖK-nek nagyon ráhatása nincs, maximum ösztöndíjak létrehozásával tud ezen segíteni, például a kompenzációs ösztöndíjjal, csak ahhoz meg, hogy ezek érzékelhető javulást hozzanak, sokkal több pénzt kéne beleönteni, amit nem látom, honnan lehetne lehívni.

Elnökjelölti vita – El nem hangzott kérdések #1

Rég mozgatott meg esemény az ÁJK-n annyi embert, mint a március 21-i elnökjelölti vita. A hallgatók a facebookos kommentháború után végre élőben követhették a történéseket, és a vita végére rengeteg kérdés fogalmazódott meg mindenkiben. Ezek közül csak párat tudtak helyben megválaszolni a jelöltek. Szívesen vállalták azonban, hogy – a vita szabályainak megfelelően a személyes kérdések kiszűrése után – legfeljebb három-négy mondatban összefoglalják az el nem hangzott felvetésekkel kapcsolatos álláspontjukat. Cikksorozatunk első részében a különböző támogatásokkal és ösztöndíjakkal kapcsolatos válaszaikat mutatjuk be.

Mit gondoltok a különböző támogatások odaítélési rendszeréről? Szándékoztok-e nyilvános szempontrendszert kiadni, hogy mindenki számára világos legyen, miért kapnak támogatást a különböző diákszervezetek, szakkolik, ill. mennyit és mire?

Czabán Samu (Cz. S.): Azoknál a pályázatoknál, ahol most nincs bírálati szempontrendszer, ezt mindenképpen pótolnám, ezek hiánya nagyon veszélyes, pláne, hogy nem is nagyon derül ki semmi a megítélt összegekről, a szempontrendszer a pályázást és a bírálatot is megkönnyíti.

Mindenképpen emelni kell a nyilvánosságot, például közzé lehetne tenni, hogy egyes pályázatokon hány pályázat volt, mennyi felelt meg a követelményeknek, mennyit támogattak és átlagosan milyen összegekkel, hogy a későbbi félévek pályázói ebből tudjanak tájékozódni. Ott, ahol valamilyen konkrét tevékenységet támogat a pályázat (pl. egy diákszervezet rendezvényét), ezt is közzétenném, hiszen a támogatás célja, hogy másokat is buzdítsunk az adott tevékenység végzésére, és ez csak a nyilvánosság útján tud megvalósulni.

Oravecz Zsófia (O. Zs.): A programunk tartalmazni fog egy csatolmányt, ahol az új szervezeti, illetve kulturális ösztöndíj pályázati kiírása szerepelni fog. Ezekben bevezetünk egy teljesen új és objektív szempontrendszert, illetve világosabbá válik a döntési folyamat is.

Valamint ehhez a kérdéshez kapcsolódik szorosan a szervezeti regisztráció kérdésköre. Ahhoz, hogy felelősségteljesen tudjunk állami pénzeket osztani, elengedhetetlen, hogy a pályázó szervezetek regisztrálva legyenek az egyetemen. Így egyértelművé válna, hogy ki az, akinek a kari/egyetemi működését elismeri az egyetemünk.

Rituper Roland (R. R.): Csak az kaphat bármilyen támogatást, aki minket is támogat.

Mi a véleményetek arról, hogy az önköltséges képzésben részt vevő, de éppen Erasmus félévet/évet töltő diákoknak ugyanúgy kell fizetni a képzési költséget?

Cz. S.: Az erasmusosok helyzetéről és például kedvezményes fizetési lehetőségekről mindenképpen tárgyalnék a kari vezetéssel, ugyanakkor a HÖK által például sokkal közvetlenebbül és gyorsabban elérhető cél, hogy a kari kiutazási támogatás ne csak szociális alapon, hanem egyéb (kiemelkedő tanulmányi, tudományos) tevékenység alapján is pályázható legyen, illetve összességében is bővítsük az Erasmus-ösztöndíjasok támogatási lehetőségeit.

O. Zs.: Véleményem szerint sokak emiatt nem mennek Erasmus tanulmányútra, mert nagyon nagy terhet jelent nekik, hogy ugyanúgy ki kell fizetniük a tandíjat. Mindenképpen el kell érnünk, hogy az egyetem csökkentse a tandíjukat, illetve a tanulmányi kötelezettségeiket is. A jelenlegi elnök tárgyalt erről Dr. Sonnevend Pállal, a nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettessel, aki támogatta a kezdeményezést. Amennyiben elnök leszek, rám vár a feladat, hogy a konkrét megoldást is megtaláljam.

