A Gyermekjogok Világnapja november 20. A társadalom sok más rétegéhez hasonlóan, a gyermekeknek sem voltak mindig alapvető emberi jogaik a történelem során. Így a napjainkra kialakult gyermekjogok sokáig nem is léteztek, és a gyermekeket sem kezelték egyenlően. A cikkemben mindezekből eredően azt szeretném bemutatni, hogy hogyan alakultak ki a gyermekjogok, megünnepelve egyúttal a Gyermekjogok Világnapját.
Hazánkban tavaly ezen a napon számos ismert látványosság (pl.: Szabadság-szobor) kék fényben tündökölt a fővárosban az UNICEF Magyaroroszág felhívására. A díszkivilágítás az 1989-ben elfogadott Gyermekjogi Egyezmény tiszteletére szolgált.
A gyermekjogok kialakulása
Tekintve, hogy a gyermek maga is ember, így az alapvető emberi jogok természetesen őket is megilletik. Kifejezett gyermekjogokról azért beszélhetünk, mert bizonyos tulajdonságaik miatt – pl.: testi és szellemi adottságok – sajátos helyzetük van, és ezen különleges jegyek megkövetelik a sajátos jogok biztosítását. A kialakulásukat a jogtudomány az emberi jogok második generációjába sorolja. Ez a generáció olyan alapjogokat tartalmaz, amely az állam cselekvési kötelezettségeit írja elő.
A XX. század elején – amelyet nem véletlenül nevezett Ellen Kay a gyermekek századának – 1924-ben egy magánszervezet, A gyermekek megsegítésére létrehozott nemzetközi unió kezdeményezte a Nemzetek Szövetségénél, hogy terjesszenek be deklarációt a gyermekek helyzetére vonatkozóan. Még ebben az évben elfogadták a Genfi Deklarációt, amely elsőként fogalmazta meg a gyermekek védelmére vonatkozó általános igényt, illetve az ehhez kapcsolódó állami és társadalmi feladatokat. Erre a deklarációra hivatkozik az ENSZ Közgyűlésén 1959-ben elfogadott Gyermeki jogokra vonatkozó deklaráció preambuluma. Azonban az 1959. évi deklaráció annak ellenére, hogy konkrét kötelezettségeket még nem írt elő az államoknak, komoly előszele volt a gyermeki jogokat átfogóan szabályozó egyezménynek.
1989. november 20-án New Yorkban elfogadták a Gyermek jogairól szóló Egyezmény dokumentumát, amely tulajdonképpen a gyermekjogok nemzetközi törvénykönyvének tekinthető. Az egyezmény már nem csak ajánlásokat tartalmaz (ahogyan a korábban említett dokumentumok), hanem kötelezettségeket is ró az államokra. Ez a világ legtöbb országa által jóváhagyott nemzetközi egyezmény, hiszen az Amerikai Egyesült Államok és Szomália* kivételével minden más ország ratifikálta.
*: Szomália ratifikációjáról ellentmondásosak a források; egyesek szerint ratifikálta, mások szerint nem.
Magyarországon a Gyermekjogi Egyezmény 1991. november 6-a óta hatályos, és az 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről jogszabály által vált a magyar jogrendszer részévé.
A gyermekjogok
Az egyezmény alapján gyermek mindenki, aki 18 éven alulinak számít, és ebből kifolyólag a gyermekjogok minden 18 év alatti embert megilletnek.
A Gyermekjogi Egyezmény alapvetően 3 pillérre épül. Ez a védelem, a részvétel joga és a gondoskodás-ellátás. A védelem csoportjába tartoznak a gyermekek védelmével kapcsolatos előírások. A gyermekek testi és lelki védelme minden társadalomnak kiemelt feladata, hiszen a gyermekek jelentik a társadalom jövőjét. Az alapvető jogok a gyermekeket is azonos módon illetik meg, tehát megélhetési körülményeik, nemzetiségük, bőrszínük, nemük és vallásuktól függetlenül.
