A JÖSz 2017-ben döntött úgy, hogy a szervezet szakmai működésébe a nyugat-európai és az amerikai egyetemeken már ismert, idehaza viszont még kevéssé elterjedt projekt alapú tudományos kutató- és alkotómunkát is beépíti. Olyan, a gyakorlatban is hasznosítható, akadémiai igényességű önálló tanulmányokat készítenek, amelyek segítenek felkészülni a jogászi hivatás legújabb kihívásaira, és a munkaerőpiacon is hasznosítható tudást biztosítanak a projektekben résztvevő tagok számára. Az idei munkák aktuális állásáról olvashattok ebben az írásban.
A projektek kapcsán elmondható, hogy nem olyan témákat keresnek, amik az egyetem falain belül is megtalálhatóak – sokkal inkább innovatív, kevéssé ismert és vizsgált kérdésekre koncentrálnak, amelyeknek a feltárása és a hozzájuk kapcsolódó tudományos diskurzus még csak nemrég kezdődött meg.
„Hisszük és tapasztaljuk, hogy a jövő jogászának már nem elegendő mindösszesen a jog tételes ismerete – a tudományköziség, az interdiszciplináris gondolkodásmód és ismeretek elengedhetetlenek –, projektjeink kutatási területeit is e szerint választjuk meg” – fogalmazta meg Gyurkó Péter.
Minden évben három különböző témájú projektet indítanak, és minden JÖSz tag részt vesz valamelyik csapat munkájában. Így egyenlő létszámú, 15–17 tagú kutatócsoportok alakulnak ki, amik a két félév során egy előre meghatározott, milestone-alapú munkarendszerben dolgoznak.
Minden csapat munkáját kiemelkedő tudású és nagy tapasztalatú mentorok, valamint a JÖSz Alumni tagok segítik, ugyanakkor a kutató- és szerzői munkát teljes egészében a szervezet tagjai végzik.
Az utolsó mérföldkő minden esetben a tavaszi JÖSz Konferencia, ahol a három projektcsapat bemutatja a kutatásait és eredményeit egy neves tagokból álló zsűrinek, a tudományos élet és a munkaerőpiac elismert képviselői előtt. Az idei évben projektjeink a mesterséges intelligencia és a jog kapcsolatára, a versenyjog, valamint az adatvédelem legújabb kérdéseire fókuszálnak. A három csapat projektvezetői mesélnek röviden a munkáról.
Gyurkó Péter: adatvédelem
A projekt témája az adatvédelem, különös tekintettel az Európai Parlament és Tanács általános adatvédelmi rendeletére, ismertebb nevén a GDPR-ra. A rendelet talán az egyik legaktuálisabb, jogászok, adatvédelmi szakemberek és potenciális adatkezelők széles körét mozgató kérdés. A hazai és nemzetközi adatvédelmi jog szempontjából óriási változásokat hoz magával, így természetesnek tűnt számunkra az, hogy a GDPR által érintett, azonban az adatvédelem egyes kérdéseivel tisztában nem lévő kis- és középvállalkozások számára készítsünk egy gyakorlatorientált útmutatót.
Abban a nagy szerencsében van részünk, hogy projektünk mentora dr. Multas András, a Partos & Noblet in co-operation with Hogan Lovells International LLP Ügyvédi Iroda ügyvédje, rendkívül felkészült és nagy tapasztalattal rendelkező jogásza, akinek szakterületei közé tartozik az adatvédelmi jog is.
Azok a tagok jelentkeztek az Adatvédelem és GDPR Szabályozás projektbe, akik arra a kérdésre szeretnének választ találni, hogy a XXI. század technológiai forradalmának idejében az adatvédelem, ez a relatíve új jogterület, milyen szerepet tölthet be mindennapjainkban. A tagok érdeklődési területe rendkívül szerteágazó, ezáltal többek között a projekt során érintjük az adatvédelem egyes vetületeit, így magánjogi, büntetőjogi oldalát, a GDPR által hozott változásokat és a kkv-k jogszerű adatkezelését is.
A projektet hat főbb részre lehet bontani. Elméleti megalapozásként először magával az adatvédelem kérdéskörével foglalkozunk, ennek során történeti áttekintést adunk, felhívjuk a figyelmet az adatvédelem fontosságára, megvizsgáljuk a főbb hazai és nemzetközi jogforrásokat, különös tekintettel a GDPR-ra.
Ezután röviden magát a kkv-kat vesszük górcső alá, elemezzük szerepüket adatvédelmi szempontból, és egy általunk készített, kkv-k üzemeltetőivel folytatott interjúsorozatból álló kutatás eredményeit is prezentáljuk. A dogmatikai alapismeretek birtokában a projekt további részében az adatvédelem alkotmányjogi, magánjogi, büntetőjogi és eljárásjogi vetületeit elemezzük, minden témánál ügyelve a gyakorlatorientált megközelítésre.
A projekt célja, hogy olyan jogelméletileg megalapozott, azonban gyakorlatias kézikönyvet, útmutatót készítsünk, amely adatkezelésük során kiindulási alapként és támaszként szolgálhat a kkv-k számára. Célunk továbbá, hogy megértessük a kkv-kal az adatvédelem fontosságát, és azt, hogy ebben nekik milyen szerepük lehet.
Szabó Bálint: versenyjog
Projektünk a Versenyjog a XXI. században címet viseli. A hangzatos elnevezést az a megfontolás ihlette, hogy ma a versenyjog egyike a legdinamikusabban fejlődő jogterületeknek, mi pedig szerettük volna a leginnovatívabb, egyben a piac szélesebb körét érintő kérdéseket feltérképezni.
A projekt célkeresztjében elsődlegesen a magánjogi jogérvényesítés kérdésköre, illetve annak a közjogi jogérvényesítéshez fűződő viszonya áll, azonban – a projekt nevéhez hűen – teszünk egy kitérőt a digitalizáció világába is, melynek keretében elsődlegesen az algoritmusok versenyjogi kérdéseit és az online kereskedelmet érintő fogyasztóvédelmi kérdéseket dolgozzuk fel.
Büszkék vagyunk rá, hogy a versenyjogi projekt mentora dr. Jókay István LL. M, a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda irodavezető partnere. A BDO Legal egyik fő erőssége a versenyjog, Jókay István pedig e területen kiemelkedő tapasztalattal rendelkező peres ügyvéd.
A csapat tizenöt, a versenyjog világa iránt érdeklődő joghallgatóból áll. A tagok között egyaránt megtalálhatók másod-, harmad- és negyedévesek is. A csapatunkhoz tartozik továbbá dr. Bordács Bálint Alumni tagunk, a Gazdasági Versenyhivatal Kartell Irodájának munkatársa is, aki erején felül támogat bennünket a projekt megvalósításában.
A projekt számottevő részében a magánjogi jogérvényesítésnek a közjogi jogérvényesítéssel fennálló viszonyát vizsgálja. Ennek során kiemelt figyelmet fordítunk az új eljárási kódexeink intézményeinek tanulmányozására is. Ezen felül a projekt külön is foglalkozik a digitalizáció okozta kihívások versenyjogi vetületeivel, ennek részeként az algoritmusokkal mint a versenykorlátozó magatartások egy modern megjelenési formájával, valamint fogyasztóvédelmi kérdésekkel is.
A projekt célja, hogy a hazai versenykultúra fejlődéséhez hozzájáruljon, azonban ennél több is. Az ELTE ÁJTK jogász szakán nem önálló eleme a kötelező tananyagnak a versenyjog. Találkozunk bizonyos részterületeivel a közigazgatási jog és az uniós jog keretében, valamint léteznek versenyjogi témájú fakultatív tárgyak is, azonban mélyebb, átfogó képet az egyetemi óráinkon nem kapunk. Így a projektnek az is fontos célja, hogy a hallgatók önszorgalommal, közösen kutatva mélyedjenek el a versenyjogban egy tanéven keresztül.
Mostanáig hozzávetőlegesen negyven oldalnyi írott anyag készült el, így kijelenthető, hogy bizonyos fokú tárgyi tudást már minden csapattag elsajátított. Ezen felül a kezdetektől fogva tanuljuk, hogyan kell csapatban dolgozni, milyen feladatszervezéssel érhetjük el a leghatékonyabb csapatmunkát. Nem utolsó sorban pedig, mivel a projekt az egyetemi kötelezettségek mellett, néha szoros határidőkkel folyik, a teherbíró képességünk is fejlődött az elmúlt hetekben-hónapokban.
Kolláth Mihály: mesterséges intelligencia
A JÖSz a 2017/2018-as tanév tavaszi szemeszterében kezdett foglalkozni a mesterséges intelligenciák témakörével. Jelenlegi projektünk ezen kutatások és vizsgálatok folytatása a mesterséges intelligenciának a jogtudományra és társadalmunkra gyakorolt hatásáról. Azt kutatjuk, milyen kihívások elé állítják és állíthatják a jelen és a jövő emberét az egyre fejlettebb és összetettebb algoritmusok, s a jogalkotó milyen lépéseket tehet ezen új problémák megoldásának, megelőzésének érdekében.
Akárcsak legutóbb, ezúttal is dr. Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke mentorálja csapatunkat. Ő tulajdonképpen egy modernkori polihisztor, bármilyen kérdés merül fel a jogtudománytól kezdve informatikán át, egészen a fizika témaköréig, mindig tud nekünk segíteni. Hihetetlen tudású ember, akivel hatalmas megtiszteltetés együtt dolgozni.
Projektünk különlegessége a JÖSz más kutatásaihoz képest, hogy egy előző évben megkezdett munka folytatása, így tagjainknak egy része az előző projektcsapat résztvevői közül került ki, viszont rengeteg új csatlakozó is van.
Összeköt minket az, hogy mindannyian szeretjük az új kihívásokat, és hatalmas érdeklődéssel tekintünk a világ változásaira. A tagok érdeklődési területe nagyon szerteágazó, viszont szerencsére a technológia fejlődése az emberi élet minden területén változásokat idéz elő, így mindenki meg tudja találni a neki tetsző témát.
A JÖSz előző MI projektjének célja az volt, hogy definiálja a mesterséges intelliganciát, összehasonlítsa azt a humán intelligenciával, s felkutasson olyan jogi relevanciával bíró mélymintázatokat, melyek később segíthetik a preventív jogalkotást. Jelen projektünk ezen munka folytatásaként igyekszik mélyebbre ásni a témakörben, s ezúttal a technológia és a társadalom viszonyát elemezve vizsgálni a mesterséges intelligenciák fejlődésének hatásait.
Foglalkozunk például a technológiához való viszonyunk pszichológiai aspektusaival, a technológia és a művészet kapcsolatával, az automatizálás hatásaival az emberek életére és például a mesterséges intelligenciák megjelenésének etikai kérdéseivel is.
Fő feladatunk egy olyan produktum létrehozása, mely segítségére lehet mindenkinek abban, hogy megértse a mesterséges intelligenciák természetét, az azokban rejlő lehetőségeket, s átlássa az általuk okozott jogi és társadalmi kihívásokat.
szerző: Gyurkó Péter (JÖSz)
