Ahogy a korábbi években, idén is felvételit hirdet a Mathias Corvinus Collegium Jog szakiránya. Ezen alkalomból bemutatkozik a szakirány jelenlegi vezetője, Dr. Papp Gábor, aki egyben a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda szakmai fejlesztési vezetője.
Mi pontosan az MCC Jog szakirány? Hogyan lettél a vezetője?
A Mathias Corvinus Collegium egy olyan, Magyarországon egyedülálló képzési intézmény, amely az angolszász, elsősorban oxfordi egyetemi hagyományokat követi. A Collegium 2001 óta fogad hallgatókat jogi, gazdasági, bölcsész, nemzetközi tanulmányok, media és mérnök szakokról. Jelenleg az egyetemi képzésben több mint száz hallgatónk van.
A hallgatók a Collegiumon belül szakirányokba szerveződnek, ami megadja a szabadságot arra, hogy akár az egyetemi alapszakjuktól eltérő szakterületet tanuljanak. A Collegium öt szakirányának egyike a „Jog szakirány”. Sajátossága, hogy amellett, hogy más szakirányok és más egyetemi képzések hallgatóival együtt lehet élni, bulizni és tanulni, a jogászok esetében is több egyetemről – elsősorban az ELTE és a Pázmány jogi karairól – érkeznek a hallgatóink.
Kiemelendő, hogy a szakirány képzési rendszerének kialakításában a Collegium jogász védnökei (Lomnici Zoltán, Paczolay Péter, Sólyom László és Vékás Lajos) is részt vettek, Sólyom László vezérletével. Ennek eredményeként a szakirányon célunk, hogy a világra nyitott, tettre kész és elkötelezett joghallgatók és végzett jogászok közösségét építsük ki. Ennek érdekében egy olyan négyéves, átfogó képzési rendszert működtetünk, ami izgalmasan egészíti ki az egyetemi jogi oktatást. Nem félünk a jog területéről akár messzebbre is elkalandozni annak érdekében, hogy a világot a maga komplexitásában láthassuk. Mindenre kíváncsiak vagyunk, és mindenre van egy jó magyarázatunk… vagy kettő.
Magam is az MCC és a Jog szakirány alumni közösségének tagja vagyok. 2006-ban diplomáztam a Jog szakirányon, és 2009 óta segítem a Jog szakirány életét szakirányvezetőként. Megtisztelő volt, hogy az akkor frissen az ELTE Jogi Karának dékánjává választott Király Miklóstól vehettem át a stafétát.
Neked mit adott a Jog szakirány az MCC-ben?
Amit egyetemistaként a legnagyobbra értékeltem a szakirányban, az a nyugodt közeg volt, ahol élhettem, tanulhattam, érdekes emberekkel találkozhattam. Ez volt a kulcsa annak, hogy egyetemi tanulmányaimból kihozhassam, ami bennem volt, és ezen túl pedig olyan – az egyetemi képzésből sokszor hiányzó – többlettapasztalatokkal gazdagodjak, amelyek szélesítették a világképemet. Inspiráló volt az egyik este egy zeneakadémista kollgéista társammal filozófiai kérdéseken elmélkedni, míg más alkalommal közgazdász szomszédommal a kockázati tőke világának érdekességeire rácsodálkozni. Mindemellett sokat adott a nyelvtanulási lehetőség, ami már akkoriban is kincsnek számított az egyetem végzése mellett. Végül, de nem utolsó sorban olyan tanárokkal találkozhattam, kerülhettem személyes ismeretségbe, akik a mai napig hatással vannak gondolkodásomra, világlátásomra. Ezúton is szeretném kifejezni hálánkat valamennyi korábbi és jelenlegi oktatónknak!
Hova vezetett az utad az MCC-t követően?
Egyetemistaként végig közjogásznak, alkotmányjogásznak készültem. Ehhez képest pár héttel a diploma átvételét követően már egy nemzetközi ügyvédi irodában a kötvénykibocsátási értesítő készítésének rejtelmeit böngésztem. Nagyon nehéz, de inspiratív közeg volt, szívesen gondolok vissza erre a korszakra. Nem telt el két év, amikor is az akkori Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban kaptam lehetőséget az éppen végéhez közeledő Ptk., majd Btk. kodifikációs munkáiba bekapcsolódni. Nehéz lett volna nemet mondani…
Változatos munkakörrel és egyre bővülő felelősséggel a Minisztérium szolgálatában maradtam egészen 2011-ig. Mindeközben összehasonlító alkotmányjogi területen LL.M. fokozatot szereztem a CEU-n. Ennek során főosztályvezetői és szakállamtitkári tisztségeket egyaránt betölthettem egészen fiatalon. Megtisztelő és felemelő érzés volt ezekben az időkben Magyarországot akár nemzetközi fórumok (Európa Tanács, EU) előtt képviselni.