Az egyezménynek összesen 1 preambulum bekezdése és 54 cikke van, például:
- 1. cikk: a gyermek meghatározása
- 3. cikk: a gyermek legjobb (legfőbb) érdeke
- 9. cikk: a szülőktől való el nem választás elve
- 28. cikk: a gyermek joga az oktatáshoz
- 38. cikk: a fegyveres konfliktusban érintett gyermekek védelme
A gyermekjogokról bővebben az alábbi linkekre kattintva lehet olvasni:
https://unicef.hu/gyermekjogok
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100064.tv
https://gyermekjogiegyezmeny.hu/wp-content/uploads/2020/04/jogszab%C3%A1ly-let%C3%B6lthet%C5%91be-angol-magyar-1.pdf
A gyermekjogok érvényesülése Magyarországon
A gyermekjogok természetesen megkövetelnek olyan intézkedéseket, amelyek a jogok védelmére, illetve kikényszeríthetőségére vonatkoznak. Magyarországon a gyermekvédelemre vonatkozó szabályokat az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) tartalmazza. Bizonyos területeken a gyermekekre vonatkozóan speciális szabályozások működnek. Ezen utóbbiak olvashatóak a Polgári-, Büntető-, Egészségügyi-, Munka-, Társadalombiztosítási- és Közoktatási törvénykönyvekben.
A Gyermekvédelmi törvény többek között összefoglalja és rögzíti a gyermeki jogokat és azok érvényesítési garanciáit, a gyermekvédelmet biztosító alap- és szakellátási formákat, jogosultsági feltételeket, finanszírozási elveket, illetve a hatósági tevékenység fő szabályait is. Meghatározza továbbá a gyermekvédelem alapvető rendszerét, amelyben például az önkormányzatoknak és a gyámhatóságoknak is tevékenykedniük kell a gyermekjóléti és védelmi feladatok ellátásának körében. A hatósági rendszereken kívül más területeken is ügyelnek a gyermekekre. Ekként figyelemmel kísérik a gyermekjogok teljesülését például a közoktatási intézmények, a rendőrség, az egyház és a társadalmi szervezetek is.
A gyermekjogok védelmével kapcsolatos jövőbeli feladatok Magyarországon
Magyarország szeretné a gyermekjogok érvényesítését elérni a szociális biztonság területén is.
A 2012 és 2014 közötti ciklusban az ország kijelentette, hogy a jövőben törekszik a teljeskörű jogharmonizációra azon törvények tekintetében, amelyekben megjelennek a gyermekjogok, segítve ezzel például az egységes értelmezést. Ezen felül az esetleges jogsértés esetén nyújtandó gyors reakcióra és a – bármilyen formában történő – gyermekbántalmazás kiküszöbölésére való törekvés is megjelenik a feladatok között.
Miért fontos tudni a gyermekjogokról?
A gyermekjogokkal kapcsolatban az Európai Bizottság több felmérést is készített. A 2008 és 2009 közötti vizsgálat például arról szólt, hogy hogyan változtak a megkérdezett 15-18 év közötti fiatalok ismeretei a saját jogaikról. Magyarországon a megkérdezettek 60%-a nem tudta, hogy a 18 év alatti embereket speciális jogok illetnek meg. Ennél viszont rémisztőbb adat, hogy a gyermekek körülbelül 80%-a nem kért volna segítséget abban az esetben, ha a jogaik megsértését tapasztalták volna.
Ebből látható, hogy a gyermekek sokszor nem tudják, mely jogok illetik meg őket, és hogyan tudják ezeket a jogokat gyakorolni, vagyis kitől kérhetnek segítséget és milyen formában. Ennek a tudásnak a hiánya komoly problémákhoz vezethet, hiszen a gyermekek jogai megsérülhetnek, azonban jogorvoslatra adott esetben nem kerül sor.
A jogok megsérülése komoly következményeket vonhat maga után, ugyanis nem csak jogilag, hanem testileg és lelkileg is sérülhet az érintett. A gyermekek a társadalom és a világ jövőjét jelentik, így nagyon fontos, hogy milyen bánásmódban részesülnek fiatalkorban. Éppen ezért a családnak, a társadalomnak, a politikai rendszereknek és az egész világnak vigyáznia kell a gyermekekre!
Felhasznált irodalom: 1; 2; 3; 4
A borítókép forrása: X
JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS
