A KSH adatai szerint 379 ezerre becsülhető hazánkban az alkoholisták száma. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosságnak körülbelül 4%-a szenved az alkohol okozta függőségben, akiknek a gyermekei szintén áldozatai a szüleik szenvedélybetegségének.
A WHO adatai alapján Magyarország világviszonylatban a 8. helyen áll az alkoholfogyasztás terén, azonban nagyon kevés szó esik a szenvedélybetegség egyik legnagyobb áldozati csoportjáról: az alkoholfüggőségben szenvedők gyermekeiről. A szülők függősége társadalmi szinten, pszichésen és gazdasági értelemben is hatással van a gyermekek életére, amely a későbbiek során, felnőttkorukban is kihat rájuk.
Általánosságban elmondható, hogy a szocializáció elsődleges színtere a család, ahol a gyermek elsajátítja a társadalomba való beilleszkedés alapjait, ami védelmet nyújt számára, és a testi-lelki fejlődés mellett segíti a személyisége kibontakoztatását.
A fent leírtakat a jog is szabályozza, hiszen az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt, amelyet Magyarország 1990-ben írt alá, és az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki.
Az Alaptörvény L) cikk (3) bekezdése szerint a családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. A 2011. évi CCXI. törvény 1. § (2) bekezdése szerint a rendezett családi viszonyok védelme különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében.
Ugyancsak a 2011. évi CCXI. törvény tárgyalja a családban élő gyermek kötelezettségeit és jogait, a 13. § (1) bekezdése szerint a kiskorú gyermeknek joga van a testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, míg a (2) bekezdés szerint a kiskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a családban történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakozásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez.
Ennek ellenére az alkoholfüggőségben szenvedő szülők gyermekeinek az életét a stabilitás és az érzelmi biztonság hiánya jellemzi, hiszen szüleik viselkedése kiszámíthatatlan.
Gyakran előfordul, hogy nekik kell a szüleik helyett felnőtt módjára gondolkodniuk, cselekedniük, ezáltal korábban önállóvá válnak, mint a kortársaik. Legyen szó akár egy egyszerű csekk feladásáról, vagy az alkoholista szülő megnyugtatásáról.
Emellett az alkoholizmus gyakran párosul a családon belüli erőszak jelenségével, amely a fentiekkel együtt egy életre meghatározza a gyermekek személyiségét. Jellemző, hogy nem bíznak senkiben, megpróbáltatásaikat megpróbálják eltitkolni, ugyanis félnek a társadalom reakciójától, a szégyenérzettől, hiszen úgy vélik, hogy segítségnyújtás helyett csak megvetést kapnának.
A jogi szabályozás mellett fontos, hogy az áldozatok pszichésen is fel tudják dolgozni a szenvedélybeteg szülő mellett eltöltött éveiket, fontos érezniük, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak az Apa, Anya, Pia nevezetű csoportja (AAP csoport) foglalkozik kifejezetten a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekeivel is , ahol csoportos foglalkozások keretében, családterapeuta mellett lehetőségük adódik feldolgozni a velük történteket.
Azonban Magyarországon jelenleg nincs olyan önsegítő csoport, amely kifejezetten a gyerekekkel foglalkozna, míg például külföldön Alateen csoportok segítenek az alkoholfüggő szülők gyermekeinek.
A csoportok működése mellett különböző kiadványok nyújtanak segítséget az alkoholfüggő szülők gyermekeinek, például Waltraut Barnowski-Geiser Apa, Anya, Pia – Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekei mégis a boldogságot című könyve, amely nagyban segít az alkoholisták felnőtt gyermekeinek a gyermekkoruk feldolgozásában, akik a mű által jelentős önismeretre tehetnek szert.
