„Na, csak kinyögted.” Így hangzik az ominózus Lajos Balázs idézet, amit hősünk a 0,5 négyzetén hosszasan gondolkodó tanárához intézett. Megannyi ehhez hasonló gyöngyszem sorolható a járvány szórakoztató hozadékai közé, bár a vigasz mégis sovány. Eddig Lajos Balázs örvendhetett talán a legnagyobb ismertségnek az online oktatás mókamesterei közül, ugyanakkor az április 12-én megtartott BE TDK-n olyan történt, amire kevesen számítottunk. Milyen jogi kérdéseket vet fel az incidens és az azt övező magatartások? Felmerülhet a szándékosság vádja, vagy pusztán kínos véletlen lenne? Beható elemzés az online oktatás eddigi legkínosabb pillanatáról.
A videó láttán, amin egy idősebb férfi egy szál pólóban, alsónadrág nélkül villantja meg nemi szervét az előadás közben, több kérdés is felmerült hirtelen bennem. Először azt gondoltam, hogy ha a ValóVilág powered by Big Brother következő szériáját idős szereplőkkel forgatnák, bizonyára ajánlanám hősünket a castingra, mondván nemcsak Winston Smith-t tartotta szemmel a nagy testvér. Második gondolatom már, elvetve a kreatív produceri vénát, felelős joghallgatóhoz méltó volt. Reménykedtem benne, hogy az úriember nem karunk oktatója, csak mezei résztvevő, a pletykák szerint egy házi őrizetben levő gyémántkereskedő.
Reményem szerencsére beteljesült, a kar hivatalos közleménye a következő volt:
„A szóban forgó videófelvételen a hiányos öltözetű személy nem az Egyetem oktatója, nem a hallgatója, őt az esemény szervezői nem ismerik. Az illető nem jogi szakértőként, hanem vendégként (Guest) kérte a belépést az online rendezvényre. Amikor a szervezők észlelték a kérdéses jelenetet, még a TDK esemény közben kizárták a személyt a hívásból, és ismételt kérése ellenére sem engedték vissza.
A tanszékekhez köthető tudományos diákköri (TDK) események saját szabályzatuk értelmében mind jelenléti, mind online formában nyilvánosak, tehát a hétfői Teams műhelybeszélgetésre is bárki beléphetett, aki – a Facebookról vagy máshonnan – erről tudomást szerzett, és kérte a belépést”.
A videó kezdeti hatásait először az ÁJK Memes oldalon láthattuk, ahol több, a témát feldolgozó meme kommentszekciójában is szokatlanul heves viták alakultak ki. Volt, aki a videót terjesztőket jogi következményekkel fenyegette emberi méltóság megsértését emlegetve, mindemellett igen sokan szeméremsértőnek is nyilvánították az idős úr lenge öltözetét. Ugyanakkor mik az esettel felmerülő jogi kérdésekre a válaszok? A következők megválaszolásában Dr. Ambrus István, karunk büntetőjogi tanszékének docense nyújtott jelentős jogi iránymutatást.
Forrás: ELTE ÁJK memes
Szeméremsértés?
A szeméremsértés kérdéskörét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 205. §-a szabályozza. Az (1) bekezdés szerint „aki magát nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Ez az esetkör tehát célzatos bűncselekmény, aminek megvalósulása a körülmények ismerete alapján talán jóhiszeműen kizárható. A jogalkotó itt ugyanis a „klasszikus”, célzottan exhibicionista, szeméremsértő magamutogatást pönalizálja.
A 205. § (3) bekezdésének lehetne még az ügy szempontjából jelentősége, miszerint „Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki mással szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a sértett emberi méltóságát sérti.”
Utóbbi szintén egy szándékos bűncselekményi alakzat, ugyanakkor az elkövető hivatkozhat arra, hogy pusztán véletlenül maradt bekapcsolva a kamerája, így szimplán gondatlanság okán nem lehetne felelősségre vonni.
Trollkodás?
Nem elhanyagolható tény, hogy az ülésről készült rövid videó készítője pont akkor rögzítette az eseményt, amikor a szóban forgó meztelenkedés bekövetkezett. Honnan tudhatta a videó készítője, hogy ebben a tizenöt másodpercben kell nagyon figyelni? Persze a felvétel készítője felvehette a teljes ülést edukációs célzattal, majd abból kivágta a számára érdekesnek tűnő tizenöt másodpercet. (A célzat természetesen vonatkozhatott a szórakoztatásra is, a készítő észlelte az úr hiányos öltözetét, amikor az felállt kamerája elől, és a rögzítést onnantól indítva várta áldozatának visszajövetelét.)
