Milyen fontos büntetőjogi témájú alkotmánybírósági határozatok születtek az elmúlt néhány évben? Mi a probléma a minősített adattal visszaélés bűncselekmény Btk.-beli szabályozásával? Milyen bűntetőjogászként és kriminológusként együtt dolgozni más jogterületeken jártas alkotmánybírákkal?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphattunk választ a Bibó István Szakkollégium és a Büntetőjogi TDK szervezésében november 29-én megrendezésre került, Quo vadis alkotmánybíráskodás? című ülésen, ahol az előadók Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró és Dr. Lévay Miklós egykori alkotmánybíró voltak.
Dr. Czine Ágnes a 7/2018. (VII. 5.) AB határozatról és a 10/2018. (VII. 18.) AB határozatról adott elő, mindkettőnek ő lévén az előadó alkotmánybírája.
A 7/2018. (VII. 5.) AB határozat országgyűlési képviselők által kezdeményezett eljárásban született meg,
témája pedig a minősített adattal visszaélés bűncselekménye.
A szabályozás problémáját az jelentette, hogy ezen bűncselekmény miatt csak a minősítésre jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján indulhatott büntetőeljárás, ugyanakkor elképzelhető volt olyan eset, amikor maga a minősítő követte el a bűncselekményt, ilyen helyzetben pedig az önvádra kötelezés tilalma miatt a minősítő mentesült a feljelentési kötelezettség alól.
Emiatt nem valósult meg az állam azon Alaptörvényből eredő kötelezettsége, mely szerint büntetőhatalmát gyakorolnia kell, és gondoskodnia kell arról, hogy az elkövető felelősségre vonása megtörténjen. Az Alkotmánybíróság határozatában mulasztással megvalósított alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felhívta az Országgyűlést jogalkotói feladatának ellátásra.
A 10/2018. (VII. 18.) AB határozat az összbüntetés jogintézményével kapcsolatos.
Ebben az esetben egy elítélt fordult az Alkotmánybírósághoz, ugyanis börtönbüntetéseinek összbüntetésbe foglalását a bíróságok az új Btk. alapján végezték el azon az alapon, hogy a két érintett ítélet egyike az új Btk. hatályba lépését követően emelkedett jogerőre.
Ezzel a bíróságok az új Btk.-ban szereplő szigorúbb szabályokat juttatták érvényre, holott az indítványozó ellen a büntetőeljárások a régi Btk. alapján minősülő cselekmények miatt folytak. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az új Btk. szabályait visszaható hatállyal alkalmazták, és az eset nem tartozik azon kevés kivételek közé, amikor az AB gyakorlata megengedhetőnek tartja a visszamenőleges hatályú jogi szabályozást. Ezzel az AB megteremtette annak lehetőségét, hogy az indítványozó büntetései összbüntetésbe foglalását ismételten kérelmezze.
Dr. Lévay Miklós a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatot és a 20/2013. (VII. 19.) AB határozatot ismertette, mindkét határozatnak ő volt az előadó alkotmánybírája.
A 144/2008. (XI. 26.) AB határozat több indítványozó egymáshoz hasonló tárgyú indítványa alapján született meg. A határozat a bűnügyi nyilvántartásra vonatkozó szabályozás bizonyos elemeinek alkotmányellenességét állapította meg, kimondva többek között azt, hogy
nem szerepeltethető a bűnügyi nyilvántartásban az, aki az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült
– ez ugyanis sérti az egyenlő bánásmód követelményét, mivel a büntetlennek minősülő személyek között aránytalan különbséget eredményez.
A 20/2013. (VII. 19.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő joga sérül annak a személynek, aki a büntetőbíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított öt évig nem gyakorolhat személy- és vagyonőri tevékenységet, mert garázdaság miatt pénzbüntetésre ítélték.
Az AB kimondta, hogy a foglalkozás szabad megválasztásának aránytalan korlátozása az, ha valaki ilyen hosszú időn keresztül nem gyakorolhat bizonyos foglalkozásokat, holott már az ítélet jogerőre emelkedésével mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól. Az Alkotmánybíróság szerint ilyen hosszú várakozási időt az érintett foglalkozások jellege nem indokol.
Az AB határozatok ismertetése után Dr. Czine Ágnes és Dr. Lévay Miklós arról is beszéltek, hogy hogyan működik valójában az Alkotmánybíróság, milyen nehézségek adódhatnak a testületi döntéshozatal során, és hogyan viszonyulnak a más jogterületek szakértőiként ismert alkotmánybírák a büntetőjogi témájú alkotmányossági kérdésekhez. Ezt követően a jelenlévők saját kérdéseiket is föltehették az előadóknak.
Ezúton is köszönjük Dr. Czine Ágnesnek és Dr. Lévay Miklósnak a rendkívül érdekes és jó hangulatú előadást, valamint a Bibó István Szakkollégiumnak és a Büntetőjogi TDK-nak a szervezést.
szerző: Mátyás Györgyi vendégíró
fotók: Gelbmann Márta