R. R.: Semmi, mert a párttagok mind államin vannak, szóval ez minket nem érdekel.

Várható-e az önköltséges hallgatók tanulmányi eredményeik, és nem szervezeti tagságuk alapján történő ösztöndíjazása?

Cz. S.: Jelenleg ez a problémám a kompenzációs ösztöndíjjal, aminek a céljával abszolút egyetértek, ám a többi szempont miatt csak részben éri el ezt. Szeretnénk tisztítani a pályázat profilját, legalább a tisztán más pályázatokon támogatható (például HÖK-tevékenység a közéleti ösztöndíjon) tevékenységeket kivenni.

O. Zs.: Jelenleg a kompenzációs ösztöndíjnál az arány most is 75-25% (300-100 pont) az ösztöndíjátlag után kapható pontok javára, az egyéb pontokkal szemben. A tisztán csak tanulmányi eredményre alapított ösztöndíj létrehozása – a jelenlegi, csak államisok számára elérhető tanulmányi ösztöndíjon kívül – az Nftv. rendelkezéseibe ütközne. Természetesen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a kompenzációs ösztöndíj anyagi és alanyi körét tovább bővítsük. Erre most meg is lesz a lehetőségünk. Ami még lehetséges, az az önköltség tanulmányi átlag alapján való csökkentése. Erről még nyáron tárgyalt a jelenlegi elnök a Dékáni Hivatallal. Az ő álláspontjuk szerint ez megoldhatatlan. Azonban fontos kiemelni, hogy a hivatal szerint a kompenzációs ösztöndíj is az volt. Ígérem, hogy ahogy a kompenzációs ösztöndíj esetében is, most is mindent megteszek azért, hogy ez megvalósulhasson.

R. R.: Ha minket támogatnak, igen.

Szociális ösztöndíjjal kapcsolatban milyen elképzelések vannak? (Önköltséges hallgatókra is nézve…) / A jelöltek véleményére lennék kíváncsi a szoctám rendszer azon hiányosságáról, mely lehetővé teszi magas jövedelmű szülőkkel bíró hallgatók számára, hogy egy, a család által nem használt ingatlanba bejelentve öneltartottként nagy összegű szociális támogatást kapjanak. Mit tennétek ez ellen?

Cz. S.: A szociális juttatások biztosítása kulcsfontosságú, elsődleges lenne az átlagosan megítélt pénzösszegekről statisztika készítése, hogy a hallgató tudjon előre kalkulálni. A visszaélések kiszűrése nehéz feladat, ezzel más Karokon is küzdenek, a visszaéléseket szűrő jó gyakorlatok felkutatása és kialakítása nagyon fontos lenne az ELTE HÖK többi részönkormányzatával.

O. Zs.: Látni kell, hogy a rendszeres szociális támogatás már egyetemi szintű szabályozás alá került, és csak az Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíj Bizottságnak (a továbbiakban: EHSZÖB) van hatásköre módosítani azt. Azonban a problémákat mi is látjuk, és felterjesztünk javaslatokat többek között arról, hogy az öneltartottak szabályozása még koherensebb és a lehető legszigorúbb legyen, hogy ne lehessen kijátszani (például: kötelező közjegyzői igazolások, hivatalos környezettanulmányok készítése). Az önköltségesek szociális támogatására jelenleg ipso iure nincs lehetőség, ezt az Nftv. nem teszi lehetővé. Mi kezdeményezni fogjuk egy egyetemi szintű (az EHSZÖB-öt bevonva) megoldás keresését, mert ez minden Karon probléma. Fontos azonban kiemelni, hogy ehhez összegyetemi támogatás és döntés szükséges, leginkább a kancelláré.

R. R.: Ez a rendszer nyilván nem jó, mert rengeteg pénzt kapnak úgy a hallgatók, hogy nem minket támogatnak, de erre még nincsen konkrét tervünk, mert a szakértőink még mindig dolgoznak ennek a megoldásán, de igazából akármilyen megoldás fog születni, az úgysem fog soha érvényesülni, mert hamarabb fogjuk ezeket a pénzeket elcsalni, mintsem hogy ki lehetne osztani őket.

Említettétek az önköltségesek ösztöndíját, azonban az államisok tanulmányi ösztöndíjáról nem esett szó. A többi egyetemhez képest nálunk ez egy nevetséges összeg, pedig nem hinném, hogy az ELTE-ÁJK-t könnyebb elvégezni, mint pl. a BGE-t. Tervbe van véve bármelyik „párt” részéről ennek az összegnek az emelése?