Ugyanakkor, ha a lenge öltözetű úr nem szexuális célzattal, hanem trollkodásból vagy feltűnési viszketegségből tette, amit tett, és bizonyítható lenne tettének szándékossága, ezt a bűncselekményi változatot sem lehetne ilyenkor megállapítani.
Az Alaptörvény 28. cikke szerint ugyanis a törvényeket teleologikusan – a jogalkotó céljára figyelemmel – kell értelmezni. A Btk. miniszteri Indokolása pedig a Btk. 205. § (3) bekezdéséhez a következő magyarázatot fűzi: „A szeméremsértés másik új fordulata alapján – szubszidiárius vétségként – az is büntethetővé válik, aki mással szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a sértett emberi méltóságát sérti. Ide tartoznak a sértettet érő olyan magatartások, amelyek nem súlyosan szeméremsértőek, így szexuális erőszakot vagy szexuális kényszerítést nem valósítanak meg, például a sértett testének, valamely testrészének megfogása (a sértett akarata ellenére).
Korábban ezek adott esetben becsületsértésként voltak üldözhetőek, ezek a magatartások azonban inkább a sértett nemi önrendelkezési jogát, emberi méltóságát sértik, ezért külön nevesítésük indokolt.” A tényállásbeli „szeméremsértő magatartás” tehát – egyébként a kommentár szerint is – testi kontaktust feltételez, így távollévők közötti, online esemény esetében nem alkalmazható.
Közerkölcs megsértése?
Ami Dr. Ambrus István szerint felelősségre vonás szempontjából szóba jöhet, az a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 192. §-ában szabályozott közerkölcs megsértése, feltéve, hogy az interneten keresztül való elkövetés ugyancsak a Szabs. tv. 29. § (2) bekezdés b) pontja alapján nyilvános helynek elismerhető. Mivel a kar hivatalos közleménye szerint a kari TDK ülések nyilvánosak, ez megállapítható lehet. Itt pedig a felelősség gondatlan elkövetés esetén is fennáll, mivel a Szabs. tv. 2. § (1) bekezdése esetén a szabálysértéseknek a gondatlan változata is főszabály szerint büntetendő.
E szabálysértést szabálysértési elzárással nem fenyegeti a Szabs. tv., így tipikus szankciója a pénzbírság vagy a közérdekű munka.
Felelősségre vonhatók a videó terjesztői és készítői?
A készítők, terjesztők vonatkozásában a Btk. 219. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyes adattal visszaélés bűncselekménye merülhet fel. Ez azonban csak akkor valósul meg, ha – vagylagosan – haszonszerzési célból követik el (ez a körülmények alapján kizárható), vagy jelentős érdeksérelmet okoznak.
Ez utóbbi fordulat megvalósulása még fel is merülhetne, miután a felvételen nemcsak a meztelen személy, hanem más is szerepelt. Az azonban a vádemelést megelőzően ügyészségi, ezt követően pedig bírósági mérlegelés kérdése, hogy mi minősülhet jelentős érdeksérelemnek. E bűncselekményt egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. Véleményem szerint, habár a videón szereplők valószínűleg nem járultak előzetesen hozzá a felvételen való szerepléshez, ugyanakkor a jelentős érdeksérelem okozása nagy eséllyel nem áll fenn jelen szituációban.
Ami pedig a terjesztőket ért fenyegetéseket illeti, ismerjük a mondást, ami egyszer felkerül az internetre, az már ott is marad. Lehetetlen küldetés lenne felelősségre vonni a terjesztőket, vagy éppen teljesen eltüntetni a videót, habár annak, aki erre vállalkozna, sikeresség esetén bizonyára jó pár VVS gyémánt ütné a markát.
Vajon lesz még ennél is nagyobb klasszikusa az online oktatásnak? Kiderül valaha a teljes igazság? Lesz következménye az incidensnek például dress code vagy zártabb TDK ülések formájában? A kérdések adottak, a válaszok nyitottak.
