Miből áll egy muzsikus munkavégzése? Élőzene vagy playback? Melyik platform a mérvadó egy zenész számára ma: a YouTube vagy a rádió? Mi a helyzet az őrült rajongókkal?
Március 6-án a Munkajogi TDK különleges ülésén várta a zene és a munkajog iránt érdeklődőket. A nagy sikerű Játszva dolgoznak előadás folytatásában ezúttal a zenészek munkavégzése került terítékre. A diákkör vendégei a Compact Disco két oszlopos tagja és egyben alapítója, Pál Gábor (billentyűs) és Walkó Csaba (énekes) volt.
Az első kérdéscsomag a vendégekhez adott volt: mikor kezdtek el zenével foglalkozni, mióta zenélnek együtt, és hogyan jött létre a formáció? Mind a ketten klasszikus vonalon kezdtek, zeneiskolába jártak, de hamar kialakult bennük az érdeklődés az alternatív hangzásvilág iránt, így elindultak az elektropop irányzat felé. A zenekart 2008-ban alapították Lotfi Behnam, ismertebb nevén Lotfi Begi perzsa származású DJ-vel.
A rövid bemutatkozást követően került lejátszásra az első videó, az I’m in love, amely a formáció első videóklipje is egyben.
Megjelenésekor számos magyar slágerlistán az első tíz között szerepelt, mégis meglepő módon a YouTube-ra feltöltött videón a megtekintések száma nem szárnyal az egekben. Kérdezni ennek az okát nem is kell, már a lejátszás előtt elmondták, hogy szerzői jogi problémák miatt az eredeti klipet el kellett távolítani, amely már túl volt a kétmilliós megtekintésen.
A bejátszás után a rendkívüli ülés címadó kérdése is elhangzott: hogyan kell elképzelni egy zenész munkavégzését, mennyi időt vesz igénybe igazából egy fellépés? Technikai beállítás, hangszerek utaztatása, milyen egyéb feladatok társulnak még egy koncerthez? Egy pillanatra mindkét előadó elmosolyodott, mivel a folyamat ennél sokkal korábban kezdődik.
Először is össze kell állítani a műsort – már ez a pont is kisebb-nagyobb problémákba ütközhet technikai vagy emberi oldalról. Ha ezzel megvannak, utána jön a legtöbb energiát és kitartást igénylő rész, a hónapokon keresztül tartó próbák sorozata.
Arra a kérdésre, hogy egy nagyjából egyórás fellépés aznap nekik valójában hány órájukat köti le, a legközelebbi koncertjük napját hozták fel példaként, amely Egerben lesz. Délután kettőkor indulnak majd, és hajnali három órakor fognak hazaérkezni.
Ha már koncertezésről esett szó, ezzel el is érkeztünk a következő videóhoz. A formáció eddigi legemlékezetesebb fellépésére a 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál keretei között került sor. A hazai fordulót megnyerték a Sound of Our Hearts című szerzeményükkel, így ők képviselhették Magyarországot Azerbajdzsánban.
Amikor arról kérdezik őket, milyen volt a verseny, hét év távlatából is ugyanazzal a lelkesedéssel mondják, hogy hatalmas élmény. Nem csoda, hiszen ekkor 64 millió ember nézte őket élőben. Az elképesztő nézőszám mellett a színpadtechnika is lenyűgöző volt számukra. Amit ott láttak, az a helyszín ellenére nem az azeriek innovációja volt, hanem a különböző cégóriások legújabb fejlesztései, amelyeket minden évben a dalfesztiválon vonultatnak fel. A cégek számára az Eurovízió egyfajta reklámfelület.
Ezt követően a jogdíjakról kérdezték őket. Sajnos válaszként csak annyit kaptunk, hogy nem tudják, mivel nem szakemberek. A YouTube kifizetésekről viszont elmondták, hogy esetükben nem egyszerűen a kattintások száma dönt, hanem az is, hogy a videókhoz rendelt reklámok mekkora célközönséget érnek el. Ez a szám magyar viszonylatban természetesen sokkal alacsonyabb, mint például egy amerikai videó esetén.
Lehet, hogy a jogdíjak nem, de a dalszerzés már az ő asztaluk, így ennek a menetét is megosztották velünk. A legtöbb zenekarral ellentétben náluk először a dallam születik meg, majd elektropophangzást adnak neki, és csak utolsó lépésként írnak szöveget hozzá. Tudják, fordítva célszerűbb lenne, de a zenekar elmúlt tíz éve igazolni látszik a sorrendet.
Utolsóként a legújabb számukat hallgathattuk meg, a Közelt.
Legvégül a hallgatóság tehetett fel kérdéseket, amelyek a zenészélet újabb érdekes területeit célozták meg. Így esett szó többek között arról, hogy mi a véleményük a playbackről.
„Van, amikor elkerülhetetlen. A televíziós szerepléseknél egyszerűen kötelező. Az Eurovíziós Dalfesztiválon például minden hangszer playbackről szólt, csak az ének ment élőben.”
Zenészekként azonban ők nem szeretik, ha így kell fellépni: „kár elmenni akkor, hiszen egy-egy fellépés lényege éppen az élőzene különlegességében rejlik”.
Egy másik érdekes kérdés a muzsikusok megjelenési felületeinek relációjára kérdezett rá, azaz hogy melyik platformon való megjelenés a mérvadó egy zenész számára ma: a YouTube vagy a rádió?
A zenekar tagjai szerint a kettő felület tulajdonképpen egymást generálja, minél több a megtekintés egy videón, annál többször játsszák a rádiókban, és ezek után még több ember keres rá ezekre a dalokra.
„Mindig van egy Szent Grálja a megítélésnek, most a YouTube megtekintések számítanak. A kattintások száma viszont nem mindig egyenesen arányos a zenészek tehetségével”
– vélekedik Pál Gábor, a zenekar billentyűse.
Ennek kapcsán az a kérdés is felmerült, hogy vajon újra feléled-e a rádiózás. Természetesen erre ők nem tudták megmondani a választ, mivel nem látnak a jövőbe. Azt azonban hozzátették, hogy a rádiózásról már több évtizede mondogatják, hogy nincsen jövője, ennek ellenére generációk óta túlél.
Zárásként pedig elérkeztünk egy mindenkit megmosolyogtató kérdéshez: „Na és mi a helyzet az őrült rajongókkal?”
Szerencsére eddig még nem találkoztak ilyennel, csak egyszer volt dolguk egy eszelősebb tekintetű hölggyel, de annak nem volt folytatása. A Pásztor Annával történteket azonban ők is figyelemmel kísérték, amelynek a legborzalmasabb része szerintük a végkifejlete lett, azaz hogy öngyilkosságot követett el a zaklató.
Összességében érdekes kérdésekkel teli este volt, ahol olyan emberektől kaphattunk választ a mindenkit foglalkoztató kérdésekre a zenészek munkavégzését illetően, akik valóban művelői a szakmának.
fotók: Zareczky Tamara
