A jogbiztonság olyan komplex fogalom, amely többek között a normák előreláthatóságát, a lezárt jogviszonyok védelmét és a visszamenőleges hatály tilalmát foglalja magában. Mennyire teljesülnek ezek a feltételek a jogi karunkon? A jogi egyetemnek is meg kell-e felelnie ezeknek a kritériumoknak azért, hogy az alkotmányos kultúra fejlődhessen? Cikkemben a felsorolt kérdésekre szándékozom megtalálni a választ.
TovábbCímke - alkotmányjog
Az elmúlt egy hónapban sokakat sokkolt az a hír, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya (röviden PDSZ) sztrájkot kezdeményezett, mellyel az általános és középiskolai oktatás állóvizét is felzavarta. A kormány a tanárok fellépését jogszerűtlennek tekintette, amelyre válaszul a tanárok alapjogként kiáltották ki a sztrájkolást. Ezen – elsőre egymásnak teljesen ellentmondó – jogértelmezés többünkben kérdéseket ébresztett: Mikor és hogyan lehet sztrájkolni? Egy pedagógus sztrájkolhat-e egyáltalán? Alapjog-e a sztrájk?
Tovább
A két héttel ezelőtt megrendezett Educatio Kiállítás miatt úgy gondoltam, hasznos lenne a felvételi előtt álló gimnazistáknak egy „élménybeszámolót” adni, amely rámutat, milyen is az élet – a jelenleg – hibrid tanrendszer szerint működő jogi karon. Az eseményen rengeteg kérdést tehettek fel a diákok, viszont a nagy tömeg és az idő szűke miatt részletekbe – nagy valószínűséggel – nem tudtak bocsátkozni az egyetem képviselői, illetve sokak számára ijesztőnek is hathatott a tumultus. Írásom nem titkoltan egy segítség a felvételizők számára, hogy ne csak arról tudjanak, amit a kiállításon hallhattak (feltéve, hogy mertek kérdezni), hanem arról is, amit egy első félévét abszolváló diák gondol a karról. Hajas Boldizsár írása.
Tovább
Vlagyimir Putyin januári beszédében felvetette, hogy változtatna az alkotmány szövegén, majd márciusban az is kiderült, hogy a módosított alaptörvény értelmében az elnök további két cikluson át megtarthatja pozícióját. Ahhoz, hogy megértsük az Oroszországban zajló folyamatokat, érdemes közelebbről megvizsgálni a rendszerváltoztatás utáni orosz alkotmánytörténetet és a jelenlegi kormányformát.
„Amikor a barátod megfogadja, hogy idén minden előadásra bejár” – a szemeszter elején ilyen címmel jelennek meg mémek az interneten, a megjelöltek pedig olyanok, akiket nyilván ritkán láthatunk a hallgatóság közt.
Summa cum laude minősítéssel végezte el a jogászképzést Karunkon, majd a Közép-Európai Egyetemen összehasonlító alkotmányjogi LL.M diplomát, 2018. őszén pedig az ELTE ÁJK-n PhD fokozatot szerzett. Jelenleg az MTA TK Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, mindemellett számos nemzetközi jogi konferencián szerepel sikeresen. Nem utolsó sorban pedig Karunk Alkotmányjogi Tanszékének kutatója, valamint kutatás- és tudományszervezői minőségben tanácsadó a Bibó István Szakkollégium igazgatója mellett.
Az Ab§zi első alkalommal került megrendezésre a Mathias Corvinus Collegium és az Alkotmánybíróság közös szervezésében. Ez egy három fordulóból álló verseny, mely során az ország bármelyik jogi egyeteméről érkező hallgató megmérettetheti magát. Tovább
Február 22-én került sor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának idei első, borkóstolóval egybekötött könyvbemutatójára a Kari Tanácsteremben.
Tovább
Mi történt pontosan a Parlamentben a decemberi zárószavazáson? El lehet-e foglalni a pulpitust? Milyen jogosítványai vannak egy országgyűlési képviselőnek az MTV székházában? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a Közjogi Kör, az Alkotmányjogi Tanszék közjogi TDK-ja a két részes üléssorozatán. Tovább
Dr. Vig Dávid jogász, a Kriminológiai Tanszék adjunktusa, ahol 2014-ben PhD fokozatot is szerzett. 2018. december 1-jétől az Amnesty International Magyarország igazgatója. Szakmai életútjáról, kinevezéséről és az Amnesty magyarországi munkásságáról beszélgettem vele. Tovább