Cikksorozatunk harmadik részében olyan nőkről lesz szó, akik egész életüket és karrierjüket a korrupció elleni küzdelemnek szentelték.
Laura Kövesi
A rettegett ügyész: Románia legfiatalabb és első női legfőbb ügyésze, az első Európai Főügyész, aki ráadásul elkötelezett, „skalpokat gyűjtő” korrupcióellenes harcos. Rettegett – vagy csak hajthatatlan?
1991 és 1995 közt tanult jogot a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen, majd bírói jogra (judicial law) specializálódott. Doktori címét 2012-ben szerezte meg a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen. Szakdolgozatának témája a szervezett bűnözés elleni küzdelem volt.
Felsőfokú tanulmányainak időszaka közvetlenül a rendszerváltás utánra esett, az új, demokratikus Romániában. Pályáját egyrészt ez befolyásolta, másrészt édesapja is ügyész volt. A jogi karrier előtt egyébként profi ifjúsági kosárlabda játékos is volt, ezt azonban később feladta, hogy egyetemre mehessen.
Elmondása szerint a jogi szakmák jelentősen férfiak által domináltak voltak a 90-es években, és a rendszer is elősegítette a hátrányos megkülönböztetést.
1995-ben a nagyszebeni elsőfokú bírósághoz kapcsolódó ügyészségen helyezkedett el, négy évvel később pedig előléptették a nagyszebeni bíróságon. Újabb négy év múlva figyelemre méltó módon felívelt pályája: az ügyészség bűnügyi vizsgálati részének vezetője lett, majd 2004-ben a Direcția de Investigare a Infracțiunilor de Criminalitate Organizată și Terorism (DIICOT) nagyszebeni ágának dolgozott. Ez a szervezet a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményekkel, illetve a szervezett bűnözéssel foglalkozik.
2006-ban a DIICOT főügyészének, majd ugyanezen év októberében Románia legfőbb ügyészének nevezték ki. Ekkor még csak 33 éves volt, ezzel ő lett Románia történelmében a valaha volt legfiatalabb legfőbb ügyész, valamint az első nő is ebben a pozícióban. Ezenkívül ő az első személy Romániában, aki kitöltötte a teljes főügyészi mandátumot teljességét .
2013-ban a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetője lett, aminek tevékenysége kapcsán gyakran tűnt fel a nemzetközi sajtóban is, mivel a szervezet a magas szinten elkövetett korrupciós ügyeket vizsgálja. A The Guardian ekkor írta Kövesiről és tevékenységéről, hogy “csöndes, szerény főügyész, aki skalpokat vesz” és “olyan hajtóereje van a korrupció ellenes fellépésének, ami egyedülálló Közép-Európában – sőt, az egész világon”.
A DNA-t akkor alapították, mikor Románia csatlakozni akart az Európai Unióhoz. Kövesi vezetése alatt az emberek bizalma, Romániában és az EU-ban egyaránt, jelentősen megnőtt az intézmény felé. 2015-ben a románok igen magas aránya, egész pontosan 60%-a mondta azt, hogy bízik a DNA-ben – a parlament esetében ez mindössze 11% volt.
A DNA 2014-ben rengeteg polgármestert, öt országgyűlési képviselőt, kettő volt minisztert és egy volt miniszterelnököt állított bíróság elé. Több száz bíró és ügyész is eljárás alá került, 90%-os elítélési aránnyal. 2015-ben 12 (!) országgyűlési képviselőt vizsgáltak.
Bár az emberek és a nemzetközi közvélemény szimpátiáját ezzel elnyerte, magasabb szinteken negatív hullámokat vert. Victor Ponta miniszterelnök – aki 2013-ban maga jelölte Kövesit a DNA élére –, azt nyilatkozta róla, hogy „Kövesi nem professzionális ügyész”, valamint „képzelődik és csak kitalál dolgokat 10 évvel ezelőttről”. Mindez azután történt, hogy a DNA eljárást indított Ponta ellen is hamisítás, pénzmosás és adócsalás vádjaival, amik a gyanú szerint abban az időszakban történtek, mikor Ponta ügyvédként tevékenykedett.
A DNA helyzetét egyébként korábban az is segítette, hogy egymás után mindkét jelentős politikai párt lényegében megbukott Romániában. 2016-ra viszont a Szociáldemokrata Párt (PSD) ismét megerősödött és a DNA ellen kampányolt, ugyanis szerintük a szervezetnek túlhatalmi ambíciói voltak. Mikor 2018-ban a PSD létrehozott egy új intézményt abból a célból, hogy az ügyészeket vizsgálja, Kövesi az elsők között volt, akit eljárásba fogtak és egyúttal lemondásra kényszerítették a DNA éléről. A román Legfelsőbb Bíróság azonban 2019-ben ártatlannak találta.
