Több évtized után idén szeptemberben villámcsapásszerűen módosították az abortusz jogi szabályozását. A szívhang-rendelet néven elhíresült jogszabály felkavarta a téma állóvizét, új és régi vitákat hozva felszínre. Miről szólnak a változások pontosan? Segítik a magzati élet védelmét vagy csupán az állapotos nő körülményeit teszik még nehezebbé? Miért pont most került sor a minderre és miért rendeletben? Lehetnek további változtatások?
Tovább
Az elmúlt egy hónapban sokakat sokkolt az a hír, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya (röviden PDSZ) sztrájkot kezdeményezett, mellyel az általános és középiskolai oktatás állóvizét is felzavarta. A kormány a tanárok fellépését jogszerűtlennek tekintette, amelyre válaszul a tanárok alapjogként kiáltották ki a sztrájkolást. Ezen – elsőre egymásnak teljesen ellentmondó – jogértelmezés többünkben kérdéseket ébresztett: Mikor és hogyan lehet sztrájkolni? Egy pedagógus sztrájkolhat-e egyáltalán? Alapjog-e a sztrájk?
Tovább
A két héttel ezelőtt megrendezett Educatio Kiállítás miatt úgy gondoltam, hasznos lenne a felvételi előtt álló gimnazistáknak egy „élménybeszámolót” adni, amely rámutat, milyen is az élet – a jelenleg – hibrid tanrendszer szerint működő jogi karon. Az eseményen rengeteg kérdést tehettek fel a diákok, viszont a nagy tömeg és az idő szűke miatt részletekbe – nagy valószínűséggel – nem tudtak bocsátkozni az egyetem képviselői, illetve sokak számára ijesztőnek is hathatott a tumultus. Írásom nem titkoltan egy segítség a felvételizők számára, hogy ne csak arról tudjanak, amit a kiállításon hallhattak (feltéve, hogy mertek kérdezni), hanem arról is, amit egy első félévét abszolváló diák gondol a karról. Hajas Boldizsár írása.
Tovább
Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciához kapcsolódó cikksorozatunkban az ELTE ÁJK döntős dolgozatainak rezüméit osztjuk meg veletek. Az idei évben egyetemünkről összesen negyvenen jutottak tovább az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójába. Az országos fordulót április 12 és 14 között rendezi meg a Debreceni Egyetem, a járványhelyzetre való tekintettel online formában. A szóbeli védésekbe bárki bekapcsolódhat a szervezők honlapján elérhető linkeken keresztül.
Tovább
„Az ötös vizsgának három feltétele van. Első a szerencse. Második a fenék, és csak harmadik a fej.” – egy híres professzor.
Vlagyimir Putyin januári beszédében felvetette, hogy változtatna az alkotmány szövegén, majd márciusban az is kiderült, hogy a módosított alaptörvény értelmében az elnök további két cikluson át megtarthatja pozícióját. Ahhoz, hogy megértsük az Oroszországban zajló folyamatokat, érdemes közelebbről megvizsgálni a rendszerváltoztatás utáni orosz alkotmánytörténetet és a jelenlegi kormányformát.
„Amikor a barátod megfogadja, hogy idén minden előadásra bejár” – a szemeszter elején ilyen címmel jelennek meg mémek az interneten, a megjelöltek pedig olyanok, akiket nyilván ritkán láthatunk a hallgatóság közt.
Summa cum laude minősítéssel végezte el a jogászképzést Karunkon, majd a Közép-Európai Egyetemen összehasonlító alkotmányjogi LL.M diplomát, 2018. őszén pedig az ELTE ÁJK-n PhD fokozatot szerzett. Jelenleg az MTA TK Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, mindemellett számos nemzetközi jogi konferencián szerepel sikeresen. Nem utolsó sorban pedig Karunk Alkotmányjogi Tanszékének kutatója, valamint kutatás- és tudományszervezői minőségben tanácsadó a Bibó István Szakkollégium igazgatója mellett.
Az Ab§zi első alkalommal került megrendezésre a Mathias Corvinus Collegium és az Alkotmánybíróság közös szervezésében. Ez egy három fordulóból álló verseny, mely során az ország bármelyik jogi egyeteméről érkező hallgató megmérettetheti magát. Tovább
Február 22-én került sor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának idei első, borkóstolóval egybekötött könyvbemutatójára a Kari Tanácsteremben.
Tovább
