A Magyar Tudományos Akadémia idén novemberben tizenhatodik alkalommal rendezte meg a „Magyar Tudomány Ünnepe 2019” című országos és határontúli programsorozatot, melyhez csatlakozott Karunk november 15-én megrendezett pénzügyi jogi konferenciája is. Az idei programsorozat kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a tudomány értékteremtő jellegére.
Az eseményt Simon István tanszékvezető úr kezdte meg köszöntőjével. Őt követte Darák Péter, aki nyitóbeszédében kérdést intézett a hallgatóság felé: valóban csak akkor tekinthető értékesnek a tudomány, ha gyakorlati haszna van?
A konferencia első előadását Gyekiczky Tamás bíró, habilitált egyetemi docens tartotta meg a digitális társadalom és a jogrendszer átalakulása címmel, melyben először azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy valójában milyen társadalomban is élünk, és ehhez milyen viszonya fűződik az egyes korosztályoknak, illetve a különböző szektoroknak. Majd kitért az új struktúra jogi problematikájára, a szabályozási kényszerre, amely lényegében összefoglalható a lokalitás és a globalizmus találkozásának, az internet szabályozásának nehézségével.
Erre válaszként három németországi modellt mutatott be: az adaptációt, a transzformációt, valamint a szakítást. Beszédében olyan problémák felvetésén keresztül mutatta be a téma aktualitását, mint a digitális hagyaték, a mesterséges intelligencia és az algoritmusok körében okozott károkért, sérelmekért való felelősség szabályozása, a Big Data, valamint az internet fekete oldalának – gyermekpornográfia, kábítószerkereskedelem – kérdése.
Ezt követte Rácz Dániel rövid összefoglalója a digitális gazdaság szabályozásáról a nemzetközi adóztatás témakörében, amely az internetes gazdálkodásból eredő profitot célozza meg. Előadásában a nemzetközi és az EU-s szabályozás hibáiról, és azok kijavításáról értekezett.
„A forrásország adóztatásánál korábban problémát jelentett az a törvényi feltétel, hogy a telephelynek fizikálisan jelen kellett lennie – mivel a törvényalkotó így próbálta vélelmezni a gazdasági jelenlétet –, azonban számos esetben ez nem teljesült annak ellenére, hogy az adott vállalat az interneten keresztül jelen volt az országban” – vélekedett.
Az elhangzottak feldolgozására és a reflexiók megtételére egy csésze kávé és aprósütemény mellett került sor, amelyre vendégül látta a Tanszék a konferencia résztvevőit.
A szünetet követően Kecső Gábor adjunktus a jogirodalom és a bírói döntések kapcsolatának kérdéskörét boncolgatta a pénzügyi jog területén. A problémafelvetés oka az, hogy a jogirodalom mint olyan speciális helyet foglal el a tágan értelmezett jogforrások körében, nem tekinthető normának, azonban a bírói gyakorlat számára a jogértelmezés elengedhetetlen eszköze.
Az ítéletek és a jogirodalom így állandó kölcsönhatásban áll egymással: míg az előbbi számára egyfajta közvetítő és értékelő funkciót tölt be a másik, amellyel hozzájárul a magasabb színvonalú döntésekhez, addig az utóbbi számára ezek a döntések a kritika tárgyát képezik.
Ezután Kovács Dániel Máté tanszéki óraadó a számvitel és az adózás viszonyába nyújtott betekintést a résztvevőknek. Bemutatta a lehetséges kapcsolódásokat: a kettő teljes függetlenségétől azok azonosságáig, majd a számviteli hibák hatását ismertette az iparűzési adóban, amelyek megjelenésének helye – tudhattuk meg – lényegében attól függ, hogy azok jelentős vagy nem jelentős összegűek voltak.
A konferencia utolsó előtti előadását Simon István tanszékvezető úr tartotta, aki a joggyakorlat-elemzés problémakörét egy konkrét eseten – az 1/2013. számú KMJE határozaton – keresztül mutatta be a hallgatóság számára. A jogegységi határozatra lényegében az információs egyensúlytalanság problémája adott okot, amely a tisztességes hatósági eljárás és a magánszféra, azon belül is az adótitok védelmének összeütközése folytán jött létre.
A szabályozás helyességét illetően a szükséges és arányos korlátozást vizsgálta a tanár úr:
mennyiben indokolt az, hogy az eljárás egyes szakaszaiban még nem ismerheti meg az érintett az adótitkot, majd továbblépve már igen?
Szükséges-e az adótitoknak ebben a formában való védelme, illetve beszélhetünk-e ilyen jellegű jogról, ha az a bírósági eljárásban már megismerhetővé válik?
Az esemény zárásaként Darák Péter – a Kúria elnöke – a nyitóbeszédében felvetett kérdésére kereste a választ: tud-e értéket teremteni a jogtudomány a gyakorlatban? Amelynek megválaszolásához röviden összefoglalta, hogy mivel foglalkozik a pénzügyi jogtudomány, miért is tekinthető kivételesnek ez a jogterület. Szerinte a különlegességét az adja, hogy miközben erősen közjogi jellegűnek tekinthető, a gyakorlathoz nagyon közel áll, ezért meghatározó benne az eszközszemlélet, gyakori változások kísérik, valamint folyamatosan keresi alkotmányjogi, természetjogi alapjait.
A pénzügyi jog gyakorlati haszna ennek fényében jelentős, amely többek között az állam pénz- és vagyongazdálkodásában, illetve az eladósodás elkerülésében is megmutatkozik.
Köszönjük a meghívást a Pénzügyi Jogi Tanszéknek!
képek: Kecső Gábor
