Az Oroszország és Ukrajna között kialakult fegyveres konfliktust tárgyaló cikksorozatunk II. részében a behívás, a besorozás és a hatályos, magyar szabályozásban még előforduló, további jogintézményeket tekintjük át.
„Aztán…az egyik sógor elindult a spájz felé, hogy hozzon egy üveg kompótot. Szóval bement, fogott egy üveg kompótot, kinyitotta az ajtót, visszajött és azt mondta, hogy már a spájzban vannak az oroszok. (Nevetés, majd hatásszünet.) Már a spájzban vannak az oroszok!”
/Keleti Márton: A tizedes meg a többiek/
Ha a spájzban még nem is, de a közvetlen szomszédságunkban már igencsak nagy számban van jelen az orosz hadsereg. A háborús helyzet eszkalálódására tekintettel a magyar kormány számos intézkedést foganatosított annak érdekében, hogy a magyar honvédelem számára visszaadja megbecsülését, önbecsülését, szervezettségét és némileg ütőképesebbé alakítsa azt. Ezen intézkedések között említhető a behívhatósági korhatár maximumának 40-ről 50 évre emelése, illetve a hivatalosan a Készenléti Rendőrség kötelékén belül megalakuló szerződéses határvadász állomány szolgálatba állítása, továbbá a törekvés arra, hogy ez a jelenleg nagyjából ezer fős állomány elérje a négyezer főt. A határ védőihez való csatlakozás minimumfeltétele az alapfokú iskolai végzettség, tehát nyolc elvégzett általános iskolai osztály, a kínálkozó lehetőséget pedig a 400 000 Ft bruttó bér tetőzi.
„Kellene még néhány zászlóaljnyi [önkéntes], könnyebben mennének a dolgok”
A kormány a jövendőbeli egyetemi hallgatókban is igyekszik feléleszteni a katonáskodás iránti vágyat, hiszen az a felsőoktatási képzésre jelentkező diák, aki önkéntes tartalékos katonaként fél évig, vagy egy évig teljesített szolgálatot, vagy akár a szakkiképzést is elvégezte 16 és 64 pont közötti többletpontra számíthat a felvételi eljárás során. A katonai szolgálat kiemelt megbecsültségét indikálja az a körülmény is, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot nem teljesítő vagy a szakképzést nem végző jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű, idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén mindössze 40 többletpontot remélhet. Továbbá az sem számít, hogy valaki adott esetben több nyelvvizsgával rendelkezik, ugyanis az üvegplafon a 40 pont. Emellett az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredmény függvényében a jelentkező a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért csupán 25 többletpontra jogosult, amely pontszámok mind eltörpülnek a katonai szolgálatért adott maximális 64 pont mellett.
Amennyiben pedig a kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés kétharmados szavazást követően hadiállapot hirdetne ki, a katonai szolgálatteljesítés tervezése keretében az elsőfokú Bizottság főszabály szerint katonai szolgálatra alkalmas fokozattal látja el és személyes megjelenés nélkül tervezi katonai szolgálatteljesítésre azt a kiképzett hadkötelest, aki legalább az alapkiképzést elvégezte. Tekintettel arra, hogy az önkéntes tartalékosok kerülnek elsőként behívásra, megfontolandó, hogy a többletpontok mekkora értéket képviselnek valójában.
„A magyar nemzet katonanemzet”
A rendszerváltást követően a magyar hadiipar hatékonysága számottevően csökkent, annak a leépítési folyamatnak a következtében, melynek a határőrség és 2004-ben a kötelező sorkatonaság is áldozatául esett. A kormány 2010-től kezdődően azonban nagyobb figyelmet fordított arra, hogy a Honvédség és a hadiipar strukturális és műszaki lemaradását egyaránt kijavítsa. 2016-ban a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program meghirdetése után ez a kiemelt figyelem még nagyobb méreteket öltött. Magyarország jelentős német partnerével, a Rheinmetall vállalkozással való megegyezés alapján hat új hadiüzemmel gyarapszik. Az üzemek, melyekben Magyarország kisebbségi tulajdonos, Nyírteleken, Gyulán, Kiskunfélegyházán, Várpalotán, Kaposváron és Zalaegerszegen fognak termelni lőszert, lőfegyvereket, járműveket és drónokat is.
„Akinek nem lesz ereje, annak nem lesz igaza sem”
Az Országgyűlés az Alaptörvény kilencedik módosításában elfogadta a nagy port kavaró L) cikk kiegészítését, vagyis „Az anya nő, az apa férfi” szövegrészletet, azonban emellett kevés szó esett arról, hogy ugyanezen módosítás a különleges jogrend szabályozását is átdolgozta.
A korábbi hat különleges jogrendi jogintézmény, vagyis a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet helyett mindösszesen három különleges jogrend maradt. Ezek a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
A különleges jogrend átdolgozása pedig egyúttal jogalapot is teremtett a Btk. honvédelmi szolgálatot érintő rendelkezéseinek módosítására, azonban ezek mellett helyet kapott a 433. § (1a) bekezdése is, melynek értelmében a katonai szolgálat alól való kibúvás bűntettének tényállását a hadiállapot Kormány általi kezdeményezését követő időszakban is alkalmazni kell.