Ugyanezen évben egyike volt a három jelöltnek az európai főügyészi tisztségre. Októberben az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta kinevezését, így ő lett az első európai főügyész – ugyanis az intézményt csak ekkor indították útjára. Magyarország egyébként (Lengyelországgal, Írországgal és Svédországgal, valamint a kívül maradó Dániával együtt) nem vesz részt az Európai Ügyészség munkájában.
Feladata az uniós intézmény szervezése és irányítása, illetve képviselete más intézmények, tagállamok és harmadik országok felé. Mivel az Európai Ügyészség csak 2017-ben alakult, Kövesi az intézmény kialakításáért is felel. Mandátuma hét évig, 2026-ig fog tartani.
Claudia Escobar
Filmekben gyakran láthatunk sztereotipikus közép-amerikai figurákat, akiktől nem áll távol a szervezett bűnözés. Arról azonban kevesebbet szól a fáma, hogy kik azok, akik ez ellen küzdenek.
Claudia Escobar jogi diplomáját a guatemala-i Universidad Francisco Marroquín egyetemen, politológiai végzettségét pedig a Louisina Állami Egyetemen szerezte meg. Guatemalában nőtt fel, ahol akkoriban polgárháború dúlt, ami az erőszak és korrupció melegágya volt. Mindez arra inspirálta Escobart, hogy elköteleződjön a jogállamiság mellett, melyben bírói hivatást végző édesanyja is támogatta.
Doktori fokozatát a Universitat Autonoma de Barcelona egyetemen kapta meg, majd Spanyolországban írta meg szakdolgozatát a pluralista jogállami rendszerről (pluralistic law) . Ezenkívül a Universidad Rafael Landívar vállalati jogi mesterprogramjának koordinátora volt öt éven keresztül, és más egyetemeken is tanított professzorként.
A PhD fokozatának megszerzése után a guatemalai fellebbviteli bíróság (court of appeals) bírója lett. 2014-ben Guatemala Kongresszusa újraválasztotta a pozícióra, ő azonban elutasította a jelölést, és helyette egy nagy korrupciós botrány fő támadója lett.
Az ügy szálai nagyon messzire nyúltak, szerepelt benne az ország akkori alelnöke és a Kongresszus korábbi elnöke is. Mindez pedig azt hozta magával, hogy családjával együtt az Egyesült Államokba kényszerült emigrálni.
Ugyanakkor az Egyesült Államokból is szülőhazájával foglalkozott. Ő alapította a Judiciary Institute and the Association for the Development of Democratic Institutionality és a Comprehensive Development for Central America – Asociación FIDDI szervezeteket, melyek a jogállamiság és a joguralom elképzelésére és megvalósíthatóságára törekszenek Guatemalában.
2015 és 2016 között a Harvard Egyetem munkatársa volt, és az első közép-amerikai, aki a Radcliffe Institute for Advanced Study munkatársa lehetett. Harvardi kutatásának tárgya a korrupció és a bírói függetlenség hiányának összefüggése volt. Példának ehhez ismét Guatemalát választotta, ahol a bírók kijelölésének tisztaságát vizsgálta. Kutatása során megállapította, hogy országában a magasabb szintű bíróságokon a bírók kijelölése nem tartja tiszteletben sem a nemzetközi előírásokat, sem a bírói függetlenség alapelvét, hanem különböző érdekcsoportok számára ad lehetőséget az igazságszolgáltatás irányítására – miközben a korrupciót és a büntethetetlenséget „népszerűsíti”.
2017-ben korrupció ellenes tevékenységéért Democracy Award-dal díjazták, illetve a Harvard Women’s Law Association is kitüntette a Women inspiring change (Nők, akik változásra ösztönöznek) kiállításon.
Escobar szerint egy olyan társadalomban, ahol a korrupció az alapvetés, nagyon nehéz változást előidézni, ezért különösen fontosnak tartja az olyan nemzetközi szabályozásokat, melyek ezek ellen tesznek, valamint azok eredményeit. Ilyen például az ENSZ International Commission against Impunity in Guatemala (CICIG) programja, melynek segítségével eljárás indulhatott az elnök, az alelnök, a Kongresszus elnöke, valamint más üzletemberek és a hadseregben szolgáló magas rangú tisztek ellen is.
Egy 2020-as interjúban három tényezőt nevezett meg, amik szerinte elengedhetetlenek az antikorrupciós küzdelem sikeréhez: ”először is meg kell reformálni azt, ahogyan a hivatalos személyek hivatalba kerülnek, ezután meg kell erősíteni az igazságszolgáltatást és intézményeit, amivel párhuzamosan védelmet kell biztosítani a bíróknak, végül pedig az adókból származó kormányzati bevétel elköltésének kell megváltoztatni a módját és irányát.
Escobar egész életében a közép-amerikai térség és elsősorban természetesen Guatemala korrupciós ügyeinek csökkentéséért küzdött és küzd, különösen szem előtt tartva az igazságszolgáltatás függetlenségét, a felelősségre vonás szükségességét és a joguralom elképzelését. Mint láthatjuk ténykedése igenis változásokat hoz – még ha olykor kis léptékekben is.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10
