Hack Péter szavaival élve: a jog és állam főnevek esetében nem mindegy, hogy azokat milyen sorrendben helyezzük egymás után. Mit is jelent a jogállam? Kiszámíthatóság, előreláthatóság, a visszaható hatály tilalma, szólásszabadság, autonómia. Autonómiát az igazságszolgáltatásnak, az önkormányzatoknak, az egyetemeknek. Az egyetemeknek, amelyek részei a demokratikus közéletnek, amelyek függetlenségükből kifolyólag képesek tükröt tartani az aktuális kormányzati cselekvések elé.
Az Alaptörvény kimondja: Magyarország biztosítja a tudományos élet szabadságát. Az Alkotmánybíróság egyik határozata szerint ezt leginkább az egyetemek valósítják meg. A Magyar Népköztársaság Alkotmányában az ide vonatkozó rész még így szerepelt: A Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát (…), s minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a néphez hű értelmiség kifejlődését.
Történelmünket ismerjük, de mégis vajon miért nem legitimálható e mondat egyetlenegy szava sem? Nagy Marianna tollával ékeskedve: mert a felsőoktatás ma már nem nemzeti kérdés, nemzetközi piachoz mérjük magunkat, globális szinten akarunk alkotni és gondolkodni. Protekcionista eszközökkel nem lehet versenyt nyerni. Vagy legalábbis nem illik.
Mit is takar az egyetemi autonómia? A definíció magában foglalja az akadémiai szabadságot, a tanszabadságot, a gazdálkodási-, intézményi és szervezeti szabadságot. Az Európai Unióban erre is megalkottak egy rangsort, ahol hazánk átlagosan a huszadik hely környékén tanyázik. Ne gondoljuk, hogy ez egy posztszovjet maradvány. Észtország, sorstársunk, több első helyet is bezsebelt az egyetemi autonómia fentebb felsorolt szegmenseiben.
Úgy gondolom, a felsőoktatás autonómiáját nem egyes emberek privilégiumaként kell értelmezni. Nem egy elefántcsonttoronyról van szó, ahonnan a professzorok és kutatók megmondják a nagy igazságokat. Az egyetem a tudomány, a kutatás, a tudományos élet bölcsője, amely a társadalom szolgálatában állva próbál az aktuális problémákra – legyen az egy sebtében elfogadott törvény közjogi érvénytelenségének gondolata vagy új mikroorganizmusok felfedezése – reflektálni, megoldást keresni. Aktuálpolitika, gazdasági tényezők, protekcionista szemlélet. Kontroll nélkül mit sem érnek. A tudományos élet és a kommunikációs alapjogok által nyújtott tükör őrködik felettük, amelynek képe néha nem szép, de ez nem a tükör hibája, pláne ha az velencei vagy belga. Ilyenkor ne a tükröt törjük össze, mi akarjunk jobbak lenni! Hack Péter gondolatával kezdtem, Horatiuséval fejezem be:
„Rád is tartozik, ha a szomszédod fala lángol.”
Az írás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán április 10-én tartott Közös gondolkodáson elhangzottak rövid összefoglalója, némi saját véleménnyel vegyítve.