Annak érdekében pedig, hogy egy gyakorlati példával is ismertessük a módosítást, abban az esetben, ha egy hadköteles állampolgár akkor kívánja elhagyni az országot, mikor a kormány benyújtotta a hadiállapotról szóló javaslatát, azonban azt az Országgyűlés még nem fogadta el és a hadiállapotot még nem hirdették ki, a hadköteles ettől függetlenül is megvalósítja a szolgálat alól való kibúvás tényállását. Ezen bűncselekmény büntetési tétele és mértéke pedig az öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
„Ideje hát felélesztenünk magunkban a katonaszellemet”
Néhány haderőfejlesztési folyamat és a gyorsléptékű fegyverkezés ismertetését követően térjünk is rá a magyar szabályozásra; és tekintsük át, hogyan működik és mit foglal magába a hadkötelezett és a hadköteles fogalma!
A hadköteles a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény értelmező rendelkezése alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfi (továbbá, aki 18. életévét betöltötte, de 50. életévét még nem), ezzel szemben a hadkötelezett a tényleges katonai szolgálatra hadiállapotban behívott hadköteles.
A honvédelmi kötelezettség azonban nem kizárólag a fronton való harcot jelenti, számos más feladatot diktálhat az állampolgárok számára hadiállapotban, mint amit a békeidőszaki önkéntességen alapuló haderőben való szolgálatteljesítés magába foglal. A következőkben ezeket fogjuk áttekinteni.
A honvédelmi kötelezettséget az Alaptörvény XXXI. cikke intézményesíti. A hadkötelesek vagy katonai, vagy amennyiben az egyén lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesítenek, azonban kizárólag külön engedély alapján van lehetőség ez utóbbi szolgálati formára, illetve amennyiben elutasításra kerül a kérelem, a jogalkotó megtagadja a jogorvoslathoz való jogot. Fontos lehet még megemlíteni, hogy a fegyver nélküli szolgálatot teljesítő katona sincs feltétlenül kivonva a fegyveres érintkezésből, ugyanakkor a parancsnokának törekednie kell erre.
A katonai és fegyver nélküli szolgálaton túl a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára az Alaptörvény honvédelmi munkakötelezettséget ír elő. Természetesen a munkakötelezettség személyi hatálya nem terjed ki a honvédség azon tagjaira, akik tényleges szolgálatot teljesítenek, illetve azokra sem, akiknek fizikai, mentális képességei nem teszik lehetővé a munkavégzést, 65. életévüket betöltötték, vagy törvényben taxatív felsorolás által meghatározott családi helyzetük miatt mentesülnek.
A polgári védelmi kötelezettség – mely békeidőben önkéntesen is vállalható – ugyancsak a már említett cikk alapján alkalmazható. Elsődleges célja az állampolgárok és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme, így polgári védelmi feladatnak minősül különösen a fegyveres összetűzés során az óvóhelyek létesítése, az elsősegélynyújtás, vagy a tűzoltás.
A XXXI. cikk arról is rendelkezik, hogy mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető, természetesen csak igen szűk körben, vagyis akkor, ha a honvédelmi feladatok ellátása más módon nem, vagy nem megfelelő időben, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítás útján biztosítható. Természetesen a szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányokért és az elmaradt vagyoni előnyért is kártalanítás jár, kérdéses azonban, hogy egy háborús konfliktusban aktív szerepet vállaló állam, mely szükségleteit kénytelen állampolgári beszolgáltatásokkal kielégíteni, milyen hatásfokkal és mikor képes kártalanítást fizetni.
„Elhúzódó háborúra kell berendezkednünk”
Az imént felsorolt honvédelmi kötelezettségek alól létezik a jog által engedélyezett „kibúvás” is. Bizonyos területen – főként minisztériumokban, állami szerveknél – dolgozó munkavállalókat, közjogi méltóságokat és az államműködés meghatározó szereplőit, nem érinti a behívás, tekintet nélkül arra, hogy megfelelnének-e a hadköteles jogállásnak.
A mentesülés jogi megnevezése a meghagyás, melyek értelmében az I. kategóriába sorolt személyek – így például az államfő, az Alkotmánybíróság, a Kúria, vagy az MNB elnöke – munkakörük révén kerülnek meghagyásra.
A II. és III. kategóriában ellenben már nem személyeket, hanem szerveket találhatunk, melyek által az adott szervnél dolgozó kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe kerülnek, amely alapján őket a katonai igazgatási szervek a munkakörüktől eltérő szolgálatteljesítési helyre nem hívhatják be, vagyis ezen személyek a szolgálatot kvázi a munkakörük végzésével teljesítik.
2022. október 31-ig a magánszemélyek „jogos kibúvására” is létezett 17 olyan opció, melyeket a jelen cikk elkészültekor hatálytalan honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény szabályozott. Olyan körülmények adtak mentesülést a behívás alól, mint a politikai pozíciók betöltése; képviselők, polgármesterek vagy ezen pozíciókra nyilvántartásba vett jelöltek, a különböző családi okok, mint a gyermeknevelés egyes esetei, vagy a rászoruló családtag ápolása.
Azonban a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény kihirdetése óta az imént említett mentesülési okok nem találhatóak meg a hatályos joganyagban, ami a korábbi jogalkotási gyakorlatot figyelembe véve aggályokat vet fel. Ugyanakkor a legjobb az lenne, ha nem jönne el annak az ideje, hogy hivatkozni kelljen ezen okokra.
„Mert a halál nem kaland azoknak, akik szembenéznek vele.”
/Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan/
Felhasznált irodalom: X
- Nagykommentár Magyarország Alaptörvényéhez – Árva Zsuzsanna
- Magyarország Alaptörvénye
- A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.)
- A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény
- Az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény
A borítókép forrása: X
A cikk előző része itt olvasható.
