Oscar-díjas magyarok

File photo of an Oscar statuette at the "Meet the Oscars" exhibit at Grand Central Station in New York

Február végén adja át az amerikai filmakadémia – idén már 91. alkalommal – a világ leghíresebb filmes kitüntetését, az Oscar-díjat. Számtalan híres művész vihetett már haza akár többet is az ikonikus aranyszobrokból, köztük több magyar alkotó is. Íme egy rövid összefoglalás a magyar Oscar-győztesekről a teljesség igénye nélkül.

1929 óta minden évben átadásra kerül az Oscar-díj, melynek történetében nem egy magyar díjazottat találunk a különböző kategóriákban. Bár az elmúlt pár év sikerei után idén nincs magyar jelölt egyik kategóriában sem, így is számtalan híres és itthon is emlékezetes filmet találunk a magyar sikerek között.

A huszadik század során számtalan magyar emigráns dolgozott Hollywoodban színészként, rendezőként, forgatókönyvíróként vagy épp látványtervezőként. Az első magyar Oscar-győztesek is Magyarországon születtek, de a történelem viharai során az Egyesült Államokban telepedtek le. A hőskor talán leghíresebb magyar sikere a történelem egyik legbriliánsabb filmjének tartott Casablancához fűződik, melynek rendezőjét, Kertész Mihályt (Michael Curtiz) korábban már háromszor is jelölték a díjra, mire negyedik jelölésekor elnyerte a legjobb rendezőnek járó szobort.

A valaha volt legtöbb Oscarral, szám szerint tizeneggyel kitüntetett Ben-Hur (1959) díjazottjai között is ott találjuk egyik honfitársunkat: Rózsa Miklós filmzeneszerzőt.

Rózsának ez már a harmadik (!) aranyszobra volt a legjobb filmzene kategóriájában, azt megelőzően az Elbűvölve (1945, Hitchcock) és a Kettős élet (1947) című filmek zenéjéért díjazták.

A filmtörténelem egyik legsikeresebb rendezője, Steven Spielberg is dolgozott magyarokkal, például Zsigmond Vilmos operatőrrel, aki a sci-fi egyik alapművének számító Harmadik típusú találkozások (1978) című alkotást fényképezte. Ez a film egyetlen Oscart kapott, mégpedig a legjobb operatőr kategóriájában, melyet Zsigmond nyert el.

A nyolcvanas évektől egyre gyakrabban voltak magyar filmek is a jelöltek között. Az első Oscar-díjas magyar mozgókép Rofusz Ferenc alkotása, A légy (1980) volt, mely a legjobb animációs rövidfilm kategóriában nyert. Érdekesség, hogy a szocializmus viszonyai között Rofusz nem tudott személyesen ott lenni Los Angelesben a díjátadón, helyette a filmgyár egyik megbízottja vette át a szobrot.

rofusz_oscar

Rofusz az Oscar-díjjal

Egy évvel később született meg a huszadik század egyetlen, magyar játékfilmet kitüntető Oscar-díja: Szabó István Mephisto (1981) című műve győzött a legjobb idegennyelvű film kategóriájában. A Klaus Mann írásából készült, a 30-as évek Berlinjében játszódó film főszerepét a szintén német Klaus Maria Brandauer játszotta, mellette több magyar színész feltűnik a filmben. Érdemes megemlíteni még ebből a korszakból Gyöngyössy Imre rendezését, a Jób lázadását (1983), mely ugyanebben a kategóriában volt jelölt.

szabó_oscar

Szabó István átveszi az Oscar-díjat

Bár személyesen nem kapott szobrot, fontos közreműködője volt a kilenc Oscar-díjjal jutalmazott Az angol beteg (1996) című filmnek Sebestyén Márta népdalénekes. Az ő előadásában hangzik el a „Szerelem, szerelem” kezdetű magyar népdal a filmben. Elmondása szerint egy véletlen folytán került bele ez a dal a filmbe, mikor a készítők meghallották a stúdióban, hogy ezt dúdolja két felvétel között. Megtetszett nekik, és inkább ezt a dalt választották más népdalok helyett. A film a legjobb filmzene kategóriában (is) győzött – Gabriel Yared vihette haza a szobrot.

A 2010-es években újabb magyar sikereknek örülhettünk. Nemes Jeles László filmje, a Saul fia (2015) második magyar filmként nyerte el az Oscart a legjobb idegennyelvű film kategóriájában. A zsidó koncentrációs táborok egy eddig elfeledett oldalát bemutató film ezt megelőzően már számos díjat nyert a Cannes-i Nagydíjtól kezdve a Golden Globe-díjig, melyet először hozott el abban az évben magyar film – az Oscar a diadalmenet megkoronázása volt. A történelmi siker után Nemes Jeles, Röhrig Géza, a film főszereplője, valamint Erdélyi Mátyás operatőr a Kossuth-díjat is átvehette.

Nemes Jeles László

Nemes Jeles László

Egy évvel később pedig egy addig számunkra ismeretlen kategóriában született újabb magyar Oscar. A legjobb élő szereplős kisfilmek között Deák Kristóf és Udvardi Anna rövidfilmje, a Mindenki (2016) lett az első. Tavaly is volt magyar jelölt, mégpedig Enyedi Ildikó játékfilmje, a Testről és lélekről, de sajnos nem lett zsinórban a harmadik évben magyar Oscar.

Bár nem szükséges feltétlenül összehasonlítani az amerikai és a magyar filmgyártást, azonban a mi filmiparunk is komoly hagyományokkal bír, ez meg is mutatkozik az Oscar-díjak történetében elért sikerekben. Bízzunk benne, hogy mihamarabb örülhetünk ismét magyar nyertesnek és annak, hogy a világ egy újabb magyar alkotást ismerhet meg.

források: X X X

                  

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Gömbös-Pamper Zsolt

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.