Cz. S.: Az állami ösztöndíjasok tanulmányi ösztöndíját nem a HÖK, hanem az Egyetem finanszírozza, jelenleg a hallgatói ösztöndíj-támogatás 53%-át fordítja erre, a többit pedig más ösztöndíjkeretekre, mint a szociális ösztöndíjak. Az összeg tapasztalataim szerint valóban alacsony, fontos lenne, hogy ezek színvonala emelkedjen, ez nem elsősorban a HÖK-ön és még csak nem is az ELTE-n múlik, ennek érdekében a HÖOK is tárgyalásokat kezdett az oktatási államtitkársággal néhány hónapja.

O. Zs.: Fontos leszögezni, hogy a tanulmányi ösztöndíj nem a Hallgatói Önkormányzat vagy a Kari Ösztöndíj Bizottság hatáskörébe tartozó kérdés, hanem törvényi és rendeleti szintű szabályozás kérdése, továbbá kari szinten az adminisztrációs feladatokat a Tanulmányi Hivatal látja el. A Karon eddig a különböző szakokra járó hallgatók különböző nagyságrendű ösztöndíjat kaptak ugyanolyan ösztöndíjátlag után. Egyeztettünk a Kar vezetésével, illetve a Tanulmányi Hivatallal a helyzet megváltoztatásának érdekében, aminek eredményeképpen ebben a félévben már a különböző szakos hallgatók hasonló átlagokra hasonló mértékű ösztöndíjat nyertek el. A jövőben ezeket az egyeztetéseket szeretnénk folytatni.

R. R.: Nem akarjuk emelni, sőt csökkenteni is akarjuk, mert ha emeljük, akkor mi kevesebbet tudunk sikkasztani.

Elnökjelölti vita az ÁJK-n

Hétfőn a Nagy Ernő auditórium adott otthont Karunk első HÖK elnökjelölti vitájának, amely valószínűleg meghatározó jelentőséggel bír majd nemcsak az idei választások, hanem az egyetemi közélet fejlődésének szempontjából is. Az érdeklődő hallgatók jóval kezdés előtt elfoglalták a terem közel hatszáz férőhelyét, és hibái ellenére közel kétszázan nézték a közvetítést Ustreamen.

A küldöttgyűlési választások március 7-ei kiírása után érezhetően felpezsdült a közélet a Karon. A Szövetség a Hallgatókért évfolyamképviselő-jelöltjeivel szemben idén a független indulókon kívül egy friss hallgatói csoport, az Új HÖK Mozgalom tagjai is versenybe szállnak a szavazatokért. Továbbá a Facebookon elszabaduló indulatokra reflektálva a hónap közepére megalakult a programja szerint nyíltan korrupt Belus Szövetség is, melynek fő célja az Elsőpolgár (Beluscsák Dávid) hatalomra juttatása.

Az évfolyamképviselői mandátumok megszerezéséért folytatott küzdelem tétje az elnöki szék, mivel jelenleg a hallgatók közvetetten, a küldöttgyűlésen keresztül választják az elnököt. Ez, illetve a HÖK szervezett kihívóinak hiánya indokolhatja, hogy miért csak az idei tanévben jelentkezett az igény az elnökjelölti vitára. Az est páratlan lehetőséget biztosított az indulók koncepciójának és személyének megismerésére.

Már a vitát megelőzően bebizonyosodott, hogy sem Oravecz Zsófia (Szövetség a Hallgatókért), sem Czabán Samu (Új HÖK Mozgalom) nem szűkölködik rettenthetetlen támogatókban, akik a Facebook bármely felületén és feltehetőleg személyesen is sokra képesek, hogy megvédjék szervezetüket és vezetőjüket. A vitán azonban egyértelművé vált, hogy bár az elnökjelöltek sem mennek a szomszédba némi személyeskedésért, mindketten képesek kiállni a nézeteikért, és megválasztásuk esetén komolyan, felelősségteljesen fogják megvalósítani a programjukat.

A Belus Szövetséget képviselő Rituper Roland Elnökpolgár vitán való szereplését sok kétség övezte, mivel a szervezet viccpárt-jellege miatt még azok számára is csak az Elnökpolgár első felszólalását követően vált világossá, hogy pontosan mire számíthatnak a Belus Szövetségtől, akik támogatták Roland részvételét a megmérettetésen.

