Manapság a fiatal egyetemisták jelentős részének megfordul a fejében, hogy talán külföldön érdemesebb lenne szerencsét próbálni. Ennek az oka lehet többek között a kalandvágy vagy az anyagi jólét reménye, de az szinte biztos, hogy sokak szerint kevés röghöz kötöttebb diplomás van a joghallgatónál. Cikkemben a jogászok Európai Unión belüli elhelyezkedési lehetőségeiről írok.
Az Európai Unió szervei rengeteg jogászt foglalkoztatnak, tehát tekinthetjük ezt akár a legbiztosabb külföldi lehetőségnek, hiszen az összes tagállamból szükség van kollégákra jogász és jogász-nyelvész munkakörben. Köztudomású, hogy az Európai Uniónak terjedelmes és folyamatosan bővülő joganyaga van, ezek kidolgozásához és lefordításához is elengedhetetlen a magyar jogászok munkája. Feltétel az Európai Unió valamely tagországának állampolgársága és az, hogy a jelentkezők rendelkezzenek jogi diplomával és lehetőleg minél erősebb nyelvismerettel – itt általában az anyanyelv mellett egy, illetve nyelvi munka esetén két idegennyelvet kell érteni.
A European Personnel Selection Office (EPSO) precízen közzétett minden jelentkezési folyamattal kapcsolatos tudnivalót. A jelentkezés során sikeresen teljesíteni kell a versenyvizsga minden szakaszát. A versenyvizsga-felhívás közzététele után a jelentkezés online történik, majd ezután következik egy számítógépes pszichometriai teszt, melynek abszolválása után már csak egy értékelő szakasz van hátra. Ez utóbbi során a pályázó készségfelmérő feladatokat kap, melyek elvégzése közben értékelő személyek figyelik meg. A legmagasabb pontszámot elérő pályázók felkerülnek egy tartaléklistára, ahonnan az Európai Unió szervei kiválaszthatják, hogy kinek szeretnének ajánlatot tenni. Az EPSO még nyelvi teszteket és mintaszövegeket is biztosít annak érdekében, hogy az érdeklődök könnyebben dönteni tudjanak, érdemes-e jelentkezni.
A későbbiekben a folyamat változó minden intézmény esetében. A feltételek eltérhetnek – van, hogy az adott területen szerzett szakmai gyakorlat elengedhetetlen, és nem azonosak a nyelvismereti követelmények sem. Határozott, határozatlan és gyakornoki szerződésre is egyaránt lehetőség van, ráadásul a jelentkezést nem kötik életkorhoz. A frissen végzett diplomások tanácsosi pozícióban elhelyezkedve vehetnek részt az Európai Unió működésében.
Arra is van lehetőség, hogy a magyar jogászok nem az Európai Unió intézményeinél, hanem valamely másik tagállamban helyezkedjenek el például ügyvédként. Sajnos ebben az esetben rossz hírem van, nincs könnyű dolgunk, ugyanis a tagállamok eltérő kritériumokat szabhatnak meg. Hiába szereztünk jogi diplomát, az adott országban további képzéseken kell részt venni, és különbözeti vizsgákat kell teljesíteni.
Természetesen ez mind érthető, de valljuk be, nem minden embernek van kedve az ötéves jogi képzés után még pár évre visszaülni az iskolapadba – arról nem is beszélve, hogy Magyarországon még mindig kevesen rendelkeznek az ehhez szükséges nyelvtudással. Érdemes esetleg nemzetközi ügyvédi irodáknál munkát keresni, hiszen a legtöbb ilyen cégnek a világ számos országában van irodája vagy partnere, így akár az átjárás lehetősége sem elképzelhetetlen. Aki szeretne bővebben megismerkedni a külföldi munkavállalás feltételeivel, annak ajánljuk a Doing Legal Profession/Business Around the Globe differenciált alternatív kurzust a nemzetközi jogi modulból.
Meggyőződésem, hogy aki külföldre vágyik bármilyen okból, megtalálja a módját annak, hogy elérje ezt a célt. Persze e fent említett lehetőségek mind a diploma megszerzése után lesznek elérhetők, de addig is bátorítanék mindenkit, hogy valamilyen módon mérettesse meg magát az országhatárokon kívül akár akkor is, ha nem tervez később más országban letelepedni – nemcsak élményekre tehetünk így szert, de készségeket is fejleszthetünk ezáltal.
