A Halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31. éjszakáján, amelyet hagyományosan elsősorban az angolszász országokban tartanak, bár mára a tengerentúlról és a common law területeiről – főleg a médiumoknak köszönhetően – az egész világon elterjedt szokássá kezd válni.
Még pár évvel ezelőtt mi is csak a televízióban, filmekben, rajzfilmekben láttunk halloweeni töklámpásokat és színes, mókás, olykor pedig ijesztő dekorációval ékesített házakat és kerteket, ma azonban alig van köztünk, akinek Facebookon ne jelenne meg legalább egy halloweeni partiról szóló értesítés vagy eseménymeghívás. Kijelenthető tehát, hogy a gyors globalizáció miatt napjainkra ez a pár évtizeddel ezelőtt kis hazánkbanmég ismeretlen ünnep mára teljesen beépült a köztudatba. De honnan is ered ez a furcsa hagyomány, és mégis miért veszi át egy kultúrkör a számára idegen ünnepet?
A pogányság legyőzése
Az egyszeri ember, aki még nem értette a világ dolgait, úgy vélte, az ősszel egyre korábban érkező sötétség a fény és sötétség közti harcot mutató esemény, ami valamilyen varázslatos, energikus dolog, és hatalmas jelentősége van a mindennapokra. Mivel október végén, november elején már eléggé megcsappanni látszik a napos órák száma, és a Nap sugarai is kevésbé érik az északi féltekét, egyre csak hosszabbakká és hidegebbé válnak az éjszakák, ezért kialakult a köztudatban, hogy ilyenkor a túlvilágról az ártó, rossz szellemek visszatérnek az élők közé. Erre az elképzelésre épült a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe, amely idővel összemosódott a holtak tiszteletének napjával a rómaiak Britannia feletti térhódításának köszönhetően. A kereszténység elterjedésével az őskeresztényszokásokat a pogány ünnepekhez igazították, hogy az ősi szokások hívei könnyebben elfogadják az új ünnepeket.
Az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek, más néven Festum Omnium Sanctorum ünnepévé vált.
Az üdvözült lelkek emléknapját a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepeli. Ez az ünnep azonban nem keverendő össze az angolszász Halloweennel, amely tulajdonképpen a mindenszentek éjszakája, sem pedig a halottak napjával, a Szenvedő Egyház ünnepével, melyet 998 óta tartanak november 2-án, az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, tisztítótűzben lévő hívekért.
A töklámpás
Ki ne ismerné a jellegzetes narancssárga színű, kivájt belsejű tököket, amikbe mécsest helyeznek? Ez a legtipikusabb jelképe a Halloweennek, azonban azt már kevesen tudják, hogy egy Írországban elterjedt legenda nyomán szokás ezzel dekorálni az udvarokat októberben. A történet szerint egy Jack nevű részeges, rossz hírű kovács találkozott egy ízben az ördöggel, akivel nem volt hajlandó lepaktálni, azonban tudta, hogy életében sok rosszat tett, és halála után esélyes, hogy nem a mennyek országába fog kerülni. Ezért kieszelte, hogy sarokba szorítja a gonoszt, és megígérteti vele, hogy nem jut a pokolba. Az ördög ebbe bele is ment, azonban amikor eljött Jack halálának a napja, ő nem léphetett be a mennyországba és a pokolba sem. Ezért a két világ között ragadt Jack arra kérte a gonoszt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy visszataláljon az élők világába. Kapott egy örökké izzó fadarabot, amit egy kivájt belsejű cukorrépába tett, és azóta is ezzel jár-kel a két világ között. Később a répát felváltotta a nagy és rikító színű sütőtök, amit azóta is szokás Jack O’Lanternnek nevezni. (Kb. Lámpás Jánosra fordítható.)
Egyébként a Halloween elnevezés is feltehetően Írországból származik, ahol Szent Patrik V. századi misszionárius működésének hatására a kereszténység és a kelta pogányság keveréke, az úgynevezett culdee-i kelta kereszténység jött létre. Az ősi druida hit megfért az új tanításokkal, és egészen addig virágzott, míg az angol hódítók el nem foglalták, és meg nem semmisítették.
Írországban október 31. éjszakája a mindenszentek éjszakája, ami az All Hallows’ Eve nevet kapta, és ennek a leegyszerűsödése lett a Halloween maga.
A szokás elterjedése
Az Egyesült Államokban valószínűleg a korai ír bevándorlók által vált népszerűvé az ünnep, és már a XX. század elejétől kezdve szokássá vált az ünneplése. Főleg a gyermekek körében jellemző, hogy ijesztő jelmezekbe öltözve járják körbe a környékbeli lakásokat, és „Trick or treat!” felkiáltással gyűjtenek édességeket, apró játékokat maguknak. Európa kontinentális területeire a 2000-es évek elején kezdett begyűrűzni a szokás, amikor a nyugati filmek elárasztották a piacot.
A hagyományosan konzervatív keresztény országokban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez az átvett ünnep, leginkább a fiatalabb korosztály körében. Ennek az oka sokak szerint az lehet, hogy egyrészt a mindenszentekkel kezdődő adventi ünnepkör merevségét kissé oldani lehet vele, másrészt a sötétségben rejtőzködő mitikus érzések amúgy is évezredek óta izgatják az embereket.