A vita moderátorának szerepét Orbán András vállalta, ő azon kevesek közé tartozik, akiknek a korrektségét egyik jelölt sem vonja kétségbe. András 2014-ben a HÖK, majd 2015-ben az EHÖK Ellenőrző Bizottságának elnöke volt, a vitán szigorú időméréssel, illetve a felszólalások sorrendjének kialakításával biztosította a jelölteknek az egyenlő feltételeket.

Az est a felek nyitóbeszédével kezdődött, melynek során mindannyian bemutatkoztak, és kiemelték elnöki programjuk sarkpontjait. Samu meglátása szerint három fő területen van szükség változtatásra: az integrációban, a tanulmányi rendszerben és a HÖK-kultúrában – a vitában később ezek a témák központi szerephez jutottak. Zsófia elmondta, hogy elsősorban személyekről, nem szervezetekről szólnak az évfolyamképviselő-választások, és hangsúlyozta: a HÖK-kel szembeni sértettség miatt eddigi eredményei ellenére is nehéz helyzetből indul.

Roland a Belus Szövetség korruptív ideológiájának alapjait vázolta fel, ami a csoport Facebook oldalán is megtalálható, ezt azonban későbbi felszólalásai során nem tudta érdemben kiegészíteni, így a vita előrehaladtával a közönség egyre kisebb érdeklődést mutatott iránta, és a szakpolitikai blokk közepétől már csak egyfajta ütközőként szolgált Zsófia és Samu között.

A szakpolitikák kapcsán számos megosztó téma felmerült, azonban néhány olyan kérdés is akadt, amiben az Új HÖK Mozgalom és a Szövetség a Hallgatókért jelöltje egyetértett. Mindketten nagyra értékelték a Külügyi Bizottság munkáját, és ezen a területen az Erasmus miatti csúszások elkerülését tartották a legnagyobb kihívásnak. A Tudományos és Kulturális Bizottság tevékenységét attól függetlenül kiemelkedőnek ismerték el, hogy a fejlődés irányát másképpen határozták meg.

A vita egészén végighúzódott a HÖK gazdasági átláthatóságának kérdése.

Míg Zsófia váltig állította, hogy a HÖK aktuális gazdasági beszámolói elérhetőek a HÖK honlapján, mivel az elmúlt fél évben semmit sem költöttek, Samu a régi elszámolások minőségét is kifogásolta, és minden pénzügyekkel kapcsolatos területnél hangsúlyozta, hogy a tökéletes transzparencia elérése a prioritásai között szerepel. Zsófia elismerte, hogy jogos igény van a jelenleginél részletesebb tájékoztatásra a HÖK gazdasági működésével kapcsolatban, és ezt alátámasztandó utalt arra, hogy a gazdasági élőfolyam koncepcióját már a találkozót megelőző hétvégén megosztotta az évfolyamcsoportokban.

Az est másik neuralgikus pontját a tantervi reformok képezték. A jelöltek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi mintatanterveken változtatni kell, mivel a csúszók aránya túl nagy, azonban ennek megvalósítását eltérően képzelték el.

Zsófia már a nyitóbeszédében felhívta rá a figyelmet, hogy a HÖK április 7-én hallgatói fórumot tart a mintatanterv megvitatására, Samu javaslata szerint pedig külön bizottságot kellene létrehozni a tanrendi reformok hatékony kidolgozására. Kétszakos hallgatóként Zsófia hangsúlyozta, hogy a politológusok a jogászokkal egyenlő odafigyelést érdemelnek, ezért az ő mintatantervükkel kapcsolatban már tartottak egy fórumot, illetve megkezdték az együttműködést a Politikatudományi Intézettel. Samu elismerte, hogy a politológus ügyekre nincs kellő rálátása, azonban javasolta a politológus ügyekért felelős alelnök szerepének erősítését és egy politológus dékánhelyettes pozíció létrehozását.

A tanulmányi reformokhoz szorosan kapcsolódó kérdés a hallgatói visszajelzések kezelése és a Neptun-probléma megoldása. Samu indítványozta a jogsérelmi referens létrehozását, akihez a hallgatók szabadon fordulhatnának, és határozott fellépést javasolt a diszfunkcionális tanszékekkel szemben. Hozzátette, hogy az OMHV eredményeinek közzététele a hallgatók alapvető érdeke, és ha a HÖK ezt nem tudja elérni, akkor saját minősítési rendszert kell kidolgoznia.

