Emmanuel Macron május 14-én vette át a köztársasági elnöki hivatalt elődjétől, François Hollande-tól az Elysée palotában. Májusban bemutattuk megválasztásának körülményeit, ahogyan pedig az a következő beszámolóból is jól látszik, az azóta eltelt fél évben a hőn áhított francia megújulás még nem zajlott le, bár Macron határozottan halad előre az ahhoz vezető úton.
Az elnök a megválasztása óta csak öt interjút adott francia és külföldi sajtóorgánumoknak. Ezt a franciák számára idegen és antipatikus szokását azzal magyarázta, hogy nem akar „fecsegő elnök” lenni (utalva ezzel Hollande kommunikációs politikájára). Ám nemcsak emiatt érte őt kritika a polgárok részéről:
reformjai ellen már mind a kilenc nagy szakszervezet, a radikális baloldali ellenzék, a nyugdíjasok és a fuvarozók is tiltakoztak.
A harminckilenc éves elnök választási kampányában ígéretet tett a társasági adó csökkentésére, az eurózóna fejlesztésére, a vásárlóerő növelésére, illetve egy EU-s határvédő alakulat létrehozására is. Hat hónap vajmi kevés idő ezen ígéretek véghezviteléhez. A francia társadalom elvárásai – például munkanélküliség csökkentése, biztonságpolitikai intézkedések – és a politikai ígéretek bonyolult rendszerének megértésében legjobban talán Macron októberi interjúja tud eligazítást adni.
Az elnök TF1 csatornának adott hetvenöt perces interjúja volt idén a harmadik legnézettebb műsor a francia csatornákon, a májusi elnökválasztást megelőző legesélyesebb öt jelölt vitája és egy márciusi zenei műsor után.
Az elhangzottak:
- Macron korában azt mondta, hogy hét százalékra kívánja levinni a munkanélküliséget a ciklus végére, ezt kiegészítette azzal, hogy e téren másfél-két év múlva jöhetnek látható eredmények, ugyanis eddigre érnek a reformok végére.
- Tizenöt milliárd eurót költenek az átképzésre, mivel akinek nincs szakmája, végzettsége, az háromszor nagyobb eséllyel lesz munkanélküli.
- Az előző ponttal összhangban nem megvédeni akarja a megszűnő, korszerűtlen munkahelyeket, hanem segíteni szeretne a munkavállalóknak átkerülni a jövővel rendelkező iparágakba.
- Macron az irigység által vezérelt adópolitikát képmutatásnak tarja. (Az elnök ezzel reflektált azon adópolitikai intézkedésekre, amelyekkel sokak szerint a társadalom felső 1%-ának kedvez a kormány.
- Megerősítette, hogy kezdeményezte Harvey Weinstein becsületrendjének visszavételét, illetve utasítást adott a fegyelmi folyamat megindítására.
- Az egyedülálló nőknek és a leszbikus házaspároknak szeretné lehetővé tenni, hogy hozzáférjenek a mesterséges megtermékenyítéshez. Azonban a béranyaságot nem támogatja.
- Azok, akik illegálisan tartózkodik az országban, és bűncselekményt követnek el, ki lesznek toloncolva Franciaországból.
Az interjú után felerősödött az ellenszél, miszerint Macron ismételten nem tett semmilyen pregnáns bejelentést, nem szólt sem a bal-, sem a jobboldalhoz, illetve nem ismeri igazán a franciákat, csupán az elitet.
Meglehet, maga Macron is olvasta ezeket a bírálatokat, ugyanis az elmúlt hetekben mintha aktivizálódni látszana a politikai gépezet. Életbe lépett az új terrorelhárítási törvény, amely sokban szakított a francia politikai hagyományokkal, és fontos csapásirányt rajzolt meg Európa biztonságpolitikájának jövőjére nézve.
A 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot – hat hosszabbítást követően – november 1-én véget ért. Ezzel párhuzamosan az új törvény átültette a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket, például a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatást és házi őrizetet, valamint az imahelyek bezárási lehetőségét, és megerősítette az igazoltatásokat a határok és a pályaudvarok környékén.
Macron az Emberi Jogok Európai Bíróságán elismerte, hogy nem voltak eléggé felkészülve a dzsihadista terrorizmusra, a halálos ideológiára. Az államfő megerősítette, hogy az október 18-án elfogadott törvényt a parlament két éven belül felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja. A jogvédők, a civil szervezetek és a radikális baloldal kritikáira – miszerint a törvény sérti a magánélet szentségét és az ártatlanság vélelmét – az elnök azt mondta, a rendelkezések a jogállam keretei között és bírói ellenőrzés alatt maradnak.
Ámde a biztonság az alapfeltétele annak, hogy a szabadságjogokat tiszteletben lehessen tartani.
EU-s kontextusban Macron egyértelműen vezetői ambíciókat dédelget, vissza akarja nyerni a közösségben azt az irányítói szerepkört, amelyet nagyjából a német egyesülés óta Németország képvisel. A politikai és gazdasági egyensúly hiányzott Hollande regnálása alatt, a jelenlegi államfő ezen próbál változtatni, első lépésként belső reformokkal. Közösségi szinten közös pénzügyminisztérium létrehozását, adó- és szociális harmonizációt akar, továbbá európai tranzakciós adót pedzegetett, illetve javaslatot tett a németeknek egy új Elysée-szerződés megalkotására.
Egyik oldalon egy nem túl közlékeny, már-már titkolózó attitűd, a másikon egy váratlan és erős jogszabály és az Unió megújítása. Emmanuel Macron azt mondja, nem tesz mást, csak amit ígért. Egyelőre ebből még nem láttat sok mindent a külvilág felé, de előtte áll még négy és fél év, hogy bizonyítson.
Magyar vonatkozása az En Marche-nek nem csupán közösségi szinteken van. Különböző médiaorgánumokban megjelent egy kép, amelyen Brigitte Macron és a Momentum delegációjának találkozása látható.
Forrás: http://www.franciapolitika.com/
Képek: Emmanuel Macron hivatalos Instagram oldala (@emmanuelmacron) és Facebook