A szakvizsga megszerzését követően szerettem volna belekóstolni a saját bizniszbe is, így azóta kisebb szünettel ügyvédként tevékenykedem. Ennek keretében egyaránt foglalkozom mesterséges intelligencia alapú technikákkal, egyéniesített gyógyító terápiák jogi vetületeivel és néha coachinggal is. Gyakorlatilag az egyetem befejezését követően sosem csináltam csak egy dolgot a munka terén.
Nem túl nagy teher az egyetem mellett az MCC?
Ha jól csinálod, nem az. Hogyan lehet jól csinálni? Úgy, ha kezdődő pályád vektorai egy irányba mutatnak az ambícióiddal és az érdeklődéseddel. Más szavakkal: ha tudod, hogy szeretnél valami pluszt az egyetemi képzés mellett, képes és kész vagy ezért tenni és energiát áldozni, akkor egyáltalán nem fogod teherként megélni az MCC Jog szakirányt. Éppen ellenkezőleg, lehetőségeket fogsz látni, amiket meg akarsz fogni. A Jog szakirányon a követelményrendszert úgy építettük fel, hogy az nagymértékben egyénre szabható legyen, és abban segítse tagjainkat, hogy magukhoz képest lépjenek előre félévről félévre abba az irányba, amit maguknak kitűztek.
Milyen közösségi programjaitok vannak? Milyen közösségnek tartod a szakirányt?
A képzést nem hagyományos módon fogjuk fel – ennek épp úgy részét képezik a közös kirándulások, vacsorák, spontán konyhai egybegyűlések és világmegváltó beszélgetések, mint maguk a kurzusok. Visszatérő közösségkovácsoló program minden évben a felvételi szervezése. Ez rendre a friss évfolyamok feladata. Rendszeres kirándulások és táborok vannak. A mindennapokban meghonosodtak a közös vacsorák vagy éppen reggelik, és a kulturális programok látogatása is jellemző. Gyakori az intézménylátogatás. Ezeken túl az egész szakirányt megmozgató szakmai-közösségi programot képez a kurzusok, konferenciák és előadások szervezése.
A Jog szakirány sajátossága, hogy a többi szakirány jelenlétének hála napi szinten vannak olyan, más szakirányok által szervezett programok, amelyekbe egyszerűen csak belecsöppensz. Legyen ez épp egy buli vagy vitafórum, közös elmélkedés, vagy épp egy érdekes, ismert vendéggel való beszélgetés. Mára kialakultak hagyományos összkollégiumi programok is, mint a tavaszi biciklitúra, vagy éppen az őszi szüreti túra. Annak köszönhetően, hogy az MCC már a határokon túl is nyújt képzést, diákjainknak rendre van lehetőségük Erdélybe vagy a Felvidékre látogatni, ezáltal külföldi kapcsolatokat teremteni.
Kiknek a jelentkezését várja az MCC? Hogyan zajlik a felvételi?
Minden olyan első- és másodéves joghallgató jelentkezését várjuk, aki szeretne többet, pluszt kapni egyetemi évei alatt, illetve képes és kész is tenni ezért.
Fontos a tanulmányi erdmény is, de ez csak egy eleme a felvételinek. Senkit se bátortalanítson el, ha ez éppen nem úgy sikerült az első egyetemi félévben, ahogy tervezte. Nem fogunk senkit az első féléves jegyei alapján megítélni. Törekszünk arra, hogy érdemben megismerjük a hozzánk jelentkező diákokat, és ez alapján hozzunk döntést.
Elárulok egy titkot: a felvételi folyamat talán egyik legmeghatározóbb szempontja, hogy a jelentkezők mennyire tudatosan vesznek ebben részt. Fontosnak tartom, hogy a hozzánk kerülő hallgatóknak legyen határozott válaszuk arra, hogy miért szeretnének a Jog szakirány közösségének tagjává válni. Ezt tartom a közös munka egyik legfontosabb garanciájának.
A felvételi három fő szakaszból áll. Első körben egy amerikai típusú önéletrajzot és egy, az általunk megadott témák valamelyikéből írt esszét kell küldeni a felveteli@mcc.hu címre. Ezt a következő héten egy írásbeli forduló követi, melyet a Collegiumban rendezünk meg, és általános műveltségi, jogi, illetve logikai kérdéseket érint. E szakaszhoz szervesen kapcsolódik egy szóbeli elbeszélgetés, melynek során jobban megismerhetjük a jelentkezőket. Mindezek alapján a legjobban teljesítők meghívást kapnak a felvételi eljárás záró szakaszát jelentő táborba, melyet március 16. és 18. között rendezünk meg.
szerző: Mathias Corvinus Collegium Jog szakirány