Zsófia elmondta, hogy az OMHV nem kari kompetencia, ettől függetlenül a jelenlegi HÖK is ambicionálja az értékelések nyilvánosságra hozatalát, és ennek érdekében már hosszas tárgyalásokat folytattak az illetékesekkel. Azonban az erőfeszítéseik eredménytelennek bizonyultak, ezért egy új, független értékelési rendszert létrehozása mellett döntöttek. Ezen felül kiemelte, hogy bár a Neptun jelenlegi működése nem ideális, ez a magyar felsőoktatásban uralkodó rendszer, emiatt a lecserélésére sajnos nincs lehetőség. Azonban a vizsgafelvétel két turnusra bontását reális megoldásnak látja a Neptun gyakori összeomlására.

A felek egyetértettek, hogy a rangsorolásos tárgyfelvétel nem kielégítő: a probléma forrását a csúszók, illetve a mintatanterv szerint haladók érdekellentétében látták. Mivel az igények összeegyeztetését még nem sikerült megoldani, mindketten célul tűzték ki egy élhetőbb rendszer kialakítását, konkrét javaslattal azonban egyikük sem állt elő.

A HÖK szerepfelfogása körüli vita végre kilépett szokásos medréből, az elitizmus kritizálásából, és a szakpolitikák kapcsán mindenki számára megválaszolandó kérdésekké alakult.

Felmerült, hogy mekkora és milyen részt vállaljon a HÖK az integrációban, különösen az Instruktori Kör megszüntetését követően, hogyan támogassa a tőle független szervezeteket, illetve miként segítse elő a tudományos élet fejlődését és a hallgatók kapcsolatépítését.

A mintatanterv szerint haladó, illetve tanulmányi ösztöndíjban részesülő hallgatók érdekképviselete a vita tanulsága szerint egyik elnökjelölt prioritásai között sem szerepel, ugyanakkor a szavazók tömegeit érintő kompenzációs ösztöndíj elbírálási rendszerével, bővítési lehetőségeivel és a csúszások elkerülésével kimerítően foglalkoztak.

Ennek kapcsán Samu kifejtette, hogy szerinte kizárólag tanulmányi alapon kellene odaítélni a kompenzációs ösztöndíjat, mivel az a koncepció, hogy a jól teljesítő önköltséges hallgatók eredményeit is honorálja a rendszer. Zsófia azonban rámutatott, hogy a HÖK nem hozhat létre csak tanulmányi alapú ösztöndíjat, így szükségszerű, hogy más elbírálási szempont is szerepeljen.

Záróbeszédében Zsófia kiemelte, hogy kész szerepet vállalni a pozitívabb egyetemi légkör kialakításában, és csak mert a Szövetség a Hallgatókért színeiben indul, nem kerékkötője a konstruktív változtatásoknak. Egyúttal felvetette, hogy az új jelöltek közül vajon hányan viselik a szívükön a hallgatók sorsát, és kik azok, akik csak a jelenlegi HÖK megbuktatását tartják szem előtt.

Samu zárásként elmondta, hogy a HÖK-kel szemben megfogalmazott éles kritikája nem öncélú, mivel ha legitimálni akarja az Új HÖK Mozgalom megalapítását, ki kell fejtenie, hogy miért elégedetlen a fennálló rendszerrel. Kifejezte abbéli reményét, hogy a Karon létező párhuzamos valóságok közötti szakadék a vérfrissítéssel áthidalhatóvá válik, és hangsúlyozta, hogy a választások eredményétől függetlenül hatalmas előrelépésnek tartja a közélet felélénkülését.

Az elnökjelölti vita végeztével a hetek óta tartó kommentháború zavartalanul folytatódott, ugyanakkor az est megerősítette, hogy Karunk életében történelmi jelentőségű változások indultak el.

Míg a küldöttgyűlési választásokon rendszerint alacsony a részvétel, idén több százan úgy vélték, érdemes feláldozni a hétfő estéjüket a vitáért, sőt maguk is kérdéseket tettek fel a jelölteknek.

Bárhogy is alakuljon a küldöttgyűlés összetétele, a következő elnök mindenképpen kilóg majd a sorból.

Amennyiben az Új HÖK Mozgalom és Czabán Samu nyer, olyan elnököt köszönthetünk, aki megszervezett egy, a jelenlegi HÖK-től teljesen független, kritikus csoportot, és nagyon rövid időn belül sikerre is vitte azt.

Ha Oravecz Zsófia és a Szövetség a Hallgatókért bizonyul eredményesebbnek, emberemlékezet óta az első nőnemű és alapvetően politológia szakos elnökkel lesz dolgunk, akinek HÖK-ös színekben induló, évfolyamképviselői tapasztalattal rendelkező hallgatóként szokatlanul keményen kellett megküzdenie a pozícióért